Paradicsom

Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.

Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.


KÁRTEVÕK:

Gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne spp.)

  • Szabadföldi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne hapla),
  • Kertészeti gubacs-fonálféreg (Meloidogyne incognita),
  • Növényházi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne arenaria),
  • Melegövi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne javanica)

Azokban a növényházakban, ahol termesztés a téli idõszakban sem szünetel, a gyökérgubacs-fonálférgek kártétele gyakori.

A fonálférgek akár 1 méter mélységbe is lehatolnak a talajban, de általában a felsõ 40 cm-es rétegben vannak.

Kártételével szabadföldi paradicsomtermesztés során akkor kell csak számolni, ha a palánta gyökérzete a palántanevelõben fertõzõdött, vagy ha a területen a teleinket átvészelõ M. hapla gyökérgubacs-fonálféreg faj fordul elõ.

Határozatlan nemzedékû fajok.

Fejlõdésük ütemét a hõmérséklet és a tápnövény határozza meg. Növényházi körülmények között egy nemzedék kifejlõdéséhez kb. egy hónapra van szükség. Az opálosan áttetszõ, csepp alakú nõstények testvégén lévõ tojászsákban, akár 800-1000 tojás is lehet. A fertõzés a talajban nyugalmi állapotban lévõ tojásokból indul ki. Az emelkedõ hõmérséklet, a talajnedvesség és a tápnövények gyökérváladéka jelzés a kelésre. A tojásból kikelt inváziós lárvák még nemi jelleg nélküliek, fonál alakúak. A talajban vándorolnak, és a gyökértenyészõcsúcs táján befurakodtak a gyökérbe és óriássejt kialakulását indukálják. A lárvák további fejlõdése a növekvõ gubacsban, a gyökér belsejében történik. Az inváziós lárva megjelenésétõl számítva 4-6 hét múlva alakul ki a tojászsák.

A gyökérgubacsok gátolják a víz- és tápanyagfelvételt. A kiültetést követõen az erõsen fertõzött növények vontatottan fejlõdnek, lankadnak, hervadnak. Esetenként a növény levelén tápanyaghiányra (Mg, Fe) utaló elszínezõdés jelentkezik. A növények a növekedésben visszamaradnak.

Agrotechnikai védekezés: a növényház talajától teljesen izoláltan kõzetgyapoton történõ termesztés; fonálféreg fajokra toleráns fajták termesztése; a fonálféreg-kártételnek ellenálló, nagyobb gyökértömeget adó növényfajra történõ oltás. A fizikai talajfertõtlenítési módszerek közül a talajgõzölés egyike a leghatásosabb védekezési módoknak, azonban speciális berendezést igényel és drága eljárás. Ha a fonálféreggel fertõzött területen a téli idõszakban szüneteltetik a termesztést, a talaj átfagy és a melegigényes gyökérgubacs-fonálférgek elpusztulnak.


Molytetvek

  • Üvegházi molytetû (Trialeurodes vaporariorum)  
  • Dohányliszteske (Bemisia tabaci)

Növényházakban egész évben, a szabadban a nyári hónapokban károsít.

Polifág, de néhány tápnövényét, mint az uborkát, paradicsomot, tojásgyümölcsöt, agerátumot, gerberát, muskátlit, krizantémot és a fuxiát elõnyben részesíti. Számos gyomnövény is tápnövénye.

Soknemzedékû faj. Folyamatosan szaporodik, az egyes nemzedékei nem különülnek el.

Nyeles tojásait a fiatal levelek fonákán a levélszövetébe süllyeszti. A lerakott tojások száma függ a tápnövénytõl. A tojásból a lárvák 25°C-on egy hét alatt kelnek ki. A kikelt lárva a levél fonákán letelepedésre alkalmas helyet keres, és egy-két nap elteltével letelepszik. A továbbiakban a lárvák helyhez kötötten (szúrósertével rögzülve a levélhez), viaszburok védelmében szívják a növényi nedvet.

A levelek torzulnak, lehullnak. A károsított növények a növekedésben visszamaradnak, a termés mennyisége csökken. A mézharmaton megjelenõ korompenész a termés minõségét jelentõsen rontja. Egy teljes nemzedék kifejlõdésének ideje a növényházban 3-5 hét. A fejlõdés idõtartamát a hõmérséklet és a tápnövény egyaránt befolyásolja.

A védezkezés alapja, hogy a zöldségtermesztõ növényházban ne teleltessünk át dísznövényeket (muskátli, fikusz, lantána). Az imágók észleléséhez a sárga ragacsoss lapok jó segítséget nyújtanak. A rovarölõ szerektõl elsõsorban a mozgó lárvák és az imágók ellen várhatunk jó eredményt. A kémiai védekezést még a populáció tömeges elszaporodása elõtt kell elkezdeni és a készítmények hatástartamától függõen több alkalommal megismételve. A növényvédõ szer a kártevõ élõhelyére, a levelek fonákára kerüljön. Szisztemikus szerek használhatóak. Biológiai védekezés üvegházi molytetû ellen: Encarsia formosa fürkészdarázs, Macrolophus caliginosus ragadozópoloska. A dohányliszteske ellen: Eretmocerus eremicus, Eretmocerus californicus.  


Levéltetvek

  • Zöld õszibarack-levéltetû (Myzus persicae)
  • Uborka-levéltetû (Aphis gossypii)
  • Foltos burgonya-levéltetû (Aulacorthum solani)
  • Csíkos burgonya-levéltetû (Macrosiphum euphorbiae)

A növényházakban elõforduló, polifág levéltetû fajoknak nem a paradicsom a legfõbb tápnövényük.

Megjelenésükre a kiültetést követõ intenzív hajtásnövekedés idõszakában számíthatunk.

Április végén, május elején migrálhatnak át a fás növényekrõl.

A levéltetvek számos vírus vektorai.

A levéltetvek megjelenésekor kontakt és/vagy felszívódó szerekkel kezeljük a növényeket.  


Aknázólegyek (Agromyzidae)

  • Paradicsom-aknázólégy (Liriomyza bryoniae)
  • Gerbera-aknázólégy (Liriomyza trifolii)
  • Borsó-aknázólégy (Liriomyza huidobrensis)

Soktápnövényû fajok, hajtatásban a leggyakrabban paradicsomon fordulnak elõ. Legjelentõsebb kártételt a gerbera-aknázólégy okoz.

A paradicsom-aknázólégy báb alakban, a szabadban is áttelelhet. Növényházban a tél folyamán is szaporodik.

Imágóik a levél színén az epidermisz alá süllyesztik tojásaikat. A 2-3 nap alatt kikelõ lárvák egyre szélesedõ aknában fejlõdnek. A kifejlett lárva a levél színén felszakítja az epidermiszt, a talajra veti magát, majd közvetlenül a talajfelszín alatt bábozódik. A 2-3 hetes bábnyugalom után megjelennek az imágók és egy hét elteltével megkezdik a tojások lerakását.

Az imágók csapdázására ragadós sárga lapok használhatóak. Kémiai védekezés az imágók tömeges megjelenésekor: kontakt hatású szerekkel ajánlott.  


Nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis)

Közvetlen kártétele a paradicsomon jelentéktelen, de mint a paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV) terjesztõje figyelmet érdemel.

Védekezés kontakt szerekkel lehetséges.  


Paradicsom-levélatka (Aculops lycopersici)

Kártétele kizárólag az üvegházban termesztett paradicsomon, és ott is ritkán jelentkezik.

Szabadföldön nem telel át.

Meleg, száraz klímán hetente újabb nemzedéke fejlõdik.

A paradicsom levelét, szárát és a termését szívogatják. A károsított levelek sárgulnak, barnulnak. A tünetek a növényen alulról felfelé terjednek.

Kontakt hatású szerekkel védekezzünk ellenük.  


Gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera)                                                  

2-3 nemzedékes vándorlepke, de elõfordul, hogy szabadföldön báb alakban, a talajban áttelel.

Polifág kártevõ.

Elsõ nemzedéke hajtatott paprikán, paradicsomon, borsón, babon és dísznövényeken (szegfû, gerbera) jelenik meg. Július közepétõl rajzó második nemzedéke kukoricán, dohányon, paprikán, paradicsomon, másodvetésû zöldbabon, almán, kajszin, szõlõn, dísznövényeken (krizantém, bársonyvirág, õszirózsa) károsít. Szeptembertõl rajzó harmadik nemzedéke csemege kukoricán, zöldbabon, paprikán és paradicsomon okoz kártételt.

A bogyót károsító bagolylepkelárvák közül a gyapottok-bagolylepke a legjelentõsebb. Paradicsomon rendszerint augusztusban, szeptemberben számolhatunk jelentõs kártételére. A fiatal lárvák a paradicsom bimbókat, virágokat rágják, majd a kötõdött paradicsom bogyóba rágnak lyukat. A fejlettebb lárvák az éredõ paradicsomot károsítják. A károsított termés a másodlagosan megjelenõ szaprofita baktériumoktól elrothad.

Szabadföldön a védekezés szükségességének megítélését a növényállományba elhelyezett szexferomon csapda (varsás, sátras) segíti. Amennyiben a csapda tömegesen fogja a faj hímjeit, a térségben a nõstények jelenlétével és utódaik kártételével fokozottan számolni kell. A növényház szellõzõjére szerelt Rashell hálós takarás megakadályozza a bagolylepke imágók betelepedését. A kelõ, fiatal lárvák ellen kontakt és szisztemikus szerekkel védekezhetünk. Az inszekticides kezeléseket a szedések közötti idõszakban, az é.v.i. figyelembevételével kell végezni.  


Burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata)        

Szabadföldön jelentõs kártevõ lehet a paradicsomon.

Évente 2 nemzedéke fejlõdik, imágóként telel át.

A levelek megrágásával okoz károkat.

A védekezés alapja gyors és egyenletes kelés biztosítása, Solanaceae gyomok irtása, májustól a betelepülõ imágók, majd a levélen károsító imágók és lárvák ellen felszívódó és kontakt szerek használata. A lárvák elleni védekezésre az elõzõeken túl a Bacillus thürigiensis var. tenebrionis, mint biopreparátum is engedélyezett.


Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)

A folyamatosan hasznosított növényházakban egész évben szaporodik, de a télen nem fûtött termesztõberendezésekben is áttelel.

Határozatlan nemzedékszámú, hõmérséklettõl függõen 2-4 hét alatt fejlõdik új nemzedéke.

A megtermékenyített nõstény a levélfonákra rakja tojásait. A támrendszeren fennmaradt állatok a hajtatási idõszakban elõször gyakran gyomnövényeken (pl. szulák) táplálkozva szaporodnak el, majd áttelepednek a termesztett növényekre.

Kártétele különösen a szárazabb klímájú, fûtött növényházakban, hosszú kultúrás termesztésnél jelentõs. Hajtatásban paprikán, uborkán, tojásgyümölcsön és paradicsomon károsít. Szabadföldön számottevõ kártétele erõsen aszályos idõben ott várható, ahol fertõzött palánta kerül kiültetésre.

Az idõsebb levelek fonákán finom, pókhálószerû szövedék védelmében szívogatnak. A szúrásoktól fokozódik a növények párologtatása. A károsított levelek sárgulnak, barnulnak, elszáradnak.

A védekezés alapja behurcolásának (szaporítóanyag, ruha, eszközök, támrendszer) megakadályozása, a kultúra körültekintõ indítása, klímaszabályozás. Kémiai védekezéshez kontakt és felszívódós szerek egyaránt használhatóak.


Zöld vándorpoloskaZöld vándorpoloska fejlõdés menete

Zöld vándorpoloska (Nezara viridula)

Mint ahogy a képeken is látszódik, több alakja van, így kinézetben is eltérnek. A kifejlett alak teljesen zöld és pajzs alakú. A többi feketés egyed, amik a képeken láthatók, a még ki nem fejlett lárva stádiumok.

A kártevõ 2002 óta van jelen hazánkban, és azóta jelentõsen elterjedt. A kertevõ jelenlétét elsõsorban paradicsomnál és paprikánál észlelhetjük, de ezeken kívül még uborkán, babon, szõlõn, málnán és dísznövényeken is megélnek. Szívogatásuk hatására a termésen besüppedõ, sárgás foltok jelennek meg. Igen nagy mennyiségben tudnak megjelenni, mert átlagosan akár 50-100 tojást is rakhatnak. Miután a tojásból kikeltek, öt lárva stádiumuk van majd a kifejlett egyed követi a fejlõdésmenetben. Sajnos a lárvák is károsítanak, viszont õket könnyebb észrevenni, mivel a kifejlett vándorpoloska a teljesen zöld színével, könnyen meg tudnak bújni a levelek védelmében.

Megjelenésüktõl függõen 1-2 növényvédelmi kezelés szükséges lehet. A növényvédõszerek tekintetében a kontakt piretroidok jók ellenük, és ezeknek rövid az élelmiszer-egészségügyi várakozási idejük is, ha már az érõ termésünket támadták meg.


KÓROKOZÓK:

Vírusok:

  • Paradicsommozaik (TMV, ToMV)
  • Páfránylevelûség (CMV, ToMV)
  • Nekrotikus elhalás (CMV, TMV, Potato X virus)

A fertõzés hatására a növények gyengén fejlõdnek, a leveleken mozaikfoltok jelennek meg. Fonal-vagy páfránylevelûség figyelhetõ meg. A bogyók aprók maradnak, rajtuk enyhén besüppedõ foltok láthatóak.

A vírusok fertõzött maggal, levéltetvekkel, fertõzött talajjal, szövetnedvvel terjednek.

Védekezés ellenálló fajták termesztésével, levéltetvek, tripszek irtásával, vetõmagcsávázással, higiéniai szabályok betartásával lehetséges.  


Klavibakteres betegség (Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis)

Szabadföldön gyakori betegség.

A levélen fonnyadás, hervadás figyelhetõ meg.

A száron tracheobakteriózis, a bogyón fehér szegélyû foltok láthatóak, közepükön világosbarna elhalással.

Vetõmagcsávázással, réz tartalmú szerek használatával védekezhetünk  betegség ellen.  


Xantomonászos betegség (Xanthomonas campestris pv. vesicatoria)

Rendszeresen elõfordul, szabadföldön súlyos károkat okoz.

A levélen sárga szegélyû barna foltok láthatóak, a száron megnyúlt barna foltok alakulnak ki.

A bogyón sötétbarna, varszerû, kiemelkedõ foltok figyelhetõk meg, baktériumnyálkával.

Fertõzési források fertõzött növénymaradványok, a vetõmag, mûvelõeszközök, öntözõvíz.

A védekezés alapja ellenálló fajta termesztése, fungicides kezelések réztartalmú szerekkel.


Paradicsom sztolburja (Stolbur phytoplasma)

Szabadföldön a tábla 95%-át is megfertõzheti.

A paradicsom elsöprûsödik. A levelek deformálódnak, elkeskenyednek.

A virágok torzak maradnak, sziromleveleik hiányoznak.

Vektorai a kabócák.

Védekezés gyomok irtásával, kabócák elleni védekezéssel lehetséges.


Rizoktóniás palántadõlés (Rhizoctonia solani)

Palántakorban súlyos károkat okozhat.

A kórokozó a talajban telel át.

Védekezés a vetés után és kelést követõen beöntözéssel lehetséges.  


Fitoftórás betegség, paradicsomvész (Phytophthora infestans)                          

A paradicsom legveszedelmesebb betegsége.

Hajtatásban esetenként, szabadföldön gyakran jelentkezik.

A tünetek elõször az alsó levelek csúcsán jelentkeznek. Elõször sárguló folt, a levelek kivilágosodása, majd fonnyadás, barnulás, elszáradás jelentkezik.

Kedvezõ környezeti körülményeknél (párás, nedves idõjárás) gyorsan terjed az állományban.

A védekezés alapja a vetésforgó betartása, preventív fungicides kezelések a palántaneveléstõl egészen június elejéig a szisztemikus és a kontakt szereket kombinálva.


Lisztharmat (Erysiphe orontii)

Elsõsorban termesztõberendezésben (melegebb viszonyok között), de kedvezõ környezeti körülményeknél szabadföldi termesztésnél is megjelenik.

A levélen kerek vagy ovális alakú foltok alakulnak ki szürkésfehér bevonattal.

A megtámadott szövetrészek elhalnak, majd elszáradnak.

Védekezés kéntartalmú szerekkel ajánlott.  


A paradicsom botrítiszes betegsége (Botrytis cinerea)     

A fertõzésnek a magas páratartalom és hõmérséklet kedvez.

A legkorábbi tünetek a leveleken vagy a virágokon jelentkeznek. A virágfürtök nem kötõdnek, a virágok lehullnak. A leveleken szabálytalan alakú vizenyõs, majd szürkülõ és elhaló foltok lesznek. A száron a kacsolás, termésszedés okozta sebfelületeken hatol be a kórokozó. Az ovális szürkés foltok, a szállítóedénynyalábokig hatoló beszáradó repedések, majd a fertõzés feletti növényi részek teljes pusztulása következik be. A bogyókon rothadás vagy gyûrûsfoltosság látható.

A folt széleit fehéreszöld, majd sárgászöld gyûrû szegélyezi.

A kártétel szellõs állomány kialakításával, az öntözési intenzitás és gyakoriság optimalizálásával, a zöldmunkák során keletkezett sebfelületek kémiai lefedésével elõzhetõ meg.

Megelõzõ jelleggel, a szedés elõtti 3-4. héten mélyhatású szerekkel kezeljük a növényeket  


Alternáriás betegség, levélragya, szárazfoltosság  (Alternaria porri f. sp. solani)

Az idõsebb állományokban jelentõsebb a kártétele.

A száraz, meleg idõjárás hajnali páralecsapódással különösen kedvezõ a fertõzéshez.

Fontos szimptómája az ovális foltok körül körkörös sötétbarna konídiumtartó-gyep a levélen, száron, a bogyókocsányon és a bogyón. A foltok szárazak, berepedeznek. A bogyón a foltok besüppednek, a termés rothadni kezd, a bogyó húsa is megbarnul.

A védekezés alapja vetésforgó, gyomirtás, magcsávázás, palántakortól folyamatos fungicides kezelés kontakt és szisztemikus szerekkel. Szabadföldön május második felétõl augusztus közepéig 10-14 naponta kell védekezni.


Szeptóriás betegség (Septoria lycopersici)  

Szántóföldön általánosan elterjedt rendszeresen elõforduló betegség, hajtatásban kisebb jelentõségû.

A kórokozónak kedvez a tartósan párás, csapadékos, meleg idõjárás.

Lombvesztést és bogyóperzselõdést okoz. A levélen apró, kerek, közepükön kivilágosodó foltok, a száron és a bogyó kocsányán bemélyedõ foltok alakulnak ki. A foltok összefolyhatnak, a növényi rész elszárad.

Védekezés a palántaneveléstõl kezdve, majd a kiültetést követõen 10 naponta ajánlott kontakt hatású szerekkel.

 

 

paradicsom növényvédelem

Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.