NyitóoldalRólunkSzolgáltatásainkNövényekBlog, aktualitások ÁrainkKapcsolat

Díszkert Gyümölcs Zöldség Gyep

Saláta

A saláta legfontosabb kártevőinek és kórokozóinak az ismertetése.   Kártevők   Növényházi hajtatás során a saláta növényvédelme az anholociklikusan szaporodó levéltetvek károsításának megakadályozására korlátozódik. A másik károsító, ami esetleg megjelenhet, a meztelen csiga.   Zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae)                 Sárgafoltos burgonya-levéltetű (Aulacorthum solani) A levelek szívogatásának hatására a növény növekedése lelassul. A levéltetvek mézharmatot ürítenek, melyen megjelenik a korompenész. Veszélyes vírusvektorok. Rajzásukat nyomon követhetjük sárga tállal, majd kémiai védekezés szükséges kontakt hatású szerekkel.             Meztelen csigák Szabadföldön és hajtatásban is előfordul a károsításuk. Nedves, gyomos helyeken gyakori kártevők. Nagyon szeretik a salátát. A fiatal növények leveleinek megrágásával okoznak károkat. A védekezés alapja általános talajfertőtlenítés, csalétkek kiszórása, gyomok irtása.         Szabadföldön ezek mellett előforduló kártevők:   Mezei nyúl (Lepus europeus) Szabadföldön gyakran károsítja a salátát. Kártétele az érés előtt a legnagyobb. Elkerítéssel, kutyás őrzéssel, vadriasztó készítmények használatával elkerülhető a kártétel.     Gyökérgubacs-fonálférgek -Szabadföldi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne hapla) -Kertészeti gubacs-fonálféreg (Meloidogyne incognita)   -Növényházi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne arenaria)   -Melegövi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne javanica) Határozatlan nemzedékű fajok. A lárvák a talajban élnek, a gyökértenyészőcsúcs környékén furakodnak be a növénybe, amelynek hatására óriássejtek alakulnak ki a gyökéren. Ezután a lárvák a gyökérgubacsban fejlődnek tovább. Ez akadályozza a tápanyag-és vízfelvételt. A fertőzött növények elhervadnak. Talajgőzöléssel védekezhetünk ellenük.         Vetési bagolylepke (Scotia segetum) Lárvája rövid idő alatt tarrágást okozhat. Felszívódó szerekkel védekezhetünk ellenük.               Kórokozók Salátamozaik (Lettuce mosaic virus, Cucumber mosaic virus) A károsítás hatására a saláta visszamarad a fejlődésben, laza fejet alkot, mozaik és nekrotikus foltok, világos erek, hólyagok alakulnak ki. Más növényekről, levéltetvekkel, szövetnedvvel, pollennel terjed. Rezisztens fajták használatával megelőzhető a betegség, illetve fontos a vektorok elleni védelem.           Salátaperonoszpóra (Bremia lactucae) A palántanevelés során, hajtatásban és szabadföldön egyaránt előfordulhat. Sok csapadék és hűvös idő esetén jelentős károkat okozhat. Az erek között a levél színén szögletes, sárga foltok alakulnak ki, amik száradnak, a fonákon fehér gyep látható. A védekezés alapja rezisztens fajták használata. 2-3 leveles kortól 10 naponta kontakt hatású szerekkel védekezhetünk a betegség ellen.           Saláta pszeudomonászos levélszélrothadása (Pseudomonas marginalis pv. marginalis, Pseudomonas viridiflava) Hűvös körülményeknél alakul ki. Fertőzött növénymaradványokon marad fenn a baktérium. 3 éves vetésforgó alkalmazása javasolt, egyszikű elővetemény használata, mély alászántás.           Saláta szklerotíniás rothadása (Sclerotina sclerotiorum, S. minor) Szántóföldön és hajtatásban egyaránt jelentős kárt okozhat. Az állományban szórtan fordul elő. A károsítás hatására levéllankadás, gyökérnyak rothadás látható, rajta fehér micélium és fekete szkleróciumok. Fertőzési forrás a talaj és növénymaradványok. A védekezés alapja 3 éves vetésforgó alkalmazása, talajcsere vagy gőzölés, nem túl mély ültetés. Kiültetés után mindjárt permetezzünk, majd 1 hét múlva ezt ismételjük meg kontakt hatású szerekkel.           Saláta botrítiszes rothadása (Botrytis cinerea) A saláta egyik legsúlyosabb betegsége, főleg hajtatásban jelentős. A beteg növényeken levéllankadás, száradás, gyökérnyak nyálkás rothadása figyelhető meg. A talaj és növényi részek fertőznek. A védekezés alapja talajcsere, gőzölés, növénymaradványok eltávolítása, nem túl mélyre ültetés. Kémiai védekezés kontakt és felszívódó szerekkel egyaránt lehetséges.       Marsszoninás levélfoltosság (Marsonina panattoniana) A tünetek először az idősebb leveleken jelennek meg, vörösesbarna, kerek foltok láthatók.  Vetőmagon, fertőzött növénymaradványokon és vad salátafajokon marad fenn. Mély alászántással, csávázással védekezhetünk a betegség ellen.   A saláta rizoktóniás palántadőlése (Rhizoctonia solani, Phytium debaryanum) A palántanevelés során valamint a palánták kiültetése utáni időszakban, hűvös időben lehet jelentős. Már a talajban elpusztítja a magvakat, hiányos lesz a kelés. Fontos a 3 éves vetésforgó betartása, palántaágy talajcseréje, gőzölése vagy fungicides kezelés kontakt szerekkel.     Írta: Lohonyai Zsófia növényorvos

Keresse a NövényDokit!

Ujvári Péter
+36 30/699-5260
Közép-Észak Pest

Csönge Bálint
+36 30/607-5747
Közép-Dél Pest

Verschnitzer Sándor
+36-20/519-6628
Közép-Dél Buda

Komáromi Péter
+36-20/773-8653
Észak Buda

Sümegi Bence
+36 30/503-3820
Tolna megye