A NövényDoki

Posts by A NövényDoki

Közönséges takácsatka

A közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) széles tápnövénykörrel rendelkezik. A gyümölcsfákon, zöldség-, gyógy- és dísznövényeken egyaránt károsíthat. Mivel leginkább a meleg, száraz körülmények kedveznek neki, így a növényházakban, fűtött lakásokban is elszaporodhatnak.   A kifejlett imágó színe narancssárga, teste 0,5 mm hosszúságú.A tojások fehérek, szabad szemmel alig észrevehetőek. A közönséges takácsatka minden mozgó fejlődési alakja táplálkozik. […]

Leander pajzstetű

  Legfőbb tápnövénye a leander (Nerium oleander). A gyapjas pajzstetűvel egyetemben a leanderek legfőbb károsítói. A leander pajzstetű (Aspidiotus nerii) hazánkban gyakori kártevő. Pajzsuk hosszúkás, fehér vagy szürkésbarna színű, és leemelhető az állatról. A nőstények pajzsa mindössze 1,5-2 mm, ennek ellenére szabad szemmel is jól észrevehető. A kártevő a leander föld feletti részeit szívogatja, legfőképp a […]

Gyapjas pajzstetű

A gyapjas pajzstetvek (másnéven kósza pajzstatűnek vagy vándor pajzstetűnek nevezik) elsősorban szobanövényeken okoznak károkat az őszi-téli időszakban, tápnövénykörük igen széles. Pajzsuk fehér, vattaszerű, méretük 3-4 mm. Egy gyapjúban több ezer tojás lehet. A lárvák megjelenése június-júliusra tehető. Ezek a pajzstetvek helyváltoztatásra képesek, miután kikeltek a tojásból, a lárva és a kifejlett alak is. A pajzstetvek […]

Babérmeggy baktériumos levélszáradása

A babérmeggy baktériumos levélszáradását két baktérium, a Pseudomonas syringae pv. syringae és Xanthomonas arbicola pv. pruni okozhatja. A leveleken nekrotizálódó, szabálytalan, vöröses szélű, barna színű, 1-4 mm átmérőjű levélfoltok láthatóak.  A foltok közepén a levélszövet elhal, majd kihullik a levélből, így lyukat hagyva maga után. A fertőzött levelek idővel lehullanak a növényről. A betegség terjedésének […]

Őszi lemosó permetezés

Az őszi lemosó permetezés a károsítók megjelenésének megelőzésére szolgál. Alkalmazásával gyéríthetjük a kártevőket, kórokozókat, így csökkentve a tavasszal és nyáron kijuttatandó vegyszerek mennyiségét. Ezt a kezelést ősszel, a lombhullás időszakában érdemes elvégezni minden olyan fás szárú lombhullató növényen, amelynél fertőzés veszélye áll fenn. A permetezést nagy mennyiségű permettel, lemosásszerűen végezzük, úgy, hogy a növény minden […]

Levendula fitoftórás betegsége

  A fő károsítók a Phytophthora nicotianae és P. cactorum. A fitoftórás gyökérrothadás a levendula jelentős betegsége, mely egy-két héten belül elpusztíthatja a fertőzött növényeket. A betegség kialakulásához nedves körülmények kellenek a levendula mezőkön. Ha kialakult a fertőzés, a spórák elszóródhatnak a szomszédos területekre, illetve a víz lemoshatja az alacsonyabban fekvő területekre. A talaj feletti […]

Fagyal levélfoltosodása

A fagyal levélfoltosodása (Thedgonia ligustrina) betegség kialakulása meleg, nedves, párás körülmények között gyakori. A fertőzött levelek színén 2 mm átmérőjű, barna szegélyű, középen kivilágosodó foltok alakulnak ki, a fonákán pedig a barna, szegély nélküli foltokban láthatóak a barna, bolyhos spóratartók (konidiofórák). Súlyos károsítás esetén a beteg levelek lehullanak. Rendszeres nyírással szellősebbé tehető a növény, illetve […]

Seiridiumos ágelhalás

A Seiridium cardinale egy olyan gombafaj, amely cipruson, tuján és más rokon örökzöld növényen okoz károkat. A betegség első tünete a kéreg barnulása vagy vörösödése, illetve besüppedésea fertőzés helyén. A kéreg deformálódik, gyantásodás is előfordulhat, majd hajtásszáradás, ágelhalás figyelhető meg, végül az egész növény elpusztul. Az eső és a magas relatív páratartalom kedvez a kórokozó […]

Tuja kabatinás hajtáselhalása

A tuja kabatínás hajtás- és ágpusztulása (Kabatina thujae) a tuján, borókán, cipruson és hamiscipruson okoz károkat. A fertőzés hatására a hajtásvégek először szürkészölddé, barnává válnak, később az ágcsúcsok, vagy akár az egész hajtás is elhalhat. A károsított hajtások pikkelylevelein fekete, apró foltok, a gomba termőtestei figyelhetők meg. A kórokozó a fertőzött hajtásokon telel át, és […]

A puszpángrák

A puszpáng ráknak (Volutella buxi) széles a gazdanövényköre, számos fás szárú növényen károsít, de az örökzöld puszpáng (Buxus semperviren) a fő tápnövénye. Levélhullást és hajtáselhalást okoz. Mielőtt a puszpáng újra növekedésnek indul tavasszal, a fertőzött ágakon a levelek csúcsa először pirossá válik, majd bronz, végül szalmasárga színű lesz. A fertőzött ágak hamar elhalnak. Nedves, párás időjárási […]

Fenyőilonca

A fenyőilonca (Evetria buoliana), hazánkban, a fenyvesekben, széles körben elterjedt faj. Fő tápnövényei az erdei fenyő (Pinus silvestris), a fekete fenyő (P. austriaca), a tengeri fenyő (P. pinaster), a simafenyő (P. strobus) a Pinus-fajok. Az imágó elülső szárnya téglavörös színű, amelyen ezüstös harántvonalak figyelhetők meg, hátulsó szárnya barnásszürke. Egy nemzedékes faj. Rajzása kedvező időjárás esetén […]

Tölgy csipkéspoloska

A tölgy csipkéspoloska (Corythuca arcuata) Észak-Amerikából származó faj. Európában első példányai 2000-ben kerültek elő, Magyarországon 2013-ban észlelték először. Hazájában nem tartják jelentős kártevőnek, de egy-egy fán jelentős lombvesztést okozhat. A 2016-os évben Magyarországon intenzív terjedést mutatott, ezért számítani lehet a kártételére. Legfőbb tápnövénye a tölgy, de emellett károsítja az alma fát, szelídgesztenyét, vadrózsát és juharfát. Teste szürkés színű, […]

Tujaszú

A tujaszú (Phloeosinus thujae) teste barnás-feketés színű. Legfőbb tápnövényei a tuja ( legelőször a smaragdtuját támadja), a boróka és a cédrus. Kártételének hatására a fa kérgén röpnyílások, a kéreg alatt hosszanti járatok találhatóak.   Tavasszal a lárvák a legyengült növények törzsén lárvajáratokat alakítanak ki. Nagyjából 4 mm mélyen berágnak a fás részbe, és ott bábozódnak […]

Ázsiai márványospoloska

  Az Ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys)  Japánból, Koreából behurcolt faj. Európában 2004-ben kezdett el terjedni, magyarországi megjelenése 2013-ra tehető, legnagyobb mértékben a fővárosban terjedt el. Széles tápnövénykörű faj, az összes gyümölcstermő növényen (alma, őszibarack, kajszi) károsíthat, de a zöldségféléket (paprika, paradicsom), szántóföldi növényeket, dísznövényeket is kedveli.  Amerikában a közép-atlanti államokban az almatermés közel 20 százalékát elpusztította. Teste […]

Rózsakabóca

A rózsakabóca Edwardsiana (Typhlocyba) rosae 3-4 mm hosszú, karcsú, zöldessárga színű rovar. Szárnya a csúcsi részen enyhén füstös. A lárvák és az imágók is károsítanak. Évente 2-3 nemzedéke jelenik meg. A rózsa bőrszövetébe helyezi áttelelő tojásait.   Fő tápnövénye a rózsa és a vadrózsa, ezekről repül át a gyümölcsfákra. (pl. alma, birs). Száraz, meleg nyarakon […]

Spanyol csupaszcsiga

A Spanyol csupaszcsiga (Arion vulgaris) jellegzetes, általában vörösesbarna színű csigafaj. A hazai szakirodalomban a megjenésük már az 1900-as években is feljegyzésre került. Kedvelt élőhelyük a rétek, cserjések és erdők, így a gondozatlan kertekben és parlagon hagyott területeken könnyen elterjed. A csapadékos és párás idő a legkedvezőbb számára. Gyorsan szaporodik és széles a tápnövényköre, gyakrolatilag mindent […]

Nyugati dióburok-fúrólégy

A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) egy Amerikából behurcolt karantén kártevő, amely a legtöbb európai országban már elterjedt. Hazánkban 2012 nyarán jelent meg. Az imágó teste barna színű, feje sárga, a pajzsocskán sárga színű folt látható. Fekete alapszínű potrohán sárga csíkok helyezkednek el. Szárnyán fekete rajzolatok láthatóak. Tápnövénye a dió, lárvái a dió termésburka alatt fejlődnek. […]

Pettyesszárnyú muslica

A pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) Ázsiában őshonos kártevő. Amerikai elterjedését követően Európában is megtelepedett. Magyarországon 2012-es megjelenését követően az autópályák mentén rohamosan terjedt el. Ez a kártevő egy olyan muslica faj, amely nem a rothadó termést, hanem a friss, érésben lévő gyümölcsöt támadja meg, ezért óriási gazdasági kárt tud okozni. Polifág kártvő, gazdanövényei közé sorolhatóak […]

A füge-levélmoly

A füge fák levelének leggyakoribb kártevője a füge-levélmoly (Choreutis nemorana), azonban előfordul szőlőlugasokban, parkokban is. Dél- Európából behurcolt faj, azonban hazánk meleg időjárása, és az enyhe telek kedvezően hatnak elterjedésére. Kis termetű lepkefaj, mely tojásait a füge levelére rakja egy csomóba. A lárvák a leveleket hámozgatják, kilyuggatják. A hernyó körülbelül 2 cm hosszúak,  világos zöld […]

Kanyargós szillevéldarázs

A kanyargós szillevéldarázs (Aproceros leucopoda) magyar elnevezését a lárva kanyargós rágásnyoma után kapta, mely alapján könnyen észlelhetjük a levéldarázs jelenlétét. A kártevő Kelet-Ázsiából származik. Magyarországon, 2003-ban Nógrád megyében, Dejtáron találták meg először a kanyargós szillevéldarazsat. A kártevő képes tarrágást okozni egyes szil fajokon. A kanyargós szillevéldarázs jelenlétét és rajzását jól figyelemmel lehet követni sárga ragacslapok kihelyezésével.   […]

Szemölcsös gubacsatka

A diófákon megjelenő kártevő, jelenlétük a fán általában kisebb mértékben okoz kártétel, azonban tünetei könnyen felismerhetőek. A leveleken fonákán szívogatnak, melynek hatására a leveleken kidudorodó gubacsok alakulnak ki. Ezek fehér majd vöröses-barnás árnyalatúvá színeződnek el. A levelek fonákján szőrös szövedék figyelhető meg. A károsított levelek elszáradhatnak. Ritkán a kártétel a termésen is megjelenhet, bár ezen […]

Sárga szövődarázs

Bár a leggyakoribb megjelenése a fiatal fenyvesekre jellemző, már díszkertekben is  fellelhető a sárga szövődarázs. Szaporodásának a meleg, száraz idő kedvez.  Az imágó,  június elején, a fenyő tűleveleire rakja petéit, általában a csúcshajtásokkal kezdi.  A fiatal lárvák sűrű szövedékcsövet készítenek, mely védelme alatt, akár tarra rághatják a növényt.  A fa így nem pusztul el, azonban abban […]

A körte rozsda

A körterozsda, gombás fertőzés,  kezdeti tünetei már jelentkeznek a körtefák levelei. Tünetei elég szembetűnők, így könnyen felismerhetőek. A levelek színén, apró sárgás-narancssárgás foltok kezdenek megjelenni. Idővel ezek egyre nagyobbá válnak, majd a foltokban fekete pontok jelennek meg, végül a levél fonákán, a foltokból kiemelkedő képletekké alakulnak. Ez a hajtások és a levélnyél megvastagodását eredményezi. A […]

Csonthéjasok sztigminás levéllyukasodása ( kajszi-, őszibarack, szilva)

Ennek a gombás fertőzésnek a megjelenése nagyban összefügg az időjárással, a csapadékos, hűvös tavaszok kedveznek számára. A levéllyukasodás révén, komoly kártételt tehet a lombozatban, és a korai levélhulláson kívül rügyelhalást, termésfoltosodást is okoz . Így tüneteiként azt tapasztalhatjuk hogy: – a leveken foltok jelenek meg, melyek miután besötétednek kilökődnek, így luk keletkezik a levéllemezen. – […]

1 2 3 4 5 6