Cseresznye

Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.

Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.

Kifejlett európai cseresznyelégy

KÁRTEVÕK:

Európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi)

A cseresznye legfontosabb kártevõje a cseresznyelégy, akár 100%-os fertõzés is kialakulhat.

Évente egy nemzedéke fejlõdik ki.

Az imágók rajzása április végétõl egészen július végéig eltarthat. Párosodás után a nõstények tojásaikat a cseresznyébe süllyesztik. A kikelt lárva a termés belseje felé halad, a mag körüli gyümölcshússal táplálkozik, így a cseresznye megpuhul, a mag elmozdul a gyümölcsben.

A lárva fejlõdését befejezve kirágja magát a gyümölcsbõl és a talajra veti magát, ahol bábozódik, 5-10 cm mélyen.

Az ellene való védekezést nagyban megnehezíti az elhúzódó rajzásideje. Amennyiben vegyszeres védekezést látunk szükségesnek, annak idõpontját színcsapda segítségével elõre jelezni tudjuk. A kezelések az imágók ellen irányulnak.

A kései érésû fajtákat jobban veszélyezteti a kártevõ. Ha éppen cseresznyefa ültetése elõtt állunk érdemes minél koraibb érésû fajtát választanunk, ugyanis így mérsékelhetõ a légy kártétele. Megelõzésképpen a teljes szüret, a talajtakarás, lehullott gyümölcsök eltávolítása mindenképpen kifizetõdõ.

Kép forrása: http://www.chemtica.com/site/?p=2642

Amerikai keleti cseresznyelégy

Amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata)

Az európai cseresznyelégy mellett, egy hazánkban nem honos amerikai faj is elterjed az utóbbi években.

A két légy szárnymintázat alapján különíthetõ el egymástól.

Ennek a fajnak a V alakú rajzolat mellett a szárny végén aposztróf található.

Fejlõdésmenetében és életciklusában nem tér el a fent említett fajtól, azonban egy gyümölcsbe több tojást is belerak az állat. Rajzása késõbb, május végén, június elején kezdõdik.

Védekezés szempontjából nincs különbség.

Kép forrása: http://www.pbase.com/tmurray74/image/163675062

Fekete meggy és cseresznye levéltetû

Fekete meggy és cseresznye levéltetû (Myzus cerasi spp. pruniavium)

A levéltetvek tömeges elszaporodása esetén a levelek deformálódhatnak, fonákuk fele besodródnak, leáll a hajtás növekedése.

A tetvek által termelt mézharmat szennyezi a gyümölcsöket, a rajta megtelepedõ korompenész gátolja a leveleket a megfelelõ mûködésben.

Évente számos nemzedéke fejlõdik ki. Tojással telel át a rügyek tövében.

Tavasszal az õsanya elkezdi az utódszaporulatot gyártani, majd a további nemzedékek közül a szárnyas egyedek migrálnak nyáron lágyszárú növényekre. Õsszel visszamegy a cseresznyére, ahol az áttelelõ tojásokat lerakják.

Felszívódó rovarölõszerekkel tudunk ellenük védekezni.

Kép forrása: http://lt.lt.allconstructions.com/portal

Kökényszövõ sodrómoly

Sodrómolyok és araszolólepkék

Rügyfakadást követõen lehetnek fáink kártevõi, különösen az erdõ mellett elhelyezkedõ kertekben.

A fiatal levelek megrágásával okoznak gondot, esetenként akár tarrágás is bekövetkezhet.

Amennyiben kémiai védekezés indokolt ellenük a levéltetvekkel egy menetben érdemes a kezelést beütemezni.

Kép forrása: http://insecta.pro/taxonomy/11108

Cseresznye blumeriellás levélfoltossága

Kórokozók:

Cseresznye blumeriellás levélfoltossága (Blumeriella jaapii)

A cseresznye legfontosabb betegsége.

A tünetek a levélen, ritkábban, nagymértékû fertõzés hatására a gyümölcskocsányon jelentkeznek. A fertõzés kialakulásakor a levél színén apró, kerek vagy szögletes, lilás foltok láthatóak, melyek késõbb összeolvadnak, a levél elsárgul, végül lehullik. A kocsányon súlyos fertõzés hatására mutatkoznak a tünetek, elhal a szár, ezáltal a gyümölcs fejlõdése is leáll és a termés összeaszalódik.
Fontos, hogy a lehullott leveleket megsemmisítsük, így a kórokozó áttelelését tudjuk megakadályozni, a következõ évi fertõzést tudjuk mérsékelni. Amennyiben ezt elmulasztottuk és a betegség kialakul sziromhullás után kontakt, mélyhatású és szisztemikus szerekkel tudunk védekezni a betegség mértékétõl függõen több menetben.

A fertõzés kialakulását az idõjárás nagyban befolyásolja, csapadékos idõben a kórokozó felszaporodására nagyobb az esély, többszöri vegyszeres védekezés ajánlott.

Kép forrása: https://www.flickr.com/photos/38431254@N06/16128291370

Csonthéjasok moníliás betegsége

Csonthéjasok moníliás betegsége (Monilinia laxa, M. fructigena)

A cseresznye virágát nem fertõzi a kórokozó, tehát virágzás idején nem kell ellene védekezni.

Cseresznyén gyümölcsrothadást idéz elõ.

Gyümölcsérés idején csapadékos idõben a termések felrepedezhetnek, ezáltal utat nyitva a kórokozónak.

A jégverés is hasonló sebzéseket biztosít.

A betegség kiinduló pontja a gyümölcsmúmia, ezért fontos, hogy az összes termést leszedjük a fáról. A gyümölcsmúmimákról bõvebben!

Kép forrása: http://www.proto.gr/news/cherry-tree-guidelines

Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.