Füge

Ligeti-levélmoly

Alapvetően Kis-Ázsiából származik, de ízletes gyümölcse miatt régóta termesztik más klimatikus adottságú területeken is. Ez a növény ideális környezetben akár a 10 méter magasságot is elérheti. Úgynevezett serleg virágzata van, amiből húsos, barnás-lilás ehető termés lesz. A füge a telepítés utáni 3-4. évben kezd el teremni. Eddig nem igazán volt kártevője, vagy kórokozója így főként csak a télre kellet jól felkészíteni a növényt, mivel nagyon fagyérzékeny. Télen célszerű takarni, mert -15° alatt súlyos károkat szenvedhet.

 

KÁRTEVŐK:

Ligeti-levélmoly hernyója

Ligeti levélmoly (Choreutis nemorana)
Sokan teszik fel nekem a kérdést: Mi támadja a fügefa levelét? Néhány évvel ezelőtt felbukkant Budapest és környékén a ligeti-levélmoly. Valószínűleg valamelyik mediterrán országból származó füge csemetékkel hozták be. A hernyója sárgászöld színű és szemölcsös. Ez okozza a levelek rágását és összeszövését. A leveleken fekete pettyek láthatók, amik a hernyó ürülékszemcséi. Megfigyelések szerint itthon a lepkék védett helyeken vészelik át a telet és egy évben két nemzedéke fejlődik ki. Az első nemzedék júliusban fejlődik ki, míg a második ősszel. A lárvák a termést nem károsítják.
A hernyók megjelenése esetén célszerű a mihamarabbi kézi eltávolítás, mivel a termő fügében hazánkban nincsen engedélyezett növényvédő szer. Esetleg a termőkor előtti években, amikor még díszcserjének tekinthető a növényünk, akkor tudunk kémiai védekezést folytatni ellene.
A károsított leveleket nem célszerű eltávolítani (maximum esztétikai okból), mert azzal csökkentjük a növény fotoszintetizáló felületét.