Babérmeggy

Babérmeggy

A Balkán-félszigetről származó örökzöld faj. Közkedvelt kerti növény, mivel lombjával egész évben díszít. A koronaalakítást / nyírást jól bírja, ezért előszeretettel telepítik sövénynek is. 2-3 méterre megnövő cserje, ami májusban hozza fürtös, fehér virágait. A termése feketés-lilás színűvé érik be.

 

KÓROKOZÓK:

Csonthéjasok sztigminás betegsége (Stigmina carpophila)

Babérmeggyen sztigminás betegsége

Nem csak a gyümölcstermő csonthéjasokon, de a babérmeggyen is megjelenik ez a kórokozó. Hűvös, csapadékos tavaszokon súlyos megbetegedést okozhat. A nyár végére jelentős lombvesztés következhet be. A károsított leveleken barnás-pirosas, apró, kerek foltok jelennek meg. Az idő előre haladtával ezek a foltok kitöredeznek, és a levél úgy nézz ki mintha sörétes puskával lőtték volna rá. A kórokozó micéliummal és konídiummal telel át a vesszőkön és a lehullott leveleken.

Védekezés: beteg vesszők eltávolítása, rügypattanás előtt rezes lemosó permetezés. Vegetációban kontakt és felszívódó szerek kombinációjával és 10-14 napos permetezési fordulókkal lehet védekezni.

 

Babérmeggy-lisztharmat (Podosphaera tridactyla)

A betegség tünete (lisztszerű bevonat) a levelek fonákán és színén egyaránt előfordulhat. A károsítás hatására a levelek elbarnulnak, majd lehullnak. A fertőzött levelek fagyra érzékenyek lesznek. A kórokozó megjelenésére májustól októberig számíthatunk. Védekezéskor a beteg részeket távolítsuk el, lehetőleg télen, vagy tavasszal rügyfakadás előtt. Kémiai védekezést lisztharmat elleni készítményekkel végezhetünk.