Kajszibarack

A kajszibarack legfontosabb kártevőinek és kórokozóinak az ismertetése.

 

KÁRTEVŐK:

Cserebogár

-Májusi cserebogár (Melolontha melolontha)

-Zöld cserebogár (Anomala vitis)

A lárvák nagy károkat okozhatnak a gyökerek megrágásával. A kifejlett egyedek  a virágzatot és a fiatal termést rágják. Nincs ellenük integrált növényvédelmi technológia, ezért mindenképpen pajormentes területre telepítsük az ültetvényt! A pajorok felmérésére használható a térfogati kvadrát módszer nyár végén. Telepítés előtt végezzük talajfertőtlenítést. A lárvák ellen telepítés után már nem lehet vegyszerekkel védekezni, csak az imágók ellen, amelyek rajzása a gyümölcsfák virágzásával egy időben történik, ezért ekkor csak méhkímélő technológiával védekezhetünk. Ha kémiai védekezést akarunk folytatni, a rajzás idején kitinszintézist gátló szerek használata ajánlott, ezen kívül a neonikotinoidok, piretroidok is hatásosak ellenük.

 

Kaliforniai pajzstetű Kép forrása: http://visualsunlimited.photoshelter.com

Kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus)

Ritkán károsít a kajsziban, csak szilva alanyok használatánál jelentkezik a kártétel, de akkor is csak az oltás helyéig. Szívogatása hatására a fát gyengíti.

 

 

 

 

 

 

Levélbarkók (Phyllobius spp.)

Közönséges-levélbarkó

Kizárólag a tavaszi időszakban, április, május környékén vannak jelen. U-alakú karéjozgatásukkal károsítják az őszi, kajszi és körtefákat. Védekezés csak különösen indokolt esetben kontakthatású szerekkel végezhető.

 

 

 

 

 

 

Kis téliaraszoló Kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Operophtera_brumata_-_Burgenland_2.jpg

Kis téliaraszoló (Operophtera brumata)

 

Rendszeresen áttelel a kajsziban, de tavasszal a közeli erdőkből is betelepül. Fakadáskor már megjelennek fejletlen lárvaként, kéregrepedésekben áttelelt egyedei és intenzíven táplálkoznak A hernyók néhány levelet összeszőnek, és azok rejtekében táplálkoznak. Besodródott leveleknél már csak mélyhatású és szisztemikus szerekkel lehet védekezni.

 

 

 

 

 

 

Az almailonca  Kép forrása: http://www.lepiforum.de/lepiwiki.pl?Adoxophyes_Orana

Sodrómolyok (Tortricidae)

 

A kajsziban is áttelelnek és berepülnek. Lárváik a virágzást követő időszakban károsítanak. Leggyakrabban előforduló fajok: almailonca (Adoxophyes reticulana), dudvasodrómoly (Archips podana), rügysodró tükrösmoly (Hedya nubiferana). Kártételük leggyakrabban az érintkező gyümölcsök felületén sekély, felszíni rágás formájában jelentkezik.

 

 

 

 

Barackmoly (Anarsia lineatella)

Gyümölcsmoly hajtás kártétel

Akkor veszélyes, ha szilva, mandula, vagy őszibarack ültetvény van a közelben.Évente 3 nemzedéke van, fiatal lárvaként a kéreg alatt vagy a rügyekben telel át. Kártételétől először hajtáshervadás, majd hajtásszáradás jön létre, mivel a fiatal áttelelő hernyók a hajtásvégekbe rágnak be. Később a nyári nemzedék hernyói már gyümölcskártételt okoznak az érést közvetlenül megelőző időszakban. Utat nyithat a moníliniának! Szexferomonos megfigyelés alapján jól időzíthető a védekezés már az első nemzedék ellen.

 

 

 

Keleti gyümölcsmoly Kép forrása: http://www.lepiforum.de/lepiwiki.pl?Grapholita_Molesta

Keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta)

A legjelentősebb rovarkártevő a kajsziban. Évente 4-5 nemzedéke van, fejlett lárvaként telel védett helyeken. Kártételében hasonlít a barackmolyhoz, de a hajtáskár ritkább, mert későbbi időszakban jelentkezik. A gyümölcskártétel jellegzetesebb: erősen ürülékes, szennyezett a gyümölcs belső része. Szexferomonos rajzásmegfigyelésre alapozva, a lárvakelés kezdetekor kontakt és szisztemikus hatóanyagú szerekkel védekezhetünk ellene.

 

 

 

Kéregmoly (Enarmonia formosana)

Az idős fák törzsében és azok vastagabb ágrészeiben okoz károkat. Gyomos állományban gyakoribb. Előfordulása esetén fontos a fatörzs körüli gyomok eltávolítása, gyommentes ültetvény kialakítása. A magas törzsű, szilvaalanyra oltott fákon kártétele a törzsön nem jelentkezik. A gombás betegségeket terjesztheti.

 

KÓROKOZÓK:

Kajszihimlő (Plum pox virus)

Kajszihimlő

Hazai gyümölcsöseinkben ez a legelterjedtebb vírusbetegség. A fajták érzékenysége eltérő. A tünetek a leveleken és a gyümölcsökön, és a magvakon is jelentkeznek. A kissé érzékeny fajták gyümölcseinek egy részén gyűrű alakú foltok figyelhetők meg. A nagyon érzékeny fajták gyümölcse deformálódik, a gyűrűk nekrotizálódhatnak. tünetes és deformált gyümölcsök, illetve nekrotikus gyűrűk is előfordulnak. Az ilyen gyümölcs áruértéke erősen csökken. Fertőzési forrás az anyanövények, alanyok, beteg magvak. Átvitel lehetséges ritkán a hamvas szilva levéltetű (Hyalopteruspruni) próbaszívásaival is. A védekezés alapja a beteg fák minél előbbi eltávolítása az ültetvényből, egészséges szaporítóanyag használta.

 

Csonthéjasok sárgulása és levélsodródása (European stone fruit yellowing phytoplasma (ESFY))

ESFY tünet őszibarackon (Fotó: Molnár Szilárd)

Korai rendellenes fakadást okoz. A levelek érközei sárgulnak, színük felé kanalasodnak, kisebbek. A hajtás és a vessző háncsszövete elbarnul. Vektora a szilvalevélbolha (Cacopsyllapruni).Védekezés alapja egészséges szaporítóanyag, a fertőzött fa eltávolítása, szilva levélbolha elleni védekezés.

 

A kajszi gutaütése, apoplexia

-A kajszi pszeudomonászos elhalása (Pseudomonas syringae pv. syringae) baktérium

-A kajszi leukosztómás elhalása (Leucostoma cinctum)

-A kajszi verticilliumos hervadása (Verticillium dahliae)

Hazánkban a nem optimális ökológiai adottságok miatt gyakori ez a betegség. Különösen nagymértékű ág- és fapusztulás jelentkezik a gyenge kondíciójú, elhanyagolt ültetvényekben.A kórokozók sebzésen át jutnak be. A háncsban felszaporodnak, felélik a szövetek cukortartalmát, így a beteg fa fagyérzékenysége jelentősen megnő. A betegség ellen csak a komplex megelőző és következetesen végrehajtott védekezési rendszer lehet eredményes.

Lemosópermetezés ajánlott a nyugalmi időszakban réztartalmú szerekkel. A metszést a rügyfakadás és a virágzás között végezzük megfelelő sebkezeléssel. A fertőzött részeket azonnal távolítsuk el. A jó tápanyagellátás fokozza az ellenálló képességet.

 

 

Gnomóniás levélfoltosság tünete (Fotó: Kun Ágnes)

A kajszi gnomóniás levélfoltossága (Gnomonia erythrostoma)

 

A legfontosabb lombbetegség. Csapadékos nyarakon erős fertőzése korai lombhullást, gyümölcshullást és a fa kondíciójának csökkenését eredményezi. Ez újabb hajtásnövekedést indíthat meg, a hajtás későn érik be és elfagyhat, csökken a virágrügyek száma. A spórák már májustól fertőznek. A levélereket támadja. A levelek lankadnak. A védekezés alapja a lehullott lomb talajba forgatása. Kémiai védekezés a virágzást követően kontakt és szisztemikus szerekkel lehetséges.

 

 

A kajszi sztigminás betegsége (Stigmina carpophila)

Sztigminás levéllyukacsosodás kajszi barack levélen

Nem rendszeresen jelentkező betegség. A nedves, hűvös tavaszokon korai erős levélfertőzést, illetve levélhullást okozhat. A tünetek a gyümölcsre is átterjedhetnek. A tömör ültetvényállomány fokozhatja a betegség terjedését.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Monilinia őszibarackon (Forrás: http://www.apsnet.org)

A kajszi moníliás betegsége (Monilinia laxa és Monilinia fructigena)

 

 

Jelentősége az utóbbi időben növekedett. Fertőzési forrás a gyümölcsmúmiák valamint a beteg hajtásokon levő rákos sebeken képződő konídiumok. Nem a bibén át fertőz, hanem a csészelevélen és a sziromleveleken át. Védekezéshez nyugalmi időszakban lemosó permetezés ajánlott réztartalmú szerekkel, majd bimbós állapottól fungicides virágvédelem, sziromhullás után pedig hajtásvédelem felszívodó hatású szerekkel. Célszerű a fertőzött hajtások lemetszése, gyümölcsmúmiák eltávolítása.

 

 

Kajszilisztharmat (Podosphaera tridactyla)

A levelek száradását, lehullását okozza. Párás, meleg időjárás kedvez a fertőzés kialakulásának. Védekezéshez a fertőzött vesszőket semmisítsük meg. Metszés után rügyfakadásig lemosó permetezés ajánlott. Sziromhullás után szisztemikus szerek használhatóak.

 

A kajszi ventúriás varasodása (Venturia carpophila)

A hazai fajtákon ritkán előforduló betegség.

 

Írta: Lohonyai Zsófia (Növényorvos)