Szilva

A szilva legfontosabb kártevőinek és kórokozóinak az ismertetése.

 

KÁRTEVŐK:

Szilva-pajzstetű

Pajzstetvek:

-Szilva-pajzstetű (Sphaerolecanium/Eulecanium prunastri)

 

A kép forrása: https://www.flickr.com/photos/fturmog/19338505679

 

 

 

 

 

 

Akác pajzstetű

-Akác pajzstetű (Parthenolecanium/Eulecanium corni)

 

 

A kép forrása: http://selhozrabota.ru/archives/36

 

 

 

 

 

Kaliforniai pajzstetű Kép forrása: http://visualsunlimited.photoshelter.com/image/I0000Rc1SSl0MciE

-Kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus)

 

A pajzstetvek a fa leveleit, gyümölcseit és/vagy kérgét szívogatják. Ennek hatására a fa kondíciója romlik. Mézharmatot ürítenek, amin korompenész telepszik meg.

Az akác pajzstetű lárvái a fa levelét szívogatják, a szilva pajzstetű lárvái pedig a fák kérgén táplálkoznak. Évente 1 nemzedékük fejlődik.

A kaliforniai pajzstetű a fa kérgén és gyümölcsén is táplálkozik. Évente 2 nemzedéke fejlődik. Elsődlegesen szaporítóanyaggal terjed!

A legfontosabb védekezés a pajzstetvek ellen kártevő mentes szaporítóanyag használata. A nyugalmi időszakban kozmetikai vazelinolajos ajánlott lemosó permetezés a telelő lárvák ellen. Tenyészidőszakban, virágzás után, fehér ragacslapos lappal megfigyelhető a rajzás, amely alapján védekezhetünk a rajzó repülő hímek ellen április végén, május elején kontakt szerekkel. A lárvák ellen június közepén szisztemikus szerekkel lehet védekezni.

 

Sodrómolyok, araszolólepkék

Almailonca

-Almailonca (Adoxophyes reticulana)

 

A kép forrása: http://www.lepiforum.de/lepiwiki.pl?Adoxophyes_Orana

 

 

 

 

 

 

 

Kis téliaraszoló Kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Operophtera_brumata_-_Burgenland_2.jpg

-Kis téliaraszoló (Operophtera brummata)

 

A szilva gyakori kártevői. Fakadáskor már megjelennek a sodrómolyok és az araszolólepkék fejletlen lárvaként, kéregrepedésekben áttelelt egyedei és intenzíven táplálkoznak. Az almailonca lárvái a rügyeket odvasítják, a fiatal hajtásokat összeszövik, megrágják. A kis téliaraszoló lárvái néhány levelet összeszőnek, és azok rejtekében táplálkoznak. Besodródott leveleknél már csak mélyhatású és szisztemikus szerekkel lehet védekezni.

 

 

 

 

Levéltetvek:

Sárga szilvalevéltetű Kép forrása: http://aphidos.blogspot.hu/

-Sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helicrysi)

Tavaszi kártételétől a hajtásvégi levelek besodródnak, torzulnak, megkeményednek, elszáradnak, lehullnak; a hajtások gyengén fejlődnek. Késő tavasszal fészkesekre (őszirózsa, napraforgó) migrál.

 

 

 

 

 

 

 

Sárga szilvalevéltetű Kép forrása: http://aphidos.blogspot.hu/

-Hamvas szilvalevéltetű (Hyalopterus pruni)

 

A levélfonákon alkot hamvas zöld telepeket, nem okoz levéltorzulást. Polpulációjának egy része nyáron is a szilván károsít.

Levéltetvek elleni védekezés:harmonikus tápanyagellátás, a telelő tojások gyérítőse a nyugalmi időszakban végezett lemosó permetezéssel, a hajtásnövekedés idején aficidekkel végzett kezelés.

 

 

 

Poloskaszagú gyümölcsdarazsak:

Kép forrása: http://agronomija.rs/2013/sljivina-osa-crna-i-zuta-hoplocampa-minuta-i-hoplocampa-flava/

https://www.paradisverde.ro/daunator/viespea-neagra-prunului-momentul-exact-pentru-singurul-tratament-care-poate-preveni-atacul

-Poloskaszagú szilvadarázs (Hoplocampa minuta)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Képek forrása: http://agronomija.rs/2013/sljivina-osa-crna-i-zuta-hoplocampa-minuta-i-hoplocampa-flava/

A sárga szilvadarázs kártétele

-Sárga szilvadarázs (Hoplocampa flava)

 

A szilva jelentős kártevői. Virágzáskor, április elején jelennek meg. Imágóik lerágják a portokokat, tojásaikat a csészelevelek cimpájába vagy a frissen kötődött termésbe süllyesztik. Csontszínű álhernyóik az apró, kötődött termést kiüregesítik. Egy lárva több gyümölcsöt is károsít.  A kötődés utáni természetes hullást követően a körülbelül 1 cm-es zöld szilvák tömegesen lehullanak a fáról. A hullott gyümölcs összegyűjtésével a talajba vonuló álhernyók egyedsűrűsége és a következő évi fertőzés mértéke csökkenthető. Április elején napos délelőtt ajánlotta virágok és a hajtások vizsgálata (az imágók figyelése), valamint fehér, ragacsos lapok kihelyezése az imágók csapdázására. Ezzel nyomon követhetjük a rajzást. A vegyszeres védekezést a kelő lárvák ellen célszerű időzíteni, sziromhullás után azonnal kontakt hatású szerekkel.

 

Gyümölcsmolyok:

A szilvamoly

-Szilvamoly (Grapholitha funebrana)

 

A kép forrása: http://www.hantsmoths.org.uk/species/1247.php

 

 

 

 

 

 

Keleti gyümölcsmoly Kép forrása: http://www.lepiforum.de/lepiwiki.pl?Grapholita_Molesta

-Keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta)

A szilva legjelentősebb kártevői közé tartoznak. Két egymáshoz közel álló faj. Sokszor a rajzásuk is egy időben történik. A keleti gyümölcsmoly főként a levélre rakja a tojásait, míg a szilvamoly a levélre és a gyümölcsre egyaránt. Fiatal lárvája berág a gyümölcsbe egészen a csonthéjig. Az L3 fejlődési fokozatig a lárvák sárgák, később húsvörösek. A károsított gyümölcs hamarabb színeződik, mézga folyik ki belőle. Korai gyümölcshullást okoz. A lehullott szilvát kettévágva vizsgájuk meg, mert a Plumpoxvirus is súlyos gyümölcshullást okoz. Károsításuk nyomán másodlagosan megjelenhet a monília fertőzés. A védekezés alapja, hogy az áttelelt lárvák egyedsűrűségét a tél végi faápolási munkák során, a vegetációs időszakban a hullott gyümölcs összeszedésével, illetve hernyófogó övekkel gyérítsük. Szexferomonoscsapda használatával kövessük nyomon a rajzást, majd a kelő lárvák ellen, még a befurakodás előtt kontakt és szisztemikus szerekkel is védekezhetünk.

 

Atkák:

 

Közönséges takácsatka 

-Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)

 

A kép forrása: http://www.biologicalservices.com.au/pests/two-spotted-mite-90.html

 

 

 

 

 

-Galagonya takácsatka (Tetranychus viennensis)

 

 

 

Piros gyümölcsfa takácsatka 

-Piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi)

 

A kép forrása: http://www.irac-online.org/pests/panonychus-ulmi/

 

 

 

 

 

 

 

-Szilva takácsatka (Eotetranychus pruni)

Száraz, meleg nyarakon okoznak jelentős károkat. A szilva levelének fonákán szívogatnak. A takácsatka szívogatásának hatására a leveleken klorofillelhalás következik be, majd a levelek idő előtt lehullanak a fáról. A takácsatka elszaporodásának jellegzetes tünete a leveleken megfigyelhető szövedék, amely védelmet nyújt nekik a növényvédő szerekkel szemben. Károsításuk miatt felborul a növény vízháztartása, a kötődés csökken, nem lesz megfelelő a következő évi rügydifferenciálódás. Nyugalmi állapotban végezzünk lemosó permetezést olajtartalmú szerekkel. A megfelelő gyomirtás nagyon fontos, mert a takácsatkák a gyomnövényekről mennek át a szilvafára. Kontakt hatású atkaölő szerekkel védekezhetünk ellenük.

 

A szilvalevél-gubacsatka Kép forrása: https://www.biolib.cz/en/image/id180524/

Levél- és gubacsatkák:

A szilva levelén a csonthéjasok levélatkája (Vasatescornutus), a szilvalevél-gubacsatkaa (Eriophyes padi), vékony hajtásain pedig a szilvakéreg-gubacsatka (Aceriaphloeocoptes) károsít. A levélatka által károsított fák levelei kezdetben ólomfényűvé, később barnává változnak. A levéllemez gyakran a színe felé kanalasodik. A vesszők elseprűsödnek. A levélgubacsatka által károsított levél színén gombostűfejnyi, rücskös felületű gubacsok képződnek, melyek szövete később elhal. A szilvakéreg-gubacsatka a hajtások tövi részén gombostűfej nagyságú, barna színű, csoportos gubacsokat képez. A szívogatás hatására a hajtások elszáradnak. A levél-és gubacsatkák ellen tavasszal a nőstények tömeges megjelenésekor védekezhetünk eredményesen akaricidekkel.

 

 

KÓROKOZÓK:

 

Szilvahimlő

A szilvahimlő tünete Kép forrása http://outbreakwatch.blogspot.hu/2017/03/propl-plum-pox-virus-peach-south-korea.html

Szilvahimlő (Plum pox virus)

A kórokozó gazdanövényei: kajszi, őszi, szilva, ringló, kökény, számos díszfa- és gyomfajok. A leveleken sárgászöld, határozatlan szegélyű mintázat alakul ki. A gyümölcsök deformálódnak, a húsban barna elhalások keletkeznek. A magvakon nincs elváltozás. Fertőzési források a beteg anyanövények, magvak, magoncok, szaporítóanyag (oltóvessző, szemzőhajtás), pollen, valamint a levéltetvek. A védekezés alapja a beteg fák megsemmisítése, vírusmentes szaporítóanyag használata, gyomok irtása, levéltetvek elleni védekezés!.

 

 

 

 

A fertőzés tünetei

Képek forrása: http://www.padil.gov.au/pests-and-diseases/pest/main/136664/4800

Csonthéjasok európai sárgulása (European stone fruit yellows phytoplasma)

A védekezés legjobb módja, ha egészséges szaporítóanyagot használunk, valamint a szilvalevélbolha vektor ellen védekezünk.

 

 

 

 

 

A szilva agrobaktériumos gyökérgolyvája (Agrobacterium tumefaciens)

Agrobaktériumos gyökérgolyva Kép forrása: http://susan-plant-kingdom.blogspot.hu/2015/01/agrobacterium-tumefaciens.html

A gyökérgolyva a dugványokon, a magoncokon, a faiskolákban és az oltványokon gyakran megjelenik. A kórokozó által fertőzött gyökéren és a gyökérnyakon különböző méretű daganatok figyelhetők meg. A kezdetben néhány mm nagyságú daganatok először sárgásbarnák, puha állományúak, karfiolszerűek, felületük enyhén barázdált. Később 5-20 cm átmérőjű, ritkán még nagyobbra is megnövő golyvák sötétbarnák, elfásodottak, felületük mélyen barázdált. A fertőzés a talajból indul, ahol a széteső golyvákban a kórokozó 2 évig is elél. A sebes gyökereken keresztül jut be a baktérium a növénybe. A betegség ellen csak megelőző védekezést alkalmazható. A faiskolában a vetésforgót úgy kell összeállítani, hogy az elővetemények egyszikű takarmánynövények vagy gabonafélék legyenek. Fertőzött tőkéről ne gyűjtsünk szaporítóanyagot, a beteg, elpusztult fát az ültetvényből távolítsuk, majd égessük el. Agrobaktériumtól mentes szaporítóanyagot kell telepíteni. Sorművelő gépek használatakor kerülni kell a tőkék sérülését.

 

 

Szilva tafrinás betegsége Kép forrása: https://alchetron.com/Taphrina-pruni-4589643-W

Szilva tafrinás betegsége (Taphrina pruni)

Szórványtelepítésű, idős ültetvényekben fordul elő. Fertőzési források a beteg gyümölcsök és a vesszők felülete, ahol a kórokozó micéliummal telel át.A védekezés alapja a fertőzött részek eltávolítása, gyümölcsmúmiák megsemmisítése, rügypattanás előtt lemosó permetezés réztartalmú szerekkel fehérbimbós állapotban és sziromhulláskor fungicides kezelés.

 

 

 

 

 

Polisztigmás levélfoltosság, vörösfoltosság Kép forrása: http://fungi.myspecies.info/taxonomy/term/6901/media

Polisztigmás levélfoltosság, vörösfoltosság (Polystigma rubrum)

Súlyos kártételt csak elhanyagolt ültetvényben okoz. Kiemelkedő a Besztercei szilva nagyfokú érzékenysége. A kórokozó gazdanövényei: szilva, ringló, mandula és kökény. A levelek színén foltok figyelhetők meg, narancsvörös színű endogén sztrómák. A foltok a levél fonáka felé besüppednek. Korai lombhullást okoz. Fertőzési forrás a lehullott lomb, ahol áttelel a kórokozó. A spórák sziromhulláskor légmozgással kerülnek a fakadó levelekre. A fertőzéshez a 18-22°C hőmérséklet és a levélfelület nedvesség a kedvező. Védekezéskor a lehullott lombokat forgassuk a talajba, sziromhullás idején fungicides kezelés szükséges szisztemikus szerekkel.

 

 

 

A moniliás betegség tünetei

Képek forrása: http://www.apsnet.org/publications/apsnetfeatures/Pages/BrownRot.aspx

Csonthéjasok moníliája (Monilinia laxa és Monilinia fructigena)

Csapadékos tavaszokon a Monilinia laxa virág- és hajtáspusztulást okoz. A Monilinia fructigena kizárólag a gyümölcsöt fertőzi. A rothadó gyümölcs felületén szabálytalanul, elszórtan penészpárnák jelennek meg. A fertőzött gyümölcsök lehullnak, vagy a fán maradva mumifikálódnak, belsejüket a gomba micéliuma teljesen átszövi. A gomba a fás részekbe is behatol, részleges vagy teljes ágelhalást okoz. A kórokozó a fertőzött gallyakban és gyümölcsmúmiákban telel át, micélium alakban. A sérüléseken, sebzéseken keresztül fertőz. A védekezéshez a kora tavaszi faápolási munkák során a fertőzött ágrészeket és a gyümölcsmúmiákat el kell távolítani, és meg kell semmisíteni. Virágzás előtt rezes lemosó permetezéssel védekezhetünk.. Később, a virágzáskor felszívódó hatóanyagú szerek használata ajánlott. A gyümölcsmolyok elleni védekezéssel csökkentjük a kórokozó fertőzési lehetőségét.

 

 

Szilvarozsda Kép forrása: http://www.padil.gov.au/maf-border/pest/main/143078/51299

Szilvarozsda (Tranzschelia prunispinosae, Tranzschelia discolor)

 

A kórokozó köztes gazdanövényei a szellőrózsák(Anemonefajok), fő gazdanövényei a Prunus fajok. A károsításuk során a levél színén apró, sárga, szegletes foltok láthatóak, a fonákon világosbarna uredoszóruszok. A tenyészidőszak második felében, augusztusban, korai lombhullás alakulhat ki. Fertőzési forrás a beteg lehullott lomb, ahol a kórokozó uredo- és teleutospórákkal telel át, valamint a köztesgazdák, ahol a kórokozó a gyöktörzsön micéliummal marad fenn. Védekezéskora lehullott beteg leveleket semmisítsük meg, sziromhullás idejétől folyamatosan 10 naponként június végéig permetezzünk kontakt hatóanyagú készítményekkel, ha elhatalmasodott a fertőzés, akkor szisztemikus szerek használata ajánlott.

 

 

Fómás betegség (Phoma pomorum)

A kórokozó gazdanövényei a szilva, a kajszi, a cseresznye, a meggy, az őszi és a mandula. Az első tünetek május végén jelennek meg. A levélen apró lilásbarna foltok, a hajtáson kicsit nagyobb foltok, a gyümölcsön piciny parás foltok látszanak. Fertőzési források a beteg gyümölcsmúmiák, a lehullott levelek és a kiesett levélfoltok, ahol a kórokozó piknídiummal telel át. A kórokozónak a meleg, csapadékos időjárás kedvez. A védekezés alapja a lehullott lomb megsemmisítése. Kémiai védekezéshez szisztemikus szerek használata ajánlott.

 

Írta: Lohonyai Zsófia (Növényorvos)