Nagy rózsa-levéltetű 

A napokban több helyen is tapasztaltam, hogy ez a kártevő igen nagy mértékben jelent meg a házi kertekben, és komoly problémát okoz a tulajdonosoknak.

Rózsa-levéltetű kolónia

A nagy rózsa-levéltetű (Marcrosiphum rosae) tápnövénye a vadrózsa és a termesztett rózsa. Eurázsiából származó faj, de ma már Magyarországon is közönséges kártevőnek számít.

Az imágó testhossza 3,4-3,6 mm, teste hosszúkás tojásdad alakú. A szárnyatlan nőstény világoszöld vagy sárga színű, a szárnyas nőstény feje és tora fekete, a potroha vörös vagy zöld színű. Az áttelelő tojásokból március végén kelnek ki az ősanyalárvák, amelyek szárnyatlanok.  Május-június során már egyre inkább szárnyas nőstények jelennek meg, amelyek a nyár elejétől más rózsákra vagy egyéb nyári tápnövényekre telepednek át. A levéltetvek a károsított rózsának a fiatal hajtásait, illetve bimbóit is elborítják. A szívogatásuk hatására a fiatal hajtásoknak megakad a fejlődése, és csökken a virágképzés. A levéltetvek mézharmatot ürítenek, melyen korompenész jelenik meg. A korompenész szennyezi a leveleket és a bimbókat, illetve asszimilációs zavart okoz. A telepek a fiatal hajtásokon egész tenyészidőn át fennmaradhatnak.

A tenyészidő folyamán többször érdemes ellenük védekezni. Permetezni kontakt és szisztemikus szerekkel érdemes, mert más tápnövényekről érkező szárnyas egyedek, újrafertőzhetik a növényt.

Írta: Lohonyai Zsófia, Növényorvos