Szil zacskós gubacstetű

Szil zacskós gubacstetű

A szil zacskós gubacstetű (Tetraneura ulmi) Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is elterjedt faj, melynek fő tápnövénye a szil (Ulmus campestris, U. scabra). A szil kérgén elhelyezkedő petékből április-május környékén kelnek ki a lárvák. Szívogatásuk hatására a leveleken jellegzetes, 1 cm nagyságú zacskógubacsok képződnek. Ezekben a gubacsokban fejlődik ki a szárnyas nemzedék, amely június elején a pázsitfűfélék, pl. kukorica gyökerein alapít telepeket. Ebben az időszakban főleg szárnyatlan nőstényekből álló nemzedékek fejlődnek. Az augusztus végén megjelenő szárnyas nőstények és hímek visszatérnek a szilfára, ahol a párosodás után a nőstények a szilfa kérgére helyezik petéiket. Nem okoz súlyos károkat, úgyhogy ritkán szükséges ellene védekezni. A gubacsos leveleket érdemes eltávolítani a növényről és megsemmisíteni. Erős fertőzés esetén felszívódó szerekkel permetezhetünk ellene.