Tujaszú

A tujaszú (Phloeosinus thujae) teste barnás-feketés színű. Legfőbb tápnövényei a tuja ( legelőször a smaragdtuját támadja), a boróka és a cédrus. Kártételének hatására a fa kérgén röpnyílások, a kéreg alatt hosszanti járatok találhatóak.

 

Tujaszú röpnyílásai

Tavasszal a lárvák a legyengült növények törzsén lárvajáratokat alakítanak ki. Nagyjából 4 mm mélyen berágnak a fás részbe, és ott bábozódnak be. Az imágók júniustól októberig érési táplálkozást folytatnak. A kisebb ágak elágazásánál rágják be magukat, és a hajtás csúcsi része felé körülbelül 1 mm átmérőjű lyukat fúrnak. A kifejlett példányok rágásának hatására ágelhalás, hajtáselhalás következhet be, vagy akár a teljes fa pusztulása.  Mivel a védekezés a tujaszú ellen a hosszúra nyúló rajzás miatt nem kidolgozott, ezért fontos, hogy megtartsuk a növény jó kondícióját, mert ilyen esetben a növény bő gyantaképződéssel tud válaszolni a kártevő jelenlétére, amivel gyéríti a kártevő állományt.

 

Szeretne többet megtudni erről a kártevőről is, és az ellen való védekezésről?
Látogass meg kurzusunkat, ahol erről és még sok másról hallhat hasznos információt a Dísznövények növényvédelme előadáson!
http://anovenydoki.hu/tanfolyam/