Paprika

A paprika legfontosabb kártevőinek és kórokozóinak az ismertetése. (Képek hamarosan felkerülnek. )

 

Kártevők

 

Gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne spp.)

-Szabadföldi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne hapla),

-Kertészeti gubacs-fonálféreg (Meloidogyne incognita),

-Növényházi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne arenaria),

-Melegövi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne javanica)

Azokban a növényházakban, ahol termesztés a téli időszakban sem szünetel, a gyökérgubacs-fonálférgek kártétele gyakori. A fonálférgek akár 1 méter mélységbe is lehatolnak a talajban, de általában a felső 40 cm-es rétegben vannak. Kártételével szabadföldi paradicsomtermesztés során akkor kell csak számolni, ha a palánta gyökérzete a palántanevelőben fertőződött, vagy ha a területen a teleinket átvészelő M. hapla gyökérgubacs-fonálféreg faj fordul elő. Határozatlan nemzedékű fajok. Fejlődésük ütemét a hőmérséklet és a tápnövény határozza meg. Növényházi körülmények között egy nemzedék kifejlődéséhez kb. egy hónapra van szükség. Az opálosan áttetsző, csepp alakú nőstények testvégén lévő tojászsákban, akár 800-1000 tojás is lehet. A fertőzés a talajban nyugalmi állapotban lévő tojásokból indul ki. Az emelkedő hőmérséklet, a talajnedvesség és a tápnövények gyökérváladéka jelzés a kelésre. A tojásból kikelt inváziós lárvák még nemi jelleg nélküliek, fonál alakúak. A talajban vándorolnak, és a gyökértenyészőcsúcs táján befurakodtak a gyökérbe és óriássejt kialakulását indukálják. A lárvák további fejlődése a növekvő gubacsban, a gyökér belsejében történik. Az inváziós lárva megjelenésétől számítva 4-6 hét múlva alakul ki a tojászsák. gyökérgubacsok gátolják a víz- és tápanyagfelvételt. A kiültetést követően az erősen fertőzött növények vontatottan fejlődnek, lankadnak, hervadnak. Esetenként a növény levelén tápanyaghiányra (Mg, Fe) utaló elszíneződés jelentkezik. A növények a növekedésben visszamaradnak,

Agrotechnikai védekezés: a növényház talajától teljesen izoláltan kőzetgyapoton történő termesztés; fonálféreg fajokra toleráns fajták termesztése; a fonálféreg-kártételnek ellenálló, nagyobb gyökértömeget adó növényfajra történő oltás. A fizikai talajfertőtlenítési módszerek közül a talajgőzölés egyike a leghatásosabb védekezési módoknak, azonban speciális berendezést igényel és drága eljárás. Ha a fonálféreggel fertőzött területen a téli időszakban szüneteltetik a termesztést, a talaj átfagy és a melegigényes gyökérgubacs-fonálférgek elpusztulnak..

 

Molytetvek

-Üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum)  

-Dohányliszteske (Bemisia tabaci)

Növényházakban egész évben, a szabadban a nyári hónapokban károsít. Polifág, de néhány tápnövényét, mint az uborkát, paradicsomot, tojásgyümölcsöt, agerátumot, gerberát, muskátlit, krizantémot és a fuxiát előnyben részesíti. Számos gyomnövény is tápnövénye. A hajtatott paradicsomnak jelentős kártevője. Kártételét a paradicsomon is előforduló gemini vírus terjesztésével fokozza. Soknemzedékű faj. Folyamatosan szaporodik, az egyes nemzedékei nem különülnek el. Nyeles tojásait a fiatal levelek fonákán a levélszövetébe süllyeszti. A lerakott tojások száma függ a tápnövénytől. A tojásból a lárvák 25°C-on egy hét alatt kelnek ki. A kikelt lárva a levél fonákán letelepedésre alkalmas helyet keres, és egy-két nap elteltével letelepszik. A továbbiakban a lárvák helyhez kötötten (szúrósertével rögzülve a levélhez), viaszburok védelmében szívják a növényi nedvet. A levelek torzulnak, lehullnak. A károsított növények a növekedésben visszamaradnak, a termés mennyisége csökken. A mézharmaton megjelenő korompenész a termés minőségét jelentősen rontja. Egy teljes nemzedék kifejlődésének ideje a növényházban 3-5 hét. A fejlődés időtartamát a hőmérséklet és a tápnövény egyaránt befolyásolja. A védezkezés alapja, hogy a zöldségtermesztő növényházban ne teleltessünk át dísznövényeket (muskátli, fikusz, lantána). Az imágók észleléséhez a sárga ragacsoss lapok jó segítséget nyújtanak. A rovarölő szerektől elsősorban a mozgó lárvák és az imágók ellen várhatunk jó eredményt. A kémiai védekezést még a populáció tömeges elszaporodása előtt kell elkezdeni és a készítmények hatástartamától függően több alkalommal megismételve. A növényvédő szer a kártevő élőhelyére, a levelek fonákára kerüljön. Szisztemikus szerek használhatóak. Biológiai védekezés üvegházi molytetű ellen: Encarsia formosa fürkészdarázs, Macrolophus caliginosus ragadozópoloska. A dohányliszteske ellen: Eretmocerus eremicus, Eretmocerus californicus.

 

Levéltetvek

-Zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae)

-Uborka-levéltetű (Aphis gossypii)

-Foltos burgonya-levéltetű (Aulacorthum solani)

-Csíkos burgonya-levéltetű (Macrosiphum euphorbiae)

A növényházakban előforduló, polifág levéltetű fajoknak nem a paradicsom a legfőbb tápnövényük. Megjelenésükre a kiültetést követő intenzív hajtásnövekedés időszakában számíthatunk. Április végén, május elején migrálhatnak át a fás növényekről. Számos paradicsomon előforduló vírus vektorai. A levéltetvek megjelenésekor kontakt szerekkel kezeljük a növényeket.

 

Aknázólegyek (Agromyzidae)

-Paradicsom-aknázólégy (Liriomyza bryoniae)

-Gerbera-aknázólégy (Liriomyza trifolii)

-Borsó-aknázólégy (Liriomyza huidobrensis)

Soktápnövényű fajok, hajtatásban a leggyakrabban paradicsomon fordulnak elő. Legjelentősebb kártételt a gerbera-aknázólégy okoz. A paradicsom-aknázólégy báb alakban, a szabadban is áttelelhet. Növényházban a tél folyamán is szaporodik. Imágóik a levél színén az epidermisz alá süllyesztik tojásaikat. A 2-3 nap alatt kikelő lárvák egyre szélesedő aknában fejlődnek. A kifejlett lárva a levél színén felszakítja az epidermiszt, a talajra veti magát, majd közvetlenül a talajfelszín alatt bábozódik. A 2-3 hetes bábnyugalom után megjelennek az imágók és egy hét elteltével megkezdik a tojások lerakását.

Az imágók csapdázására ragadós sárga lapok használhatóak. Kémiai védekezés az imágók tömeges megjelenésekor: kontakt hatású szerekkel ajánlott.

 

Paradicsom-levélatka (Aculops lycopersici)

Kártétele kizárólag az üvegházban termesztett paradicsomon, és ott is ritkán jelentkezik. Szabadföldön nem telel át. Meleg, száraz klímán hetente újabb nemzedéke fejlődik. A paradicsom levelét, szárát és a termését szívogatják. A károsított levelek sárgulnak, barnulnak. A tünetek a növényen alulról felfelé terjednek. Kontakt hatású szerekkel védekezzünk ellenük.

 

Gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera)                                                  

2-3 nemzedékes vándorlepke, de előfordul, hogy szabadföldön báb alakban, a talajban áttelel. Polifág kártevő. Első nemzedéke hajtatott paprikán, paradicsomon, borsón, babon és dísznövényeken (szegfű, gerbera) jelenik meg. Július közepétől rajzó második nemzedéke kukoricán, dohányon, paprikán, paradicsomon, másodvetésű zöldbabon, almán, kajszin, szőlőn, dísznövényeken (krizantém, bársonyvirág, őszirózsa) károsít. Szeptembertől rajzó harmadik nemzedéke csemege kukoricán, zöldbabon, paprikán és paradicsomon okoz kártételt. A bogyót károsító bagolylepkelárvák közül a gyapottok-bagolylepke a legjelentősebb. Paradicsomon rendszerint augusztusban, szeptemberben számolhatunk jelentős kártételére. A fiatal lárvák a paradicsom bimbókat, virágokat rágják, majd a kötődött paradicsom bogyóba rágnak lyukat. A fejlettebb lárvák az éredő paradicsomot károsítják. A károsított termés a másodlagosan megjelenő szaprofita baktériumoktól elrothad. Szabadföldön a védekezés szükségességének megítélését a növényállományba elhelyezett szexferomon csapda (varsás, sátras) segíti. Amennyiben a csapda tömegesen fogja a faj hímjeit, a térségben a nőstények jelenlétével és utódaik kártételével fokozottan számolni kell. A növényház szellőzőjére szerelt Rashell hálós takarás megakadályozza a bagolylepke imágók betelepedését. A kelő, fiatal lárvák ellen kontakt és szisztemikus szerekkel védekezhetünk. Az inszekticides kezeléseket a szedések közötti időszakban, az é.v.i. figyelembevételével kell végezni.

 

Burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata)        

Szabadföldön jelentős kártevő lehet a paradicsomon. Évente 2 nemzedéke fejlődik, imágóként telel át. A levelek megrágásával okoz károkat

A védekezés alapja gyors és egyenletes kelés biztosítása, Solanaceae gyomok irtása, májustól a betelepülő imágók, majd a levélen károsító imágók és lárvák ellen felszívódó és kontakt szerek használata. A lárvák elleni védekezésre az előzőeken túl a Bacillus thürigiensis var. tenebrionis, mint biopreparátum is engedélyezett.

 

Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)

A folyamatosan hasznosított növényházakban egész évben szaporodik, de a télen nem fűtött termesztőberendezésekben is áttelel. Határozatlan nemzedékszámú, hőmérséklettől függően 2-4 hét alatt fejlődik új nemzedéke. A megtermékenyített nőstény a levélfonákra rakja tojásait. A támrendszeren fennmaradt állatok a hajtatási időszakban először gyakran gyomnövényeken (pl. szulák) táplálkozva szaporodnak el, majd áttelepednek a termesztett növényekre. Kártétele különösen a szárazabb klímájú, fűtött növényházakban, hosszú kultúrás termesztésnél jelentős. Hajtatásban paprikán, uborkán, tojásgyümölcsön és paradicsomon károsít. Szabadföldön számottevő kártétele erősen aszályos időben ott várható, ahol fertőzött palánta kerül kiültetésre. Az idősebb levelek fonákán finom, pókhálószerű szövedék védelmében szívogatnak. A szúrásoktól fokozódik a növények párologtatása. A károsított levelek sárgulnak, barnulnak, elszáradnak. A védekezés alapja behurcolásának (szaporítóanyag, ruha, eszközök, támrendszer) megakadályozása, a kultúra körültekintő indítása, klímaszabályozás. Kémiai védekezéshez kontakt és felszívódós szerek egyaránt használhatóak.

Kórokozók

 

Nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis)

Közvetlen kártétele a paradicsomon jelentéktelen, de mint a paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV) terjesztője figyelmet érdemel. Védekezés kontakt szerekkel lehetséges.

Kórokozók

 

Paprika „újhitűség” (Cucumber mosaic virus)

Rövid szártagú hajtások fejlődnek sok levéllel. A levelek keskenyek és asszimmetrikusak. A bogyók aprók maradnak, és eltorzulnak. A terméshozam csökken.

Paprikamozaik (Tobacco mosaic virus)

A növény gyengén fejlődik. A leveleken világoszöld és sötétzöld mozaikfoltok láthatóak. A bogyókon nekrotikus elhalások figyelhetők meg.

Paprika klorotikus foltossága (Tomato spotted wilt virus)

Nekrotius foltok, klorotikus gyűrűk alakulnak ki a leveleken. A termésen besüppedő, nekrotikus foltok láthatóak.

Vírusok elleni védekezés: ellenálló fajták termesztése, talajgőzölés, vetőmagcsávázás, higiéniás szabályok betartása, levéltetvek elleni védekezés.

 

Baktériumos bogyórothadás (Pseudomonas viridflava)

Szabadföldön, nyár közepétől jelenhet meg. A fertőzés hatására a hús és a magház megpuhul, elrothad. Fertőzési forrás talajról felverődő esőcseppek, sérülések, nyílt kocsány. A csapadékos, meleg időjárás kedvező a fertőzéshez. A védekezés alapja a negatív szelekció, vetésváltás, szellőztetés, meztelen csigák irtása.

 

Baktériumos levélfoltosság és levélhullás (Xanthomonas campestris pv. vesicatoria)

A levélen apró, világos foltok, hólyagok alakulnak ki. A kórokozó a talajban telel. Légzőnyíláson, apróbb sebeken keresztül fertőz. A védekezéshez több éves vetésváltás, mérsékelt öntözés alulról, szellőztetés, állománypermetezés, vetőmagcsávázás szükséges.

 

Baktériumos levélfoltosság (Pseudomonas syringae pv. syringae)

Szabadföldön fordul elő. Szabálytalan, kifehéredő levélfoltok, hajtáscsúcs-feketedés, levéltorzulás figyelhető meg a károsított növényen. A talajról felfröccsenő vízzel terjed. A csapadékos, hűvös időjárás kedvez a fertőzésnek. Fontos a vetőmagcsávázás. Réz tartalmú szerekkel védekezhetünk a betegség ellen.

 

Paprika sztolburja (Stolbus phytoplasma)

A károsítás hatására a leveleken klorózis figyelhető meg, majd a levelek torzulnak, lehullanak. A kórokozó gátolja a növényt a növekedésben, a terméseken sárgulás, majd torzulás látható. Oltással és a kabóca vektorok által terjed. A védekezés alapja a gyomnövények, kabócák irtása.

 

Palántadőlés (Rhizoctonia solani, Phytium debaryanum)

Járvány esetén súlyos károkat okozhatnak. Üveges, vizenyős szártő, figyelhető meg, mely elvékonyodik, majd a palánta kidől. A rizoktónia lombleveles korban is támad. Talajból fertőz. A nyirkos, nedves levegőtlen, tömődött talaj kedvező a fertőzéshez. A rizoktónia a hűvösebb, a pithium a melegebb körülményeket kedveli. Mérsékelt öntözéssel, gyakori szellőztetéssel, talajcserével, általános talajfertőtlenítéssel megelőzhető a fertőzés. Fungicides beöntözéssel védekezhetünk ellenük vetéskor kontakt és felszívódó hatású szerekkel.

 

Fehérpenészes szárrothadás (Sclerotinia sclerotiorum)

Esetenként súlyos károkat okozhat. A fertőzés következtében a szár bélállománya felszívódik, fekete szkleróciumok töltik ki az üreget. A talajból fertőz. A mérsékelten meleg időjárás és monokultúra kedvező a fertőzéshez. Fontos a 3-5 éves vetésforgó, talajcsere, negatív szelekció, beteg növények eltávolítása, fungicides beöntözés kontakt és felszívódó hatású készítményekkel.

 

Paprikalisztharmat (Leveillua taurica)

A hajtatott paprika egyik legfontosabb betegsége; szabadföldön ritkán fertőz. Leginkább a rosszul klimatizált, magas hőmérsékletű és páratartalmú növényházakban fordul elő. Tünetek kizárólag a leveleken fordulnak elő, sárgás foltosodás figyelhető meg, a levelek a színük felé kanalasodnak, lehullnak. Növénymaradványokon telel. Állománykezelés szükséges a tünetek észlelésekor felszívódó hatású készítményekkel.

 

Botrítiszes rothadás (Botrytis cinerea)

Hajtatásban fordul elő. A betegség következtében a növény rothad, penészesedik. A fertőzésnek kedves a magas relatív páratartalom. Felszívódó és kontakt hatású szerekkel egyaránt védekezhetünk a betegség ellen.

 

Feoramuláriás levélfoltosság (Phaeoramularia capsicicola)

Csak hajtatóházakban, magas hőmérséklet és páratartalom esetén fordul elő járványszerűen. A fertőzés hatására barnás levélfoltosság, kanalasodás látható. A levelek lehullanak, felkopaszodik a növény. A kórokozó növénymaradványokon telel át. Szellőztetéssel, a paprika számára kedvező feltételek biztosításával megelőzhető a betegség megjelenése.

 

Makrofominás hervadás (Macrophomina phaseolina)

Új betegség, főleg akkor lép fel, ha nem megfelelő az elővetemény. A kórokozó a talajból fertőz. Lankadás, hervadás figyelhető meg a károsított növényeken. A védekezés alapja kalászos vetésforgó alkalmazása, egészséges vetőmag használata. A vegyszeres  védekezés nem hatásos, ezért fontos a megelőzés.

 

Alternáriás bogyó és magházpenészedés (Alternaria alternata)

A károsítás következtében a termésen penészes foltosodás figyelhető meg, a magház körül is. Nedves időben a termés elrothad, szárazban mumifikálódik. Seben, bibén és kocsányon keresztül fertőz. A kórokozónak kedvező a magas hőmérséklet. Külön védekezésre nincs szükség. Fontos a fertőzött növénymaradványok megsemmisítése, negatív szelekció, vetésváltás.

 

Kolletotrichumos bogyófoltosság (Colletotrichum nigrum, C. atramnefarium)

A beteg növények termésén hosszúkás, besüppedő barna foltok figyelhetők meg. A kórokozó sebeken keresztül fertőz. A magas hőmérséklet kedvez az elszaporodásának.  A védekezés a többi betegség elleni védekezéssel megoldható.

 

Fuzáriumos és verticilliumos hervadás (Fusarum solani, Verticillium dahliae)

A tenyészidőszak második felében okozhat gondot. A károsítás hatására hervadás, pusztulás tapasztalható. A kórokozó a növénymaradványokon marad fenn, talajból fertőz. A beteg növények eltávolításával, talajfertőtlenítéssel védekezhetünk a betegség ellen.

 

Írta: Lohonyai Zsófia növényorvos