Saláta

A saláta legfontosabb kártevőinek és kórokozóinak az ismertetése.

 

Kártevők

 

Növényházi hajtatás során a saláta növényvédelme az anholociklikusan szaporodó levéltetvek károsításának megakadályozására korlátozódik. A másik károsító, ami esetleg megjelenhet, a meztelen csiga.

 

Zöld őszibarack levéltetű

Zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae)

 

 

 

 

 

 

 

 

Sárgafoltos burgonya-levéltetű Kép forrása: http://bugguide.net/node/view/484216

Sárgafoltos burgonya-levéltetű (Aulacorthum solani)

A levelek szívogatásának hatására a növény növekedése lelassul. A levéltetvek mézharmatot ürítenek, melyen megjelenik a korompenész. Veszélyes vírusvektorok. Rajzásukat nyomon követhetjük sárga tállal, majd kémiai védekezés szükséges kontakt hatású szerekkel.

 

 

 

 

 

 

Spanyol csupaszcsiga (Foto: www.axcela.lonza.com)

Meztelen csigák

Szabadföldön és hajtatásban is előfordul a károsításuk. Nedves, gyomos helyeken gyakori kártevők. Nagyon szeretik a salátát. A fiatal növények leveleinek megrágásával okoznak károkat. A védekezés alapja általános talajfertőtlenítés, csalétkek kiszórása, gyomok irtása.

 

 

 

 

Szabadföldön ezek mellett előforduló kártevők:

Mezei nyúl Kép forrása: https://www.flickr.com/photos/philwinter/9215843019

 

Mezei nyúl (Lepus europeus)

Szabadföldön gyakran károsítja a salátát. Kártétele az érés előtt a legnagyobb. Elkerítéssel, kutyás őrzéssel, vadriasztó készítmények használatával elkerülhető a kártétel.

 

 

Gyökérgubacs-fonálférgek

-Szabadföldi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne hapla)

-Kertészeti gubacs-fonálféreg (Meloidogyne incognita)

 

Fonálféreg Kép forrása: https://www.cropscience.bayer.com/en/crop-compendium/pests-diseases-weeds/pests/meloidogyne-incognita

-Növényházi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne arenaria)

 

-Melegövi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne javanica)

Határozatlan nemzedékű fajok. A lárvák a talajban élnek, a gyökértenyészőcsúcs környékén furakodnak be a növénybe, amelynek hatására óriássejtek alakulnak ki a gyökéren. Ezután a lárvák a gyökérgubacsban fejlődnek tovább. Ez akadályozza a tápanyag-és vízfelvételt. A fertőzött növények elhervadnak. Talajgőzöléssel védekezhetünk ellenük.

 

 

 

 

Vetési bagolylepke Kép forrása: https://www7.inra.fr/hyppz/IMAGES/7030563.jpg

Vetési bagolylepke (Scotia segetum)

Lárvája rövid idő alatt tarrágást okozhat. Felszívódó szerekkel védekezhetünk ellenük.

 

 

 

 

 

 

 

Kórokozók

Salátamozaik tünete Kép forrása: https://www7.inra.fr/hyp3/pathogene/6letmov.htm

Salátamozaik (Lettuce mosaic virus, Cucumber mosaic virus)

A károsítás hatására a saláta visszamarad a fejlődésben, laza fejet alkot, mozaik és nekrotikus foltok, világos erek, hólyagok alakulnak ki. Más növényekről, levéltetvekkel, szövetnedvvel, pollennel terjed. Rezisztens fajták használatával megelőzhető a betegség, illetve fontos a vektorok elleni védelem.

 

 

 

 

 

Salátaperonoszpóra Kép forrása: https://alchetron.com/Bremia-lactucae-1970043-W

Salátaperonoszpóra (Bremia lactucae)

A palántanevelés során, hajtatásban és szabadföldön egyaránt előfordulhat. Sok csapadék és hűvös idő esetén jelentős károkat okozhat. Az erek között a levél színén szögletes, sárga foltok alakulnak ki, amik száradnak, a fonákon fehér gyep látható. A védekezés alapja rezisztens fajták használata. 2-3 leveles kortól 10 naponta kontakt hatású szerekkel védekezhetünk a betegség ellen.

 

 

 

 

 

Kép forrása: http://ephytia.inra.fr/fr/C/5936/Salades-Bacteries-foliaires

Saláta pszeudomonászos levélszélrothadása (Pseudomonas marginalis pv. marginalis, Pseudomonas viridiflava)

Hűvös körülményeknél alakul ki. Fertőzött növénymaradványokon marad fenn a baktérium. 3 éves vetésforgó alkalmazása javasolt, egyszikű elővetemény használata, mély alászántás.

 

 

 

 

 

Saláta szklerotíniás rothadása Kép forrása: http://articles.extension.org/pages/30849/disease-management-in-organic-lettuce-production

Saláta szklerotíniás rothadása (Sclerotina sclerotiorum, S. minor)

Szántóföldön és hajtatásban egyaránt jelentős kárt okozhat. Az állományban szórtan fordul elő. A károsítás hatására levéllankadás, gyökérnyak rothadás látható, rajta fehér micélium és fekete szkleróciumok. Fertőzési forrás a talaj és növénymaradványok. A védekezés alapja 3 éves vetésforgó alkalmazása, talajcsere vagy gőzölés, nem túl mély ültetés. Kiültetés után mindjárt permetezzünk, majd 1 hét múlva ezt ismételjük meg kontakt hatású szerekkel.

 

 

 

 

 

Saláta botrítiszes rothadása Kép forrása: http://articles.extension.org/pages/30849/disease-management-in-organic-lettuce-production

Saláta botrítiszes rothadása (Botrytis cinerea)

A saláta egyik legsúlyosabb betegsége, főleg hajtatásban jelentős. A beteg növényeken levéllankadás, száradás, gyökérnyak nyálkás rothadása figyelhető meg. A talaj és növényi részek fertőznek. A védekezés alapja talajcsere, gőzölés, növénymaradványok eltávolítása, nem túl mélyre ültetés. Kémiai védekezés kontakt és felszívódó szerekkel egyaránt lehetséges.

 

 

 

Marsszoninás levélfoltosság (Marsonina panattoniana)

A tünetek először az idősebb leveleken jelennek meg, vörösesbarna, kerek foltok láthatók.  Vetőmagon, fertőzött növénymaradványokon és vad salátafajokon marad fenn. Mély alászántással, csávázással védekezhetünk a betegség ellen.

 

A saláta rizoktóniás palántadőlése Kép forrása: http://articles.extension.org/pages/30849/disease-management-in-organic-lettuce-production

A saláta rizoktóniás palántadőlése (Rhizoctonia solani, Phytium debaryanum)

A palántanevelés során valamint a palánták kiültetése utáni időszakban, hűvös időben lehet jelentős. Már a talajban elpusztítja a magvakat, hiányos lesz a kelés. Fontos a 3 éves vetésforgó betartása, palántaágy talajcseréje, gőzölése vagy fungicides kezelés kontakt szerekkel.

 

 

Írta: Lohonyai Zsófia növényorvos