Gyep

A gyep legfontosabb kártevőinek és kórokozóinak az ismertetése.

Kórokozók:

Nyálkagomba (kép: http://www.hgtv.com)

Nyálkagomba

Nyáron és ősszel gyakran elterjedő betegség. A gomba nem okoz kárt a fűben, de esztétikailag kellemetlen látványt nyújt. A probléma nem gyógyítható, bár a rendszeres levegőztetés és nyírás a legtöbb gomba kialakulásának kockázatát csökkenti a gyepen. A kórokozót azonnali vízpermettel permetezve lehet eltávolítani.

Puccinia típusú gyeprozsda

A gyepet több rozsdagomba is fertőzheti, ezek közül az egyik leggyakoribb a Puccinia fajok valamelyike. A kórokozó gyorsan terjed a gyepen, sárga foltokat hagyva rajta.

Gyeprozsda - Puccinia sp.

A betegségre általában a nyár beköszöntétől számíthatunk. A kórokozónak kedvez a meleg csapadékos időjárás. Közelről vizsgálva rozsdás narancssárga színű képletek figyelhetők meg a fűszálakon. Sok esetben nyár végén - ősz elején veszik csak észre a kártételét, mivel ilyenkorra már igen nagy a fertőzöttség mértéke. A rendszeres kaszálás és a nyírott fű eltávolítása megakadályozza az elterjedését. Érdemes kerülni a nitrogén trágya használatát ősszel, mert serkenti a növekedést, ami kedvez a betegségnek. A túlöntözésre is oda kell figyelni, mert szintén elősegíti a terjedését. Növényvédőszeres kezelés esetén a rozsdagombák ellen hatásos készítményeket használjanak. Érdemes felszívódó és kontakt készítmény kombinációját alkalmazni és 10 nap elteltével megismételni a kezelést.

Rózsaszín fonalasodás - Laetisaria fuciformis

Rózsaszín fonalasodás (Laetisaria fuciformis)

A rózsaszín fonalasodás az egyik leggyakoribb gyepbetegség. A betegség jelentkezésekor a fű vörös tónusúvá válik, amely később barnulni kezd, majd elhal. A károsított fűszálak végén vörös színű, fonálszerű micéliumok láthatóak. A betegség gyakran kapcsolódik a nitrogénhiányhoz, ezért megfelelő tápanyagutánpótlással megelőzhetjük a betegség megjelenését. A gyepet nitrogén-tartalmú műtrágyákkal érdemes kezelni, amint a tünetek megfigyelhetők. Azonban nem szabad túlzásba esni! A nitrogén ellátás ösztönzi a fű növekedését, és ezáltal a gyep fogékonyabbá válik a hópenész, a rozsda és egyéb gombás betegségekkel szemben. A tömött talaj és a rossz gyökérkondíció is elősegítheti a betegség kialakulását. A gyep rendszeres levegőztetésével és nyírásával csökkenteni lehet a fertőzés mértékét. Gyepszellőztetéssel serkenthetjük a mély begyökeresedést.

Hópenész

Hópenész

A leggyakrabban hóolvadás után terjed el ez a hópenész (Gerlachia nivalis) a gyepben. Sárga vagy barnás foltként jelenik meg a fűben, esetenként fehér vagy néha szürkés penészgombával, ami hasonlít a pókhálóhoz. A hópenész ideális hőoptimuma 8°C alatt van és emellett a magas relatív páratartalom kedvez neki. A foltok gyorsan terjedhetnek, először kisebb majd nagyobb egybefüggő foltokként jelennek meg. A védelem alapja a megelőzés, így a fű vágása segíthet, csökkenteni a kockázatot, mint ahogy a magas nitrogénadagolás elkerülése is ősszel.

Dollár foltosság (kép: www.barmac.com.au)

Dollár foltosság

A dollár foltosság (Sclerotinia homoeocarpa) egy gyepeken előforduló gombafaj, mely nevét a világos sárgásbarna színű, nagyjából 5 cm átmérőjű kör alakú foltokról kapta. Mikor a betegség előrehalad, a foltok egymásba folynak, és nagy, szabálytalan foltokat alkotnak a gyepen, melyek több méter átmérőjűek lehetnek. A betegségért felelős gomba a fűszálakat támadja meg, a gyökereket nem károsítja. Minden károsított fűszálon szalmasárga, sárgásbarna színű, különböző formájú mintázatok láthatóak. A foltok gyakran vöröses-barna szegéllyel rendelkeznek. A dollár foltosságot könnyű felismerni, de a kialakulását könnyebb megakadályozni, mint a már megjelent betegség ellen küzdeni. Széles körben elterjedt betegség, mely különböző gyepeket érint, ezért a megelőzés kulcsfontosságú. A gomba a száraz talajt és a nedves levegőt kedveli. Ha a fűszálak nedvesek a harmattól, az esőtől vagy az öntözéstől, az elősegíti a betegség kialakulását. Ahhoz, hogy megelőzzük a gomba terjedését, néhány dologra érdemes odafigyelni: öntözést ritkán végezzünk, de olyankor nagy mennyiségű vizet juttassunk ki a talajra, hogy a talaj mélyebb rétegeibe is jusson. Ha az időjárási viszonyok elősegítik a gomba terjedését, akkor szakaszosan juttassuk ki az öntözővizet, és hagyjuk kint a locsolót néhány órára, hogy jól átáztassa a talajt. A kaszálást megfelelően végezzük. Az egészséges növekedést serkentő kaszálásmódja a fűfélék típusától függően változik. Győződjünk meg róla, hogy a kaszálás során nem sértjük-e meg a gyepet. Szellőztessük a pázsitot, mert ezzel megelőzhetjük, hogy a gyep nedves maradjon.

Hangya fészek a gyepben

Kártevők: Hangyafészkek

A hangyák közvetlenül nem károsítják a gyepet, mivel nem az a táplálékuk. Azonban az általuk kialakított hangya dombok nem nyújtanak szép látványt. A védekezés ellenük nehézkes, mivel a hangyák szabályozására használható porok és sprayk zárt térben használhatóak, de nem hatékonyak a szabadban, ahol a fészkek mélyen lehetnek a talajban.

Cserebogár pajor

Cserebogár pajorok

A cserebogarak lárváit pajornak nevezzük. 3 pár lábuk van és erős rágó szájszervvel rendelkeznek. Míg a kifejlett alakok lombfogyasztók, addig a pajorok többsége a növények gyökereit rágják, így akár a gyepünket is megtámadhatják. Az egész ország területén találkozhatunk cserebogár fertőzöttséggel. Azonban eltérő fajokból tevődik össze a magyarországi fauna. Fajonként eltér, hogy mennyi ideig fejlődik ki egy egyed a talajban (akár 3-5 év is lehet). A pajorok a gyökerek által kibocsátott CO₂ irányába mennek, így találják meg a növények gyökerét. A cserebogarak lárvái nem csak azért okoznak kárt, mert a gyep gyökerével táplálkoznak, hanem mert a madarak és borzok gyakran széttépik a pázsitot, hogy megehessék őket.

Lótücsök

Lótücsök

A lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa) általánosan előforduló faj Európában, de gyakran tömegesen jelenhet meg akár házi kertekben is. Életmódjukban jellemző, hogy főként éjszaka aktívak. Járatokat ás a nedves talajban, ahol apró rovarokkal, gilisztákkal és növényi részekkel táplálkozik. Szinte állandóan ezekben a labirintusszerű, szerteágazó járatokban tartózkodik. A hímek meleg nyári estéken útra kelnek. A kertekben a növények fogyasztása és különösen földalatti szárainak elvágása miatt rendkívül súlyos károkat okozhat. Egy egyed kifejlődésére 2 év szükséges és a kifejlett egyed még ugyanennyit meg is él. A földben alagutakat fúr, és ezzel a tevékenységével kiforgatja a csírázó magvakat és elrághatja a növények gyökerét. A károsítás hatására a gyep levelénél fogva felemelhető, mert hiányzik a gyökere.

Lószúnyog lárva

Lószúnyog lárvái

A lószúnyog lárvái a pázsit gyökerével táplálkoznak, és ezáltal károkat okoznak. A kártevő repülési élettartama körülbelül egy évig tart, melyből a lárvaállapot a leghosszabb, 10 hónap. Nyár végén, ősszel a kifejlett imágó 200-300 tojást helyez el a gyepen.A lárvák a gyökerekkel táplálkoznak az egész téli időszak alatt egészen a következő tavaszig, ami a gyep kipusztulását okozza. A hideg tél és a vastag hótakaró kedvezőtlen a lárvák számára, és csökkenti a túlélési esélyeiket. A lárvák által okozott kár mellett további gondot okoz, hogy a madarak, például a hollók elfogyasztják a lószúnyog lárváit, és az utánuk való ásás során kárt okozhatnak a gyepben.Ha a kár már megtörtént, akkor a műtrágyázás segíti a gyep újbóli megerősödését.

Vakond (kép: www.hgtv.com)

Vakondok

A vakond védett állat! A vakondok föld alatti alagútja, miközben a férgeket és lárvákat fogyasztják, vakondtúrás kialakulásához vezet, melynek következtében a talaj a gyep felszínén helyezkedik el. Ez megnezhezíti a fűnyírást, és a csupasz földfelület lehetőséget biztosít a gyomok csírázásához. Az alagutakban a vakondcsapdák elhelyezése az egyetlen hatékony ellenőrzési módszer.

Írta: Lohonyai Zsófia (Növényorvos) és Ujvári Péter (Növényorvos)

Keresse a NövényDokit!