Komposztra fel! Lehet hogy kicsit büdös de a mienk!

Miért is jó nekünk a komposzt domb? Ezáltal csökkentheti a kerti, konyhai hulladékok mennyiségét, visszajuttatthatja az értékes szerves anyagot a kertjébe, tehát javítja a talajt. Költéstakarékos. Hozzájárulhat a természet védelméhez is. A kéregkomposzt, és komposzt föld keveréke az egyik legjobb virágföld, dézsás és vagy szobanövényeink számára is. A gyomnövények gyökere leér mélyebbre is és felveszi az értékes tápanyagot, amit a kertészkedő által ültette növény már nem tud.  Így ha gyomlálás után ezeket a növényi hulladékokat újrahasznosítjuk, a komposztálással, a tápanyag amelyet felvettek a saját célunkra hasznosíthatjuk kiskertünkben. Az érett komposztot használhatjuk tőzeg helyett is, olcsóbb és nem okoz olyan károkat mint a tőzegkitermelés, habár megtévesztésig hasonlít hozzá. Azonban a még nem teljesen érett komposztban csírázást és növekedést gátló anyagok vannak! Ezek a káros anyagok idővel bomlanak el, de addig várni kell türelmesen.

Hogyan működik Kerülhet rá mindenféle növényi hulladék, gazok, apróra tördelt gallyak, gyümölcsök, zöldségek, lekaszált fű. A komposzt halom, ha jól van elkészítve, akkor a belsejében a bomlás miatt keletkező hőmérséklet néhány nap múlva igen magas lesz, ideálisan 60-70 C°. Ez által pusztulnak el a kórokozók és a gyommagvak a belsejében. Ideális katalizátor lehet az apróra vágott csalán, valamint a lótrágya hozzákeverése. Ha komposzttartályba, tárolóba gyűjtjük szintén könnyebben érhetünk el, tarthatjuk meg a magas hőmérsékletet. Lehet szó egy egyszerű, felnyitható, vagy komolyabb szerkezetről, akár termo mérővel felszerelve, netalán házilag barkácsolt tárolóról is. A csúcshőmérséklet a közepén lesz mérhető, itt tartósabb, így célszerű a gyomokat a közepébe halmozni. Azért jobb megoldás a tárolóba gyűjtött szerves anyag, és nem a szabadon álló halom, mert egyes kórokozók csak tartós, akár 2-3 heti „izzasztással” pusztíthatók csak el. Ilyen például a barna rothadás kórokozói. Ennek érdekében figyeljünk arra, hogy ne száradjon ki a komposztdomb, mert a megfelelő mennyiségű víz, nedvesség és oxigén szükséges a tökéletes állapot eléréséhez, fenntartásához. A zárt tárolók esetében a folyamatos ellenőrzés, nedvesség és levegőztetés, különösen fontos feladat. Ajánlott legalább havi egyszer átforgatni a komposztdombot. A nedvességet állandó jellegű locsolással érhető el, míg a szellőztetést faforgács, szalma réteggel biztosíthatjuk. Az a kertész, aki ismeri ezt a tápanyagban gazdag föld előállítási módszert, már előző év február-márciusától gondol a következő évi utánpótlásra, hiszen ez a folyamat akár 12 hónapot is igénybe vehet.

A komposzt felépítése. Fontos hogy alulról védve legyen, akár fóliával. Itt gondolnunk kell pajorokra, drótférgekre hogy ne telepedhessenek meg itt, mivel szeretik a tápanyagban gazdag földet. Hiszen ha utána ezt hordjuk ki a kiskertre a kártevőket is átszállítjuk a növényeinkre. Vagy épp a vakondokra, aki szívesen befúrná magát a hemzsegő rovarok közé. Ha van már érett komposzt, mindig alulra szórjuk, aztán rárétegezzük a friss komposztálni valót. Felülről is érdemes fóliával védeni, hiszen a tartós eső kimoshatja a nitrogén egy részét, és így gyengíti a készítményünk tápértékét. Szükség lesz még egy komposzt rostára, amelyen időközönként ( havi rendszerességgel) át tudjuk rostálni a megérett komposztot.

Indexkép forrása: http://bonnieplants.com/wp-content/uploads/2011/08/wheelbarrow-compost-pitchfork.jpg