Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
Tuja:
Fontos már itt megemlíteni, hogy a Tuják nem szeretik a Magyarországi adottságokat, mivel Kelet-Ázsiából származnak.
Mivel nem optimálisak számukra az itteni feltételek, ez megkönnyíti a kártevõk és a kórokozók dolgát.
Sajnos nagyon sok kerttulajdonos szenved ezekkel a növényekkel és sok esetben nem lehet biztosan megállapítani a pontos problémát. Ezekhez szeretnék segítséget nyújtani, legalább a fontosabb kártevõk és kórokozók bemutatásával. Azonban nem csak ezek válthatják ki a tuja barnulását, esetleg pusztulását, hanem például, szárazság, talajtani tényezõk, tápanyaghiány.
Boróka-tarkadíszbogárKÁRTEVÕK:
Boróka-tarkadíszbogár (Ovalisia festiva)
2012- ben figyeltek fel az emberek Budapest és vonzáskörzetében. Egyre több tuja sövény pusztult el úgy, hogy a kertészek nem tudták mi lehet a bajuk. Elsõ ránézésre csak, hajtás- és ág elhalásokat figyelhetünk meg, tünetként. A kártevõ elsõsorban a boróka- és tuja féléket támadja.
A problémát ez a szép, fémes-, zöldes-kékes színezetû díszbogár lárvája okozza. A berágás helyénél gyantafolyás figyelhetõ meg. A kéreg alatt kezd el rágni, majd behatol egészen a fás részig is. Itt elrágja a növény szállító edénynyalábjait, aminek következtében a növény pusztulását a víz és tápanyag hiány okozza.
Kezdetben csak tenyérnyi foltokat veszünk észre a növényen, amik picit megfakultak. Ezek a részek az idõ elõrehaladtával elsárgulnak->elbarnulnak->elszáradna. Ezt követõen ahogy a növény egyre gyengül a károsítás miatt, egyre nagyobb mértékû lesz a kártétel is. Majd mikor már elég gyenge a növény, már a törzset is tudják károsítani a bogarak és akkor következnek be az egyre nagyobb ágelhalások a növényen.
Egy egyed kifejlõdése 1-2 évig tart. A kifejlõdött díszbogarak elhagyják a növényt, amit késõbb ovális alakú röpnyilásokként figyelhetünk meg.
A kártevõ elleni védekezést eddig nehezítette, hogy 2016 júliusáig védett állatként volt nyilvántartva. Egyetlen boróka-tarkadíszbogár eszmei értéke 50 ezer forint volt. Azonban most eltörölték ezt a szabályozást, és már kártevõnek minõsül. Így lehet ellene védekezni.
A legfontosabb, hogy jó kondícióban tartsuk növényeinket (az idõsebb tuják is kapnak öntözést, tápanyagutánpótlás). Azonban attól, hogy lehet védekezni a kártevõ ellen, még nem jelenti azt, hogy meg is tudjuk menteni a megtámadt növényt. A boróka-tarkadíszbogár esetében, csak a kifejlett, éppen rajzó egyedek ellen tudunk permetezni, mivel nincs olyan növényvédõszer, ami felszívódna a fás részbe – ami a lárvák ellen hat. A védekezést tovább nehezíti, hogy a rajzása elhúzódó, így tavasztól-õszig bármikor megjelenhetnek.
Megfigyelések alapján az elmúlt években június-július környékén volt egy fõ rajzási szezon, ez egy esélyt ad számunkra, az ellenük való védekezésben.
Tujaszú röpnyílásaiTujaszú (Phloeosinus thujae)
A védekezés ez ellen a kártevõ ellen nem kidolgozott a hosszúra nyúló rajzása miatt.
Az imágó érési táplálkozást folytat júniustól októberig. Ez idõ alatt több hajtásba is berág és nagyjából 1 mm átmérõjû lyukat fúr a hajtás csúcsi része felé.
A kifejlett egyedek az egyik ilyen hajtásban vészelik át a telet. Súlyos károsítás esetén a növény kiritkulhat.
Azonban fontos tudni, hogy nem csak az imágó károsítja a tujákat.
Tavasszal a legyengült növények törzsén kialakítja a lárvajáratokat. A lárvák 4-5 mm mélyen berágnak a fás részbe, majd ott bábozódnak be.
Emiatt a kártétel miatt az idõsebb növények is elpusztulhatnak.
Ha a növény törzsén kis lyukakat látunk az a szú ki- és bemeneti röpnyílásait jelzi. A legtöbb tuját és ezenkívül más örökzöldeket is károsít, de elõnyben részesíti a Smaragd tuját.
Mivel nehéz a védekezés ellene, ezért igyekezzünk a növény jó kondícióját megtartani. Ha jó kondíciójú növénybe rág bele, akkor azt bõ gyantaképzõdés követi, amibe akár bele is fulladhat a kártevõ.
Tujafúró-aranymoly lárvájaTujafúró-aranymoly (Argyresthia thuiella)
A kártevõ a pikkelylevelekben kialakított aknák miatt okozza a hajtások barnulását, majd száradását. Az elszáradt hajtások már a nyár folyamán elkezdenek lehullani.
Az imágók rajzása június elejétõl július elejéig tart. Miután lerakták a tojásokat, az abból kikelõ lárvák egybõl berágnak a levélbe és elkezdik kártételüket, az aknák kialakítását. Egészen áprilisig a levelekben maradnak és ott károsítanak. Az aknában bábozódnak be, majd azután megkezdõdik az imágók rajzása. Ezt az idõt kell a védekezés alapjául venni.
Meg kell akadályozni, hogy lerakják a tojásokat. A permetezést akár 2-3 alkalommal is meg kell ismételni attól függõen, hogy a használt készítményeknek milyen hosszú a hatástartalma.
TujakabócaTujakabóca (Liguropia juniperi)
A tujakabóca már a legtöbb európai országban elterjedt (Ausztria, Ukrajna, Spanyolország, Horvátország, Franciaország, Olaszország), hazánkban 2009-ben észlelték elõször a jelenlétét.
A faj viszonylag kisméretû: 3,0-3,5 mm szárnyakkal együtt.
Testük alapszíne arany sárga, zöldes vagy vöröses árnyalattal.
Oligofág kártevõ, tápnövényei a ciprusfélék, de elsõsorban tuján és borókán jelenik meg.
Telelése imágó alakban történik.
Általában nyáron lehet számítani a tömeges megjelenésére.
Kártétele általában nem jelentõs, de ha más kártevõkkel együtt jelenik meg, akkor hozzájárul a növények legyengítéséhez. Súlyos kártétel esetén a tûlevelek/pikkelylevelek szürkülését, hullását, és rügykárt is okozhat.
Szisztemikus szerekkel érdemes permetezni ellenük.
Tuja kabatinás hajtáselhalásaKÓROKOZÓK:
Tuja kabatinás hajtáselhalása (Kabatina thujae)
A betegséget akár már februártól észlelhetjük, mivel a gomba a fertõzött hajtásokon telel át.
A tünet a csúcsi pikkelylevelektõl kiinduló, akár az egész hajtásra kiterjedõ szürkés-barnás elszínezõdés, majd elhalás követi. Fontos minél hamarabb észlelni a kórokozót, mivel a gomba, spóra szóródása májustól várható. A betegségre még jellemzõ, hogy élesen elkülönül a beteg és az egészséges rész. Az elhalt részeknél apró, fekete kitüremkedõ foltok jelennek meg, ami a kórokozó szaporító képlete.
A kórokozónak kedvez az alacsony hõmérséklet és a magas páratartalom. Ennek megfelelõen elsõsorban csapadékos években jelentõsebb a kártétele.
A védekezés alapja, hogy május (spóra szóródás) elõtt távolítsuk el a fertõzött részeket és kerüljük a sûrû növényállományt. Nagy fertõzési nyomás esetén a spóra szóródásának idõszakában akár 7-10 napos idõközzel szükséges permetezni. Különlegesen fogékony a Smaragd tuja.
A tuja didimaszcellás betegségeDidimaszcellás betegség (Didymascella thujina)
Kezdetben a kórokozó megjelenésekor, csak egy-egy pikkelylevél kezd sárgulni, azonban az idõ elõrehaladtával, az egész növényen megjelenik ez a tünet.
Súlyosabb fertõzés esetén hajtás száradást is okoz és idõvel akár a teljes növény is elpusztulhat.
Védekezéskor a fertõzött részek erõs visszavágása és eltávolítása szükséges.
A növényvédelmi kezeléseket a visszavágás és esõs idõszak után célszerû elvégezni. Azonban a hosszú spóra szóródási idõszak miatt a növény állapotához, a fertõzöttség mértékéhez és az idõjáráshoz kell idõzíteni a permetezéseket.
A tuja seiridiumos betegségeSeiridiumos betegség (Seiridium cardinale)
A fertõzés teljes ágak pusztulását okozza.
Elsõsorban az idõsebb fákon jelentkezik a betegség, amiket sebzésen keresztül tudd megfertõzni. A károsítás helyén a kéreg besüpped és pirosas színezetû lesz. Gyakran gyantásodás figyelhetõ meg.
A kórokozónak a meleg párás idõjárás kedvez.
Védekezésnél a károsított részeket, bõven az egészséges részig vágjuk vissza és semmisítsük meg.
Kémiai védekezéssel csak a károsítás mértékét tudjuk visszafogni, mivel a kórokozó a fás részben van és nincs olyan szer ami képes volna oda felszívódni.
A tuja pestalotiopsisos betegségePestalotiopsisos betegség (Pestalotiopsis funerea)
Elsõsorban az idõsebb növényeknél jelentkezik, hogy a pikkelylevelek a hajtáscsúcstól elkezdenek sárgulni-barnulni, majd szépen fokozatosan elszáradni.
Súlyos fertõzés esetében, akár teljes ágak is felkopaszodhatnak. Az elhalt pikkelyleveleken apró fekete szaporító képletek jelennek meg.
Ez a gomba gyengültségi parazita, így elõsegíti a megtelepedését a nagy szárazság, rossz termõhely, tápanyaghiány, vagy más káros tényezõ ami a növény egészségi állapotát csökkenti.
Védekezés a kórokozó ellen nincs kidolgozva, elsõsorban a megelõzésre kell odafigyelni. Csökkentsük a stresszes tényezõket, kerüljük a sûrû térállás kerülése és ügyeljünk, hogy kálium túlsúlyos készítményeket juttassunk ki. Ha észleljük a kártételét a fertõzött részeket erõsen vágjuk vissza és semmisítsük meg.
Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.