Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
Egyes fajai cserjék, mások terebélyes fává cseperednek.
Ide tartozik a csodasövény is, amit az utóbbi években igen elterjedt, gyors növekedése miatt.
Rövid nyelû, többnyire durva tapintású levelei váltakozó állásúak, kétsorosak, a szélük egyszerûen vagy kétszeresen fûrészes, alakjuk gyakran aszimmetrikus.
Hímnõsvirágaiból köröskörül zászlós, egymagvú makkocska fejlõdik.
Magyarországon õshonos fajai:
Kanyargós szillevéldarázs kártételeKÁRTEVÕK:
Kanyargós szillevéldarázs (Aproceros leucopoda)
A kanyargós szillevéldarázs magyar elnevezését a lárva kanyargós rágásnyoma után kapta, mely alapján könnyen észlelhetjük a levéldarázs jelenlétét.
A kártevõ Kelet-Ázsiából származik. Magyarországon, 2003-ban Nógrád megyében, Dejtáron találták meg elõször a kanyargós szillevéldarazsat.
A kártevõ képes tarrágást okozni egyes szil fajokon.
A kanyargós szillevéldarázs jelenlétét és rajzását jól figyelemmel lehet követni sárga ragacslapok kihelyezésével. A kártevõ monofág, így csak a szileket támadja. Azonban nagyon gyors szaporodásra képes, ezért is tartják számon inváziós fajként.
Évente négy nemzedéke is kialakulhat. A telet a talajban vészeli át nimfa alakban, egy gubóban.
A hernyók ellen jól használhatóak a kontakt piretroid tartalmú készítmények, viszont mivel több nemzedéke van, így a kezelést szükséges majd még ismételni
Szil zacskós gubacstetûSzil zacskós gubacstetû (Tetraneura ulmi)
Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is elterjedt faj, melynek fõ tápnövénye a szil (Ulmus campestris, U. scabra).
A szil kérgén elhelyezkedõ petékbõl április-május környékén kelnek ki a lárvák.
Szívogatásuk hatására a leveleken jellegzetes, 1 cm nagyságú zacskógubacsok képzõdnek.
Ezekben a gubacsokban fejlõdik ki a szárnyas nemzedék, amely június elején a pázsitfûfélék, pl. kukorica gyökerein alapít telepeket. Ebben az idõszakban fõleg szárnyatlan nõstényekbõl álló nemzedékek fejlõdnek.
Az augusztus végén megjelenõ szárnyas nõstények és hímek visszatérnek a szilfára, ahol a párosodás után a nõstények a szilfa kérgére helyezik petéiket.
Nem okoz súlyos károkat, úgyhogy ritkán szükséges ellene védekezni. A gubacsos leveleket érdemes eltávolítani a növényrõl és megsemmisíteni. Erõs fertõzés esetén felszívódó szerekkel permetezhetünk ellene.
Szúbogarak
A szilfák pusztulásáért felelõs szilfavész kórokozó terjesztésében van jelentõs szerepük a szúbogaraknak.
A fiatal bogarakra a fertõzött fákban kerül a kórokozó spórája és mikor egy másik fába rágnak be, a járatok készítése során fertõzik meg azokat.
A beteg szilfák törzsén és a kérgük alatt jó láthatók a szúbogarak röpnyílásai, a járatok és a szúbogarak lárvái.
A fertõzött fát mielõbb el kell távolítani, a szúbogarakat megsemmisíteni.
Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.