Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
Tiszafa-gubacsszúnyogKÁRTEVÕK:
Tiszafa-gubacsszúnyog (Taxomyia taxi)
Egynemzedékes, kétéves fejlõdési ciklusú faj.
Tápnövénye a tiszafa.
Rajzása május-júniusban várható. A nõstények tojásaikat a rügyekre helyezik, melybõl a károsítás hatására nagyméretû (1-3 cm), articsókára emlékeztetõ gubacsok képzõdnek.
Ezekben a gubacsokban fejlõdnek egyesével a narancsszínû lárvák. Ebben két télen keresztül károsítanak. A gubacs 60-80 összezsúfolódott tûlevélbõl áll, mely tûlevelek az átlagosnál szélesebbek, és rövidebbek. A külsõ levelek sötétzöldek, a belsõk csaknem fehérek. A gubacsok végül barna színûvé válnak, és a következõ évben is a növényen maradhatnak.
Mivel ez a kártevõ csak szórványosan fordul elõ, ezért permetezninem szoktak ellene. A növényvédelemhez elegendõ a gubacsokat eltávolítani a növényrõl, és megsemmisíteni.
Közönséges teknõs pajzstetû tiszafánKözönséges teknõs pajzstetû (Parthenolecanium corni )
Igen elterjedt, polifág kártevõ.
Egy évben egy nemzedéke alakul ki. Az L1-es lárvák a kéregrepedésekben telelnek.
A megtermékenyített nõstények pajzsa alól júniusban másznak ki a lárvák.
A szivogatások hatására a növény legyengül, lombhullást okoz, erõs fertõzés esetén ágelhalást.
Pajzstetvek elleni védekezés: A legfontosabb védekezés a kártevõmentes szaporítóanyag használata, metszés után, a nyugalmi idõszakban végzett kozmetikai vazelinolajos lemosó permetezés a telelõ lárvák ellen.
Tenyészidõszakban, fehér ragacslapos lappal történõ csapdázásra alapozva a rajzó repülõ hímek ellen április végén, május elején védekezhetünk.
A hímek ilyenkor nem táplálkoznak, de kontakt szerekkel jól irthatók. A mozgó lárvák ellen június közepén szisztemikus szerekkel lehet védekezni.
Közönséges takácsatkaKözönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
Széles tápnövénykörrel rendelkezik. A gyümölcsfákon, zöldség-, gyógy- és dísznövényeken egyaránt károsíthat.
Mivel leginkább a meleg, száraz körülmények kedveznek neki, így a növényházakban, fûtött lakásokban is elszaporodhatnak.
A kifejlett imágó színe narancssárga, teste 0,5 mm hosszúságú. A tojások fehérek, szabad szemmel alig észrevehetõek.
A közönséges takácsatka minden mozgó fejlõdési alakja táplálkozik. A levelek fonákának szívogatása közben egy pókhálószerû szövedékkel veszik körül magukat, melynek védelmében zavartalanul táplálkozhatnak. A károsítás hatására a levelek színén világoszöld, apró foltok alakulnak ki, ezek a foltok késõbb összeolvadnak. A szúrásoktól fokozódik a növény párologtatása, és klorofill-elhalás következik be a leveleken.A károsított levelek sárgulnak, barnulnak, késõbb elszáradnak.
Kémiai védekezésként atkaölõ szerek használhatóak. Itt fontos még egyszer kiemelni, hogy a kártevõ a levél fonáki részén található, így a növényvédõszert oda kell permetezni, mivel az atkaölõ szerek többsége kontakt hatóanyagú.
Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.