Alma

Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.

Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.


Almamoly kártétele Almamoly kártétele

KÁRTEVÕK:

Almamoly (Laspeyresia pomonella)

Országosan elterjedt kártevõ, az almásokban súlyos károkat okoz.

A lárva a gyümölcsben járatot készít a magházig, kirágja a magvakat is, majd a károsított gyümölcs megáll a fejlõdésben és idõ elõtt lehullik a fáról.

Évente két nemzedéke fejlõdik hazánkban. Az elsõ nemzedék rajzása május közepétõl július elejéig tart, míg a második nemzedéké július közepétõl augusztus végéig, tehát május közepétõl nyár végéig folyamatosan károsíthat.

Az almamoly fejlõdését figyelemmel kísérve célzott védekezést tudunk elérni. Ennek a legjobb módja szexferomon csapdák alkalmazása, amelynek segítségével nyomon követhetjük a rajzást.

Ha kémiai védekezést akarunk folytatni, a rajzás idején kitinszintézist gátló szerek használata ajánlott, hogy a lerakott tojások már a kezelt felületre kerüljenek. A piretroidok és neonikotinoidok az imágók és a kikelõ lárvák ellen is hatékonyak.   


Almailonca Almailonca (Forrás: www.andermattbiocontrol.com)

Almailonca (Adoxophyes orana)

Az alma egyik jelentõs kártevõje. A károkat a lárvák okozzák.

A kéregrepedésekben telelnek, majd a rügyeket odvasítják, a fiatal hajtásokat összeszövik, megrágják.

A nyár második felében a kártétele nyomán az érõ gyümölcsök felszínén szabálytalan rágás figyelhetõ meg.

Általában két nemzedéke fejlõdik egy évben, de elõfordulhat egy harmadik nemzedék megjelenése is. Az elsõ nemzedék rajzása május elején kezdõdik, a második nemzedék rajzása július végétõl indul.

A rajzás követése miatt ennél a fajnál is javasolt szexferomon csapda használata. A vegyszeres védekezés rügyfakadás elõtt, a rajzáscsúcs idején és a frissen kikelt hernyók megjelenésekor javasolt.


Almafaszitkár Almafaszitkár (Forrás:http://www.biolib.cz)

Almafaszitkár (Synanthedon myopaeformis)

Gyakori, jelentõs károkat okozó kártevõ.

Elsõsorban frissen telepített almaültetvényekben szaporodik el.

A lárvája okoz károkat: a kéreg alatt rág, és járatokat készít, aminek következtében a kéreg kisebesedik, az ágak pedig könnyen letörnek. A legyengült, kisebesedett ágakon más betegségek is megjelenhetnek.

Májustól szeptemberig tart a rajzása.

A kártevõ elleni védekezés legjobb módja a sérült részek lemetszése és a metszés helyén sebkezelõ alkalmazása.


Almalevél-sátorosmoly kártétele Almalevél-sátorosmoly kártétele

Levélaknázómolyok:

  • Almalevél-aknázómoly (Phyllonorycter blancardella)
    A lárvája a levelekben ellipszis alakú, erek által határolt aknát készít, ami elõször a levél fonákán figyelhetõ meg. Súlyos fertõzés esetén nagymértékû lombhullást okoz
  • Almalevél-sátorosmoly  (Phyllonoricter corylifoliella)
    A hernyója a levél belsejében foltaknát készít. Az akna vörösesbarna, majd ezüstös színû, ovális alakú. Közepén egy hosszúkás, barna színû folt alakul ki. Súlyos fertõzés jelentkezésekor a levelek barnulnak, majd idõ elõtt lehullanak.
  • Almalevél-törpemoly (Nepticula malella)
    A lárva a levéllemezben kanyargós, vékony aknát készít.
  • Lombosfa fehérmoly (Leucoptera scitella)
    A lárva a levél belsejében kör alakú aknát készít. Késõbb csigavonalban látható az aknában a lárva ürüléke.

Levélaknázómolyok elleni védekezés: a feromoncsapdás rajzásmegfigyelés csak a hímeket fogja. Fontos az elsõ nemzedék tojásrakása elõtti egyszeri védelem! Ilyenkor a lombozat még könnyen átpermetezhetõ. Hosszú hatástartamú, érintõ hatású, rovarkifejlõdés szabályozó, kitinszintézist gátló hatóanyagokkal lehet ellenük védekezni. Késõbb az aknában fejlõdõ lárvák ellen már csak felszívódó szereket célszerû használni.


Cserebogár Cserebogár

Májusi cserebogár (Melolonha melolontha)

A pajorok ellen nincs integrált növényvédelmi technológia, ezért nagyon fontos, hogy pajormentes területre telepítsünk ültetvényt!

A pajorok felmérése térfogati kvadrát módszerrel lehetséges nyár végén. A lárvák nagy károkat okozhatnak a gyökerek megrágásával.

Az imágók a virágzatot és a fiatal termést fogyasztják. Telepítés elõtt javasolt védekezés a talajfertõtlenítés.

Telepítés utána a lárvák ellen már nem lehet vegyszerekkel védekezni, csak a bogarak ellen, amelyek rajzása a gyümölcsfák virágzásával egy idõben történik, ezért csak méhkímélõ technológiával lehetséges.

Ha kémiai védekezést akarunk folytatni, a rajzás idején kontakt és szisztémikus szerek is hatásosak ellenük.


Levélpirosító-almalevéltetű kártétele Levélpirosító-almalevéltetû kártétele

Levéltetvek:

  • Levélpirosíó alma-levéltetû (Dysaphis devecta)
  • Almalevéltetû (Dysaphis plantaginea)
  • Zöld alma-levéltetû (Aphis pomi)

A fiatal leveleken élõ levéltetvek szívogatásának hatására a növény növekedése lelassul.

A leveleken mézharmat, majd korompenész jelenik meg.

Veszélyes vírusvektorok!

A levéltetvek gyors elszaporodását a természetes ellenségei, mint például a katicabogarak lárvái és imágói, a zengõlegyek lárvái vagy a fátyolkák legfeljebb korlátozni tudják.

Ha kémiai védekezést akarunk folytatni, a kontakt és szisztémikus szerek egyaránt hatékonyak ellenük. A fákon tojás alakban telelnek, ezért a tél végi lemosó permetezés is hatásos védekezés.  


Vértetű Vértetû (Forrás: http://aphid.aphidnet.org)

Vértetû (Eriosoma lanigerum)

Az alma hajtásait, ágait és a gyökerét szívogatja.

Évente sok nemzedéke van, szárnyatlan nõsténye a gyökérnyakon, gyökérzónában telel át.

Február elején, ha megfelelõ az idõjárás már elindulhat a vesszõkre.

A téli lemosó permetezés hatása bizonytalan, csak a koronában, kéregrepedésekben telelõk ellen hatásos.

Kémiai védekezés zöldbimbós állapotban, a vándorlás idején szisztémikus szerekkel lehetséges.  


Kaliforniai-pajzstetű kártétele Kaliforniai-pajzstetû kártétele

Kaliforniai pajzstetû (Quadraspidiotus perniciosus)

Szívogatása nem csak a fát gyengíti, de a gyümölcs piaci értékét is rontja a rajta megtelepedett kártevõ vagy a lázfoltja.

Évente 2 nemzedéke fejlõdik.

Elsõdlegesen szaporítóanyaggal terjed!

A legfontosabb védekezés a kártevõmentes szaporítóanyag használata, metszés után, a nyugalmi idõszakban végzett kozmetikai vazelinolajos lemosó permetezés a telelõ lárvák ellen.

Tenyészidõszakban, virágzás után, fehér ragacslapos lappal történõ csapdázásra alapozva a rajzó repülõ hímek ellen április végén, május elején védekezhetünk.

A hímek ilyenkor nem táplálkoznak, de kontakt szerekkel jól irthatók.

A mozgó lárvák ellen június közepén szisztémikus szerekkel lehet védekezni.  


Bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum)

Kevésbé jelentõs kártevõ.

Tavasszal az áttelelt imágók a rügyeket rágják.

Nõstényeik petéiket a bimbókba helyezik.

A kikelõ lárvák a porzószálakat, portokokat, bibéket, sziromleveleket károsítják.

A károsított barna bimbók összeborulva maradnak, mintha elfagytak volna.


Alma levélen atka kártétel Alma levélen atka kártétel

Takácsatkák:

  • Piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi)
  • Barna gyümölcsfa-takácsatka (Briobia rubrioculus)
  • Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
  • Galagonya takácsatka (Tetranychus viennensis)

Száraz, meleg nyarakon okozhatnak kártételt.

Az alma levelének fonákán szívogatnak. Ennek hatására a leveleken klorofillelhalás következik be, majd idõ elõtt lehullanak a fáról.

A takácsatka elszaporodásának jellegzetes tünete a leveleken megfigyelhetõ szövedék, amely védelmet nyújt nekik a növényvédõ szerekkel szemben. Károsításuktól a növény vízháztartása felborul, a kötõdés csökken, a következõ évi rügydifferenciálódás nem lesz megfelelõ.

Nyugalmi állapotban lemosó permetezés ajánlott olajtartalmú szerekkel.

Nagyon fontos a megfelelõ gyomirtás a területen, mert a takácsatkák a gyomnövényeken is táplálkoznak, és onnan mennek át a gyümölcsfára. Kontakt hatású atkaölõ szerekkel lehet ellenük védekezni.


KÓROKOZÓK: 

Almamozaik (Apple mosaic virus)

Az alma levelein klorotikus, sárga vagy majdnem fehér, szabálytalan kör alakú, jól elhatárolt foltok jelennek meg.

Vektora nem ismert, szaporítóanyaggal terjed.

Ellenük megelõzõ védekezést kell folytatni: egészséges szaporítóanyag használata, metszõollók és egyéb munkaeszközök használat utáni fertõtlenítése.


Agrobaktériumos szõrös-gyökerûség (Agrobacterium rhizogenes)
Agrobaktériumos gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens)

A gyökérgolyva a faiskolákban, a dugványokon, a magoncokon és az oltványokon egyaránt gyakori.

Az agrobaktériumos gyükérgolyva által fertõzött gyökéren és a gyökérnyakon kisebb-nagyobb daganatok figyelhetõk meg.

A kezdetben néhány mm nagyságú daganatok elõször sárgásbarnák, puha állományúak, karfiolszerûek, felületük enyhén barázdált. Késõbb 5-20 cm átmérõjû, ritkán még nagyobbra is megnövõ golyvák sötétbarnák, elfásodottak, felületük mélyen barázdált. Az akrobaktériumos szõrös-gyökerûség kártétele nyomán a fertõzött almafák gyökérzete rendellenesen sûrû.

Ez a túlzott gyökérmennyiség nem segíti a tápanyag jobb felvételét, ellenkezõleg. A fa tápanyagait használja fel, a hajtásrendszer fejlõdésének hátrányára.

A fertõzési forrás a talaj, ahol a szétesõ golyvákban a kórokozó 2 évig is életképes marad. A baktérium a talajból a növénybe gyökérsebeken keresztül jut be.

A betegség ellen csak megelõzõ védekezés lehetséges. A faiskolában a vetésforgót úgy kell összeállítani, hogy az elõvetemények gabonafélék vagy egyszikû takarmánynövények legyenek. Fertõzött tõkérõl nem szabad szaporítóanyagot gyûjteni, a beteg elpusztult fát az ültetvénybõl el kell távolítani, és el kell égetni. Agrobaktériumtól mentes szaporítóanyagot kell telepíteni. Sormûvelõ gépek használatakor kerülni kell a tõkék sérülését.


Tűzelhalás tünete Tûzelhalás tünete

Tûzelhalás / Almtermésûek ervíniás betegsége (Erwinia amilovora)

Az alma legsúlyosabb gazdasági és védekezéstechnológiai problémát jelentõ betegsége.

1996-ban jelent meg hazánkban.

Karantén kórokozó!

A betegség jellegzetes hajtástünete a pásztorbotszerû elszáradás.

Meleg, párás körülményeknél a hajtásokon sárgás, majd barna színû baktériumcseppek látszanak, melyek száraz idõben hamar beszáradnak. A fertõzött virágok és gyümölcsök kezdetben vizenyõsek, majd hervadnak és megfeketednek. Az elszáradt részek mindig a fán maradnak! A fás részeken kisebb-nagyobb besüppedõ, sötétbarna színû rákos foltok keletkeznek, melyek szélén a kórokozó áttelel.

Tavasszal madarak lábán, rovarokkal, méhekkel, pollennel és emberi tevékenység (metszés) által jut a kórokozó a virágokba és a hajtásokra. A másodlagos fertõzés a vegetációs idõben bármikor kialakulhat. A fertõzés kialakulását elõsegítik a mikrosérülések (rovarok sebzései, homok vagy jégverés).

A legfontosabb védekezés a megelõzés. Egészséges szaporítóanyag használata, a mély fekvésû területek kerülése telepítéskor, a fertõzött részek erõs visszacsonkolása, majd a levágott részek elégetése, metszõolló fertõtlenítése, sebkezelés a metszések után. Nyugalmi idõben, rügypattanás elõtt réztartalmú szerekkel végzett lemosó permetezés ajánlott.


Alma ventúriás varasodása Alma ventúriás varasodása

Az alma ventúriás varasodása (Venturia inaequalis)

Európában és hazánkban is a legfontosabb almabetegség.

Csapadékos évben országos járvány is kialakulhat. A betegség ellen száraz évjáratban is rendszeresen védekezni kell.

A leveleken és a gyümölcsökön is okoz tüneteket. A levelek színén és fonákán sötét bársonyos folt jelenik meg, ami tavasszal nagyobb, késõbb kisebb átmérõjû. A gyümölcsön is kialakul a varas folt, a fertõzött héj növekedésre képtelen lesz, az élõ rész tovább nõ, féloldalas, deformálódott gyümölcs fejlõdik, a termés minõsége romlik.

A kórokozó fertõzi a hajtás és a vesszõ alapi részét is. Erõs fertõzéskor a tömeges levélhullás a következõ év termését is veszélyezteti.

A kórokozó áttelelése a lehullott fertõzött leveleken történik. Ezért a legfontosabb a lehullott levelek eltávolítása, és elégetése. Ezen kívül lemosó permetezés ajánlott réztartalmú szerekkel a nyugalmi idõszakban.

Elõrejelzésre alapozott védekezésre van szükség április közepétõl június közepéig 6-8 naponta ismételve, figyelembe véve, hogy a csapadékos idõjárás a kontakt fungicidek hatékonyságát csökkenti. Kontakt és szisztémikus szerek egyaránt használhatóak.


Alma lisztharmat Alma lisztharmat

Almalisztharmat (Podosphaera leucotricha)

Fogékony fajtáknál (Jonathan, Idared) az ellene való védekezés a növényvédelem fontos része.

Ellenálló fajták: Jonager, Kovauguszt, Kovelit, Nyári zamatos.

Tavasszal a fertõzött rügyekbõl beteg hajtás fejlõdik. A fejlõdõ levelek keskenyek, hullámosak, színük piszkosfehér.

A kórokozó terjedésének a mérsékelten meleg (20-24°C), párás idõjárás kedvez. A fertõzési veszély a teljes vegetációban fenn áll. A tavaszi metszésnél a védekezés szempontjából fontos a fertõzött, rojtos vesszõk eltávolítása, kiegyensúlyozott tápanyagutánpótlással a fák kondíciójának javítása.

Egérfüles állapottól védekezhetünk felszívódó és kontakt szerek rotációjával a fungicidrezisztencia megelõzése érdekében. A kéntartalmú készítmények  használata megelõzésre kiváló, de nyáron fitotoxikus lehet.  


Alma monilínia Alma monilínia

Az alma monilíniás betegsége (Monilinia fructigena)

A betegség csak a fejlett, érõ gyümölcsön jelentkezik, gyümölcsrothadást okoz.

Fertõzési források a talajban áttelelt gyümölcsmúmiák.

A legfontosabb védekezés a beteg gyümölcsök, múmiák eltávolítása és megsemmisítése, sebzést okozó kártevõk elleni védekezés, jégverés után azonnali permetezés.

Amennyiben a ventúriás varasodás ellen rendszeresen történik védekezés, úgy külön védekezést nem igényel.
Alma kártevők növényvédelem

Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.