Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
AlmamolyKÁRTEVÕK:
Almamoly (Laspeyresia pomonella)
Az almamoly lárvája járatot készít az almában egészen a magházig, és a magokat is rágja.
A gyümölcs a fejlõdésben megáll és idõ elõtt lehullik a fáról.
Május közepétõl augusztus végéig folyamatosan károsíthat.
Szexferomoncsapdákkal megfigyelhetjük a rajzást, és a kelõ lárvák illetve a kifejlett egyedek ellen kontakt és szisztemikus szerekkel védekezhetünk.
Keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta)
Az országban rendszeresen elõforduló, jelentõs kártevõ.
Évente 3-4 nemzedéke fejlõdik.
Az elsõ nemzedék lárvája a hajtások csúcsába hatol be, és rágásuk nyomán a hajtások elhervadnak. A 2.-4. nemzedék hernyói a gyümölcsöket károsítják. A gyümölcs felszínét és a mag körüli részt is rágják.
A gyümölcsökön mézgásodás figyelhetõ meg.
A rajzás idején és a lárvakeléskor célszerû a védekezést idõzíteni. A rajzás megfigyelésére feromoncsapda kihelyezése javasolt. Vegyszeres védekezéshez szisztemikus szerek használata ajánlott.
Sodrómolyok, araszoló hernyók
A sodrómolyok lárvái és az araszoló hernyók a virágzás elõtt jelennek meg.
A sodrómolyok lárvái a gyümölcsökön hámozgatnak. Az araszoló hernyók összeszövik a hajtásokat, és odvasítják a fiatal kötõdött termést.
A levéltetvek elleni védekezéskor elegendõ egyszeri védekezés kontakt és szisztemikus hatású szerekkel.
LevéltetvekLevéltetvek (Aphididae)
A levéltetvek szívogatásának hatására a növény növekedése lelassul.
Mézharmatot ürítenek, amelyen korompenész telepszik meg.
Veszélyes vírusvektorok!
Tél végi lemosó permetezés ajánlott. Kémiai védekezéshez kontakt és szisztemikus szerek is használhatóak.
Tûzelhalás tüneteKÓROKOZÓK:
Tûzelhalás / Almatermésûek ervíniás betegsége (Erwinia amilovora)
A tûzelhalásnak a birs az egyik legfogékonyabb gazdanövénye.
Karantén kórokozó!
A betegség jellegzetes hajtástünete a pásztorbotszerû elhalás.
Párás, meleg körülmények között a hajtásokon sárgás, majd barna színû baktériumcseppek láthatóak, melyek száraz idõben beszáradnak. A fertõzött virágok és gyümölcsök elõször vizenyõsek, majd hervadnak és megfeketednek. A fás részeken kisebb-nagyobb sötétbarna, rákos foltok alakulnak ki, melyeken áttelel a kórokozó.
Tavasszal pollennel, rovarokkal, emberi tevékenység által jut el a kórokozó a birsre. A mikrosérülések elõsegítik a fertõzés kialakulását pl. rovarok sebzése.
A védekezéshez egészséges szaporítóanyag használata ajánlott, a fertõzött részek visszavágása, majd eltávolítása a területrõl, metszõolló fertõtlenítése, sebkezelés. Nyugalmi idõben, rügypattanás elõtt réztartalmú szerekkel végezzünk lemosó permetezést.
Agrobaktériumos gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens)
A gyökérgolyva a faiskolákban, oltványokon, a magoncokon és a dugványokon egyaránt gyakori.
A fertõzött gyökéren és a gyökérnyakon kisebb-nagyobb daganatok alakulnak ki, amelyek kezdetben néhány mm nagyságúak, sárgásbarnák, puha állományúak, karfiolszerûek, felületük enyhén barázdált. Késõbb 5-20 cm átmérõjûvé nõnek, sötétbarnák, elfásodottak lesznek, felületük mélyen barázdált.
A kórokozó fertõzési forrása a talaj, ahonnan a növénybe gyökérsebeken keresztül jut be.
Csak megelõzõ védekezés lehetséges. A faiskolában az elõvetemények gabonafélék vagy egyszikû takarmánynövények legyenek. Az elpusztult vagy beteg fát az ültetvénybõl el kell távolítani, és el kell elégetni. Egészséges szaporítóanyagot kell telepíteni.
Birs monilíniás betegségeA birs monilíniás betegsége (Monilinia linhartiana)
A birs egyik legfontosabb kórokozója.
A kórokozó a leveleken, a hajtásokon és a gyümölcsökön okoz tünetet. A leveleken a levélnyéltõl kiinduló barna elhalás jelenik meg. Az elhalt levelek színén az erek mentén szürkésfehér színû bevonat látható. A fertõzött hajtásokon hosszanti repedések figyelhetõk meg. A fiatal gyümölcsök a fertõzés nyomán leállnak a növekedésben, elvesztik nedvességtartalmukat, mumifikálódnak, majd a gyümölcsmúmiák lehullanak a fáról.
Fertõzési források a talajban áttelelt gyümölcsmúmiák.
A legfontosabb védekezés a beteg gyümölcsök, múmiák eltávolítása és megsemmisítése, sebzést okozó kártevõk elleni védekezés, jégverés után azonnali permetezés. A rügypattanás idején, illetve zöldbimbós állapotban réztartalmú szerekkel célszerû védekezni ellene.
A birs monilíniás betegsége mellett az érett gyümölcsökön megjelenhet a gyümölcsrothadás (Monilinia fructicola) is. A gyümölcsökön kezdetben rohadó, barnás foltok jelennek meg, majd fehéres-sárgás koncentrikus körök láthatóak a termés felszínén.
Birs diplokarponos betegsége (forrás:www.paradisverde.ro)A birs diplokarponos betegsége (Diplocarpon soraueri)
A birs súlyos károkat okozó betegsége.
A tünetek a leveleken, a hajtásokon, a gyümölcsön és a vesszõn jelennek meg.
A leveleken nagyobb méretû (3-4 mm átmérõjû), világosbarna foltok láthatók, melyben fekete pontos figyelhetõk meg.
A hajtásokon és a vesszõkön ovális kiemelkedõ foltok jelennek meg, amelyekben szintén megfigyelhetõek a fekete pontok. Késõbb a kutikula elparásodik és letörik. A gyümölcsön 5-6 mm átmérõjû, sötétbarna foltok láthatóak, amik összeolvadnak.
A védekezés alapja a lehullott lombok eltávolítása a fák alól, majd lombfakadás után kontakt és szisztemikus szerekkel történõ permetezés.
Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.