Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
KÁRTEVÕK:
Cserebogár:
A lárvák nagy károkat okozhatnak a gyökerek megrágásával. A kifejlett egyedek a virágzatot és a fiatal termést rágják. Nincs ellenük integrált növényvédelmi technológia, ezért mindenképpen pajormentes területre telepítsük az ültetvényt! A pajorok felmérésére használható a térfogati kvadrát módszer nyár végén. Telepítés elõtt végezzük talajfertõtlenítést. A lárvák ellen telepítés után már nem lehet vegyszerekkel védekezni, csak az imágók ellen, amelyek rajzása a gyümölcsfák virágzásával egy idõben történik, ezért ekkor csak méhkímélõ technológiával védekezhetünk. Ha kémiai védekezést akarunk folytatni, a rajzás idején kitinszintézist gátló szerek használata ajánlott, ezen kívül a neonikotinoidok, piretroidok is hatásosak ellenük.
Kaliforniai pajzstetû (Quadraspidiotus perniciosus)
Ritkán károsít a kajsziban, csak szilva alanyok használatánál jelentkezik a kártétel, de akkor is csak az oltás helyéig.
Szívogatása hatására a fát gyengíti.
Kép forrása: http://visualsunlimited.photoshelter.com
Levélbarkók (Phyllobius spp.)
Kizárólag a tavaszi idõszakban, április, május környékén vannak jelen.
U-alakú karéjozgatásukkal károsítják az õszi, kajszi és körtefákat.
Védekezés csak különösen indokolt esetben kontakthatású szerekkel végezhetõ.
Kis téliaraszoló (Operophtera brumata)
Rendszeresen áttelel a kajsziban, de tavasszal a közeli erdõkbõl is betelepül.
Fakadáskor már megjelennek fejletlen lárvaként, kéregrepedésekben áttelelt egyedei és intenzíven táplálkoznak
A hernyók néhány levelet összeszõnek, és azok rejtekében táplálkoznak.
Besodródott leveleknél már csak mélyhatású és szisztemikus szerekkel lehet védekezni.
Kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Operophtera_brumata_-_Burgenland_2.jpg
Sodrómolyok (Tortricidae)
Leggyakrabban elõforduló fajok:
A kajsziban is áttelelnek és berepülnek.
Lárváik a virágzást követõ idõszakban károsítanak.
Kártételük leggyakrabban az érintkezõ gyümölcsök felületén sekély, felszíni rágás formájában jelentkezik.
Kép forrása: http://www.lepiforum.de/lepiwiki.pl?Adoxophyes_Orana
Barackmoly (Anarsia lineatella)
Akkor veszélyes, ha szilva, mandula, vagy õszibarack ültetvény van a közelben.
Évente 3 nemzedéke van, fiatal lárvaként a kéreg alatt vagy a rügyekben telel át.
Kártételétõl elõször hajtáshervadás, majd hajtásszáradás jön létre, mivel a fiatal áttelelõ hernyók a hajtásvégekbe rágnak be. Késõbb a nyári nemzedék hernyói már gyümölcskártételt okoznak az érést közvetlenül megelõzõ idõszakban.
Utat nyithat a moníliniának!
Szexferomonos megfigyelés alapján jól idõzíthetõ a védekezés már az elsõ nemzedék ellen.
Keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta)
A legjelentõsebb rovarkártevõ a kajsziban.
Évente 4-5 nemzedéke van, fejlett lárvaként telel védett helyeken.
Kártételében hasonlít a barackmolyhoz, de a hajtáskár ritkább, mert késõbbi idõszakban jelentkezik.
A gyümölcskártétel jellegzetesebb: erõsen ürülékes, szennyezett a gyümölcs belsõ része.
Szexferomonos rajzásmegfigyelésre alapozva, a lárvakelés kezdetekor kontakt és szisztemikus hatóanyagú szerekkel védekezhetünk ellene.
Kép forrása: http://www.lepiforum.de/lepiwiki.pl?Grapholita_Molesta
Kéregmoly (Enarmonia formosana)
Az idõs fák törzsében és azok vastagabb ágrészeiben okoz károkat.
Gyomos állományban gyakoribb. Elõfordulása esetén fontos a fatörzs körüli gyomok eltávolítása, gyommentes ültetvény kialakítása.
A magas törzsû, szilvaalanyra oltott fákon kártétele a törzsön nem jelentkezik.
Gombás betegségeket terjesztheti.
KÓROKOZÓK:
Kajszihimlõ (Plum pox virus)
Hazai gyümölcsöseinkben ez a legelterjedtebb vírusbetegség.
A fajták érzékenysége eltérõ.
A tünetek a leveleken és a gyümölcsökön, és a magvakon is jelentkeznek. A kissé érzékeny fajták gyümölcseinek egy részén gyûrû alakú foltok figyelhetõk meg. A nagyon érzékeny fajták gyümölcse deformálódik, a gyûrûk nekrotizálódhatnak. tünetes és deformált gyümölcsök, illetve nekrotikus gyûrûk is elõfordulnak. Az ilyen gyümölcs áruértéke erõsen csökken.
Fertõzési forrás az anyanövények, alanyok, beteg magvak. Átvitel lehetséges ritkán a hamvas szilva levéltetû (Hyalopteruspruni) próbaszívásaival is.
A védekezés alapja a beteg fák minél elõbbi eltávolítása az ültetvénybõl, egészséges szaporítóanyag használta.
Csonthéjasok sárgulása és levélsodródása (European stone fruit yellowing phytoplasma (ESFY))
Korai rendellenes fakadást okoz. A levelek érközei sárgulnak, színük felé kanalasodnak, kisebbek. A hajtás és a vesszõ háncsszövete elbarnul. Vektora a szilvalevélbolha (Cacopsyllapruni).Védekezés alapja egészséges szaporítóanyag, a fertõzött fa eltávolítása, szilva levélbolha elleni védekezés.
A kajszi gutaütése, apoplexia
Hazánkban a nem optimális ökológiai adottságok miatt gyakori ez a betegség. Különösen nagymértékû ág- és fapusztulás jelentkezik a gyenge kondíciójú, elhanyagolt ültetvényekben.A kórokozók sebzésen át jutnak be. A háncsban felszaporodnak, felélik a szövetek cukortartalmát, így a beteg fa fagyérzékenysége jelentõsen megnõ. A betegség ellen csak a komplex megelõzõ és következetesen végrehajtott védekezési rendszer lehet eredményes.
Lemosópermetezés ajánlott a nyugalmi idõszakban réztartalmú szerekkel. A metszést a rügyfakadás és a virágzás között végezzük megfelelõ sebkezeléssel. A fertõzött részeket azonnal távolítsuk el. A jó tápanyagellátás fokozza az ellenálló képességet.
ESFY tünet õszibarackon (Fotó: Molnár Szilárd)
A kajszi gnomóniás levélfoltossága (Gnomonia erythrostoma)
A legfontosabb lombbetegség.
Csapadékos nyarakon erõs fertõzése korai lombhullást, gyümölcshullást és a fa kondíciójának csökkenését eredményezi. Ez újabb hajtásnövekedést indíthat meg, a hajtás késõn érik be és elfagyhat, csökken a virágrügyek száma.
A spórák már májustól fertõznek. A levélereket támadja. A levelek lankadnak.
A védekezés alapja a lehullott lomb talajba forgatása. Kémiai védekezés a virágzást követõen kontakt és szisztemikus szerekkel lehetséges.
Gnomóniás levélfoltosság tünete (Fotó: Kun Ágnes)
A kajszi sztigminás betegsége (Stigmina carpophila)
Sztigminás levéllyukacsosodás kajszi barack levélen
Nem rendszeresen jelentkezõ betegség.
A nedves, hûvös tavaszokon korai erõs levélfertõzést, illetve levélhullást okozhat.
A tünetek a gyümölcsre is átterjedhetnek.
A tömör ültetvényállomány fokozhatja a betegség terjedését.
A kajszi moníliás betegsége (Monilinia laxa és Monilinia fructigena)
Jelentõsége az utóbbi idõben növekedett.
Fertõzési forrás a gyümölcsmúmiák valamint a beteg hajtásokon levõ rákos sebeken képzõdõ konídiumok.
Nem a bibén át fertõz, hanem a csészelevélen és a sziromleveleken át.
Védekezéshez nyugalmi idõszakban lemosó permetezés ajánlott réztartalmú szerekkel, majd bimbós állapottól fungicides virágvédelem, sziromhullás után pedig hajtásvédelem felszívodó hatású szerekkel.
Célszerû a fertõzött hajtások lemetszése, gyümölcsmúmiák eltávolítása.
Kép forrás: http://www.apsnet.org
Kajszilisztharmat (Podosphaera tridactyla)
A levelek száradását, lehullását okozza.
Párás, meleg idõjárás kedvez a fertõzés kialakulásának.
Védekezéshez a fertõzött vesszõket semmisítsük meg. Metszés után rügyfakadásig lemosó permetezés ajánlott. Sziromhullás után szisztemikus szerek használhatóak.
A kajszi ventúriás varasodása (Venturia carpophila)
A hazai fajtákon ritkán elõforduló betegség.
Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.