Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
KÁRTEVÕK:
Terrikol kártevõk (Melonthidae, Elateridae)
A gyökerek megrágásával súlyos károkat okoznak.
A károsított répatestek tárolásra nem alkalmasak.
A védekezés alapja okszerû vetésváltás, helyes agrotechnika, talajmûvelés, amely a lárvák nagy részét elpusztítja. Legjobb, ha a védekezést nem a gyökérzöldségeknél, hanem azok elõveteményénél, az õszi vetésû gabonaféléknél végezzük el.
Vetési bagolylepke (Scotia segetum)
Évente 2 nemzedéke fejlõdik.
Nyár végi, õszi károsítása jelentõs.
Lárvája megrágja a répatestet. A károsított növény lombja sárgul, visszamarad a fejlõdésben, a sérült répatest nem tárolható.
Fontos a gyomnövények irtása és a talajfertõtlenítés.
A szexferomon csapdák fogásai alapján irányított védekezést tudunk folytatni. A gyökérvastagodás kezdetén, majd a betakarítás elõtt a második nemzedék fiatal, még a talaj feletti növényrészeken tartózkodó lárvái ellen kontakt hatású készítmények használhatóak.
Sárgarépa gyökértetû (Pemphigus dauci)
Homoktalajon gyakori, de nem okoz jelentõs károkat.
Júniustól repül a sárgarépára.
A gyökereken fehér viaszszálakkal borított állatok szívogatnak.
Védekezés külön nem szükséges ellene.
Zöld sárgarépa levéltetû (Cavariella aegopodii)
Tavasszal fûz fajokon szívogatnak, nyár elejétõl jelennek meg a sárgarépán. A károsított levelek csavarodnak, besodródnak. Veszélyes vírusvektor! Tömegszaporodását természetes ellenségei, katicabogár lárvák és imágók, illetve zengõlégy lárvák korlátozzák. Tömeges elszaporodásuk esetén kontakt hatású szerek használhatóak ellene.
Szabadföldi gubacs fonálféreg (Meloidogyne hapla)
A kártevõ a károsított répánál erõteljes oldalgyökér képzést idéz elõ. Fertõzött területen ne termesszünk. Vetéssel egy menetben talajfertõtlenítés ajánlott.
Zellerlégy (Phillophylla heraclei)
Ritkán elõforduló, nem jelentõs levélkártevõ. Évente 2 fejlõdik. Második nemzedéke okozhat lombkárosítást a zeller levelén aknákat készítve. Vegyszeres védekezésre általában nincs szükség.
Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
A tenyészidõ második felében, öntözetlen területeken károsít.
A szívogatásuk hatására a levelek sárgulva, barnulva elszáradnak.
Fontos a gyomok (szulák) irtása. Öntözött állományban nincs szükség kémiai védelemre.
Gumónövekedéstõl betakarításig aszályos esztendõben, öntözetlen állományban, szükség lehet védelemre. Ebben az esetben kontakt hatású atkaölõ szerek haszálhatóak.
KÓROKOZÓK:
Vírusok:
A vírusok fertõzési forrásai a beteg répatest és más Apiaceae növények; legfontosabb terjesztõi a levéltetvek, de szövetnedvvel is átvihetõ. A védekezés alapja a beteg tövek eltávolítása, vírusmentes vetõmag, vektorok elleni védelem.
Alternáriás levélfoltosság (Alternaria porri f sp solani)
Rendszeres, súlyos lombpusztulást okoz.
A vegetáció végén, a lomböregedés idõszakában lép fel. A kórokozó a sztómákon keresztül jut be.
A leveleken apró kerek, vizenyõs foltok alakulnak ki, melyek késõbb sárgásbarnák lesznek.
Fertõzési forrás a beteg levél, a vetõmag kisebb jelentõségû. Fontos a lomb mély alászántása, magcsávázás.
Lombpermetezés a gyökértest vastagodásának kezdetétõl, vagyis július végétõl 10 naponként a gyökér felszedése elõtt 2 héttel befejezve kontakt hatású, például réztartalmú szerekkel ajánlott.
Sárgarépa sztemfíliumos betegsége (Stemphylium radicinum)
Az egyik legjelentõsebb betegsége.
Az elvetett mag nem kel ki, vagy ha kikel, a késõbbiekben lombpusztulás és a gyökértestek feketefoltossága lép fel.
Külsõ és belsõ magfertõzés is elõfordulhat. Fertõzési forrás a beteg vetõmag, elpusztult növényrészek és a talaj. Kötött, hideg talajon ne termesszük.
A védekezés alapja a 7-8 éves vetésforgó betartása, csávázás. Kémiai védekezés 8-10 cm magasságtól egészen a betakarításig 10 naponként réztartalmú szerekel ajánlott. Az alternária elleni védekezés a sztemfílium ellen is védettséget ad.
Sárgarépa és a petrezselyem lisztharmata (Erysiphe heraclei)
Nyár közepétõl az idõsebb levélen rendszeresen elõforduló betegség.
A fertõzés hatására csökken a terméshozam.
Fertõzési forrás a beteg növénymaradvány.
A gyökérvastagodás kezdetétõl egészen a betakarításig szükséges védekezni felszívódó hatású szerekkel.
Petrezselyem szeptóriás levélfoltossága (Septoria petroselini)
A petrezselyem leggyakoribb betegsége.
A fertõzés hatására 2-3 mm, kerekded levélfoltok alakulnak ki, melyek egynemûek, barna színûek, közepük kifehéredõ. Lombpusztulást okoz.
Fertõzési forrás a beteg levelek.
A gyökérvastagodás kezdetétõl egészen a betakarításig szükséges védekezni réztartalmú szerekkel.
Zeller szeptóriás levélfoltossága (Septoria apii, S. apii-graveolentis)
Hazánkban elterjedt, gyakori betegség.
Mindkét kórokozó kerekded, barnás levélfoltokat okoz A foltok a maghozó száron, a levélnyélen és az ernyõvirágzaton is elõfordulhatnak. A beteg levelek elszáradnak, a gumó gyengén fejlõdik.
A kórokozónak kedvez a csapadékos idõjárás. Fertõzési forrás a vetõmag, de a kórokozó áttelel a beteg növényi részeken is.
Fontos a vetõmagcsávázás.
Kémiai védekezés palántanevelés idején, szabadföldön kiültetéstõl gumóképzõdésig, június közepétõl 10 naponként 3-4 alkalommal ajánlott réztartalmú szerekkel.
Zeller fómás gumóvarasodása (Phoma apiicola)
Hazánkban elterjedt betegség.
A gumók minõségét jelentõsen rontja. Felszedéskor a gumókon vörösesbarna foltok, hossz és keresztirányú vagy szétfutó 2-3 mm-es, mély, parás repedések láthatók. A repedések szélén a gumószövet vastagodott. A tárolóban egyre nagyobb, egynemû vörösesbarna rothadó foltok alakulnak ki.
A kórokozónak kedvez a csapadékos idõjárás. Fertõzési forrás a beteg vetõmag és a fertõzött növénymaradványok.
A talajban a kórokozó több évig életképes. A palánták kiültetése után a zsenge gumóba vagy a levélnyél tövébe az ép bõrszöveten vagy a sebeken keresztül jut be a gomba. A védekezés alapja a vetésforgó (4 év) betartása, mély fekvésû, kötött talajok kerülése, a korai kiültetés kerülése, csávázás.
Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.