Keresés eredménye

A tiszafa-gubacsszúnyog (Taxomyia taxi) egynemzedékes, kétéves fejlõdési ciklusú faj. Tápnövénye a tiszafa. Rajzása május-júniusban várható. A nõstények tojásaikat a rügyekre helyezik, melybõl a károsítás hatására nagyméretû (1-3 cm), articsókára emlékeztetõ [...]

Szil zacskós gubacstetű. A szil zacskós gubacstetû (Tetraneura ulmi) Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is elterjedt faj, melynek fõ tápnövénye a szil (Ulmus campestris, U. scabra). A szil kérgén elhelyezkedõ petékbõl [...]

A Boróka-viaszospajzstetû (Planococcus vovae) nem egy jelentõs kártevõ, de idén a gyenge tél miatt, nagymértékben felszaporodtak a házi kertekben. A kártevõt könnyû felismerni, mivel szabad szemmel is jól látható. A [...]

A diófákon megjelenő kártevő, jelenlétük a fán általában kisebb mértékben okoz kártétel, azonban tünetei könnyen felismerhetőek. A leveleken fonákán szívogatnak, melynek hatására a leveleken kidudorodó gubacsok alakulnak ki. Ezek fehér [...]

A dió nemezes gubacsatka (Eriophyes erineus) kártétele látványos, de nem minősül jelentős kártevő. Ezek a szabad szemmel nem látható állatok a rügyekben telelnek át és tavasszal a fakadást követően jönnek [...]

Ennek a kártevőnek a kártételével viszonylag hamar találkozhatunk, már fakadás után – virágzás kezdetén. A körtel-gubacsatka (Eriophyes pyri) nagy apró élőlény, kb. 0,2 mm nagyságú.   A telet a rügypikkelyek [...]

A málna-gubacsszúnyog (Lasioptera rubi) a málnán és a szedren okoz vesszőkártételt. A szárban táplálkozó lárvák a károsítás hatására féloldalas, gömbölyded, sérvszerű gubacsok jelennek meg. A lárvák ezekben a gubacsokban telelnek [...]