Örökzöldeket is lehet/érdemes lemosó permetezni? A válasz röviden igen, azonban az örökzöldek nem szeretik az olajtartalmú készítményeket, így pár dologra nagyon oda kell figyelned, hogy ne okozz kárt a növényeidben.

Fontos tudni, hogy melyik hatóanyag mi ellen használható, és hogy a növényeid mire érzékenyek. Ennek tudatában kell elvégezni a permetezést.

Tudtad, hogy a tévhitekkel ellentétben a tűzelhalás nem azonos a meggy moníliás virág és hajtáselhalás kórokozójával? A tűzelhalás egy baktériumos betegség, ami csak az almatermésűeket fertőzi, míg a meggyvirág és a megyhajtás elhalásáért egy moníliás gombás betegség a felelős. Mi megtanítunk külön-külön védekezni ellenük.

Sokan beleesnek abba a hibába, hogy amikor az őszibarack levelein felfedezik a tüneteket, hogy torzulnak és pirosan elszíneződnek, akkor kezdenek el védekezni a tafrina ellen. Azonban ekkor sajnos már elkéstél. A fertőzés már hetekkel hamarabb végbement, csak a tünetek jelentkeznek később. Nehéz jól időzíteni a védekezést ez ellen a kórokozó ellen, de mi ebben is segítünk neked.

A levéltetvek gyorsan fel tudnak szaporodni, és a levelek, hajtások torzulását okozzák. Ráadásul sok levéltetű faj olyan kórokozóval fertőzi meg a növényeket, ami aztán nem gyógyítható. Mi a képzés során a levéltetvek megelőzésére koncentrálunk.

Kevesen tudják, de a babérmeggy levéllyukacsosodását okozó gomba széles gazdanövény körrel rendelkezik, és az összes csonthéjas növényt tudja fertőzni. Így az ilyen kertekben nemcsak a babérmeggynél kell védekezni a kórokozó ellen, hanem bármilyen más csonthéjas növény esetén is, például barack, szilva, cseresznye, mandula, stb.

Ahogy közeledik a tavasz, és elkezdesz tenni-venni a kertedben, észreveheted, hogy a koralberkenyéknek milyen foltos lett a levele. Ekkorra már jelentős fertőzések tudnak kialakulni, mivel a gombának a hűvös párás időjárás kedvez. Így általában már január-februárban elkezd fertőzni. Sokan teszik fel a kérdést nekünk, hogy ilyenkor mégis mivel lehet permetezni ellene? Erre is választ adunk a kurzusban.

Óriási pusztítást okozott ez a kártevő, miután megtelepedett Magyarországon. A legtöbben ki is vágták a puszpángbokraikat. Nem tudták elfogadni, hogy ezek a hernyók egyik napról a másikra tarra rágják a növényt. Ez azonban így nem igaz! Ahhoz, hogy ilyen gyors és nagymértékű kárt okozzanak, a hernyóknak teljesen ki kell fejlődniük. Ehhez viszont akár 2 hét is kellhet időjárástól függően. Ne mondj le a puszpángbokrokról! Van idő védekezni a kártevő ellen, de meg kell tanulni jól időzíteni a permetezéseket.

Használsz gyomirtókat és nem érted, miért nem volt eredményes a gyomirtás? Mit rontottál el? Netán a készítmény volt rossz? Apró trükkökkel és odafigyeléssel sokkal jobb eredményeket tudsz elérni ezen a területen. Kövesd a bejelentkezéseinket, és eláruljuk, mik ezek!

A szőlő peronoszpórát sokan összekeverik a szőlő lisztharmattal. Mind a két esetben szürkés képletek alakulnak ki a levél felületén, azonban a peronoszpóránál a levél alján jelentkezik ez a tünet, míg a lisztharmatnál a levél felső részén. A védekezés viszont teljesen különbözik a két kórokozónál, így végzetes lehet, ha összekevered őket. Mi megtanítunk felismerni a különbséget és hatékonyan védekezni ellenük.