Alma

Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különböző kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.

Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.

Almamoly kártétele

KÁRTEVŐK:

Almamoly (Laspeyresia pomonella)

Országosan elterjedt kártevő, az almásokban súlyos károkat okoz.

A lárva a gyümölcsben járatot készít a magházig, kirágja a magvakat is, majd a károsított gyümölcs megáll a fejlődésben és idő előtt lehullik a fáról.

Évente két nemzedéke fejlődik hazánkban. Az első nemzedék rajzása május közepétől július elejéig tart, míg a második nemzedéké július közepétől augusztus végéig, tehát május közepétől nyár végéig folyamatosan károsíthat.

Az almamoly fejlődését figyelemmel kísérve célzott védekezést tudunk elérni. Ennek a legjobb módja szexferomon csapdák alkalmazása, amelynek segítségével nyomon követhetjük a rajzást.

Ha kémiai védekezést akarunk folytatni, a rajzás idején kitinszintézist gátló szerek használata ajánlott, hogy a lerakott tojások már a kezelt felületre kerüljenek. A piretroidok és neonikotinoidok az imágók és a kikelő lárvák ellen is hatékonyak.

Almailonca (Forrás: www.andermattbiocontrol.com)

Almailonca (Adoxophyes orana)

Az alma egyik jelentős kártevője. A károkat a lárvák okozzák.

A kéregrepedésekben telelnek, majd a rügyeket odvasítják, a fiatal hajtásokat összeszövik, megrágják.

A nyár második felében a kártétele nyomán az érő gyümölcsök felszínén szabálytalan rágás figyelhető meg.

Általában két nemzedéke fejlődik egy évben, de előfordulhat egy harmadik nemzedék megjelenése is. Az első nemzedék rajzása május elején kezdődik, a második nemzedék rajzása július végétől indul.

A rajzás követése miatt ennél a fajnál is javasolt szexferomon csapda használata. A vegyszeres védekezés rügyfakadás előtt, a rajzáscsúcs idején és a frissen kikelt hernyók megjelenésekor javasolt.

Almafaszitkár (Forrás:http://www.biolib.cz)

Almafaszitkár (Synanthedon myopaeformis)

Gyakori, jelentős károkat okozó kártevő.

Elsősorban frissen telepített almaültetvényekben szaporodik el.

A lárvája okoz károkat: a kéreg alatt rág, és járatokat készít, aminek következtében a kéreg kisebesedik, az ágak pedig könnyen letörnek. A legyengült, kisebesedett ágakon más betegségek is megjelenhetnek.

Májustól szeptemberig tart a rajzása.

A kártevő elleni védekezés legjobb módja a sérült részek lemetszése és a metszés helyén sebkezelő alkalmazása.

Almalevél-sátorosmoly kártétele

Levélaknázómolyok:

Almalevél-aknázómoly (Phyllonorycter blancardella)
A lárvája a levelekben ellipszis alakú, erek által határolt aknát készít, ami először a levél fonákán figyelhető meg. Súlyos fertőzés esetén nagymértékű lombhullást okoz
Almalevél-sátorosmoly (Phyllonoricter corylifoliella)
A hernyója a levél belsejében foltaknát készít. Az akna vörösesbarna, majd ezüstös színű, ovális alakú. Közepén egy hosszúkás, barna színű folt alakul ki. Súlyos fertőzés jelentkezésekor a levelek barnulnak, majd idő előtt lehullanak.
Almalevél-törpemoly (Nepticula malella)
A lárva a levéllemezben kanyargós, vékony aknát készít.
Lombosfa fehérmoly (Leucoptera scitella)
A lárva a levél belsejében kör alakú aknát készít. Később csigavonalban látható az aknában a lárva ürüléke.

Levélaknázómolyok elleni védekezés: a feromoncsapdás rajzásmegfigyelés csak a hímeket fogja. Fontos az első nemzedék tojásrakása előtti egyszeri védelem! Ilyenkor a lombozat még könnyen átpermetezhető. Hosszú hatástartamú, érintő hatású, rovarkifejlődés szabályozó, kitinszintézist gátló hatóanyagokkal lehet ellenük védekezni. Később az aknában fejlődő lárvák ellen már csak felszívódó szereket célszerű használni.

Cserebogár

Májusi cserebogár (Melolonha melolontha)

A pajorok ellen nincs integrált növényvédelmi technológia, ezért nagyon fontos, hogy pajormentes területre telepítsünk ültetvényt!

A pajorok felmérése térfogati kvadrát módszerrel lehetséges nyár végén. A lárvák nagy károkat okozhatnak a gyökerek megrágásával.

Az imágók a virágzatot és a fiatal termést fogyasztják. Telepítés előtt javasolt védekezés a talajfertőtlenítés.

Telepítés utána a lárvák ellen már nem lehet vegyszerekkel védekezni, csak a bogarak ellen, amelyek rajzása a gyümölcsfák virágzásával egy időben történik, ezért csak méhkímélő technológiával lehetséges.

Ha kémiai védekezést akarunk folytatni, a rajzás idején kontakt és szisztémikus szerek is hatásosak ellenük.

Levélpirosító-almalevéltetű kártétele

Levéltetvek:

Levélpirosíó alma-levéltetű (Dysaphis devecta)
Almalevéltetű (Dysaphis plantaginea)
Zöld alma-levéltetű (Aphis pomi)

A fiatal leveleken élő levéltetvek szívogatásának hatására a növény növekedése lelassul.

A leveleken mézharmat, majd korompenész jelenik meg.

Veszélyes vírusvektorok!

A levéltetvek gyors elszaporodását a természetes ellenségei, mint például a katicabogarak lárvái és imágói, a zengőlegyek lárvái vagy a fátyolkák legfeljebb korlátozni tudják.

Ha kémiai védekezést akarunk folytatni, a kontakt és szisztémikus szerek egyaránt hatékonyak ellenük. A fákon tojás alakban telelnek, ezért a tél végi lemosó permetezés is hatásos védekezés.

Vértetű (Forrás: http://aphid.aphidnet.org)

Vértetű (Eriosoma lanigerum)

Az alma hajtásait, ágait és a gyökerét szívogatja.

Évente sok nemzedéke van, szárnyatlan nősténye a gyökérnyakon, gyökérzónában telel át.

Február elején, ha megfelelő az időjárás már elindulhat a vesszőkre.

A téli lemosó permetezés hatása bizonytalan, csak a koronában, kéregrepedésekben telelők ellen hatásos.

Kémiai védekezés zöldbimbós állapotban, a vándorlás idején szisztémikus szerekkel lehetséges.

Kaliforniai-pajzstetű kártétele

Kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus)

Szívogatása nem csak a fát gyengíti, de a gyümölcs piaci értékét is rontja a rajta megtelepedett kártevő vagy a lázfoltja.

Évente 2 nemzedéke fejlődik.

Elsődlegesen szaporítóanyaggal terjed!

A legfontosabb védekezés a kártevőmentes szaporítóanyag használata, metszés után, a nyugalmi időszakban végzett kozmetikai vazelinolajos lemosó permetezés a telelő lárvák ellen.

Tenyészidőszakban, virágzás után, fehér ragacslapos lappal történő csapdázásra alapozva a rajzó repülő hímek ellen április végén, május elején védekezhetünk.

A hímek ilyenkor nem táplálkoznak, de kontakt szerekkel jól irthatók.

A mozgó lárvák ellen június közepén szisztémikus szerekkel lehet védekezni.

Bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum)

Kevésbé jelentős kártevő.

Tavasszal az áttelelt imágók a rügyeket rágják.

Nőstényeik petéiket a bimbókba helyezik.

A kikelő lárvák a porzószálakat, portokokat, bibéket, sziromleveleket károsítják.

A károsított barna bimbók összeborulva maradnak, mintha elfagytak volna.

Alma levélen atka kártétel

Takácsatkák:

Piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi)
Barna gyümölcsfa-takácsatka (Briobia rubrioculus)
Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
Galagonya takácsatka (Tetranychus viennensis)

Száraz, meleg nyarakon okozhatnak kártételt.

Az alma levelének fonákán szívogatnak. Ennek hatására a leveleken klorofillelhalás következik be, majd idő előtt lehullanak a fáról.

A takácsatka elszaporodásának jellegzetes tünete a leveleken megfigyelhető szövedék, amely védelmet nyújt nekik a növényvédő szerekkel szemben. Károsításuktól a növény vízháztartása felborul, a kötődés csökken, a következő évi rügydifferenciálódás nem lesz megfelelő.

Nyugalmi állapotban lemosó permetezés ajánlott olajtartalmú szerekkel.

Nagyon fontos a megfelelő gyomirtás a területen, mert a takácsatkák a gyomnövényeken is táplálkoznak, és onnan mennek át a gyümölcsfára. Kontakt hatású atkaölő szerekkel lehet ellenük védekezni.

KÓROKOZÓK:

Almamozaik (Apple mosaic virus)

Az alma levelein klorotikus, sárga vagy majdnem fehér, szabálytalan kör alakú, jól elhatárolt foltok jelennek meg.

Vektora nem ismert, szaporítóanyaggal terjed.

Ellenük megelőző védekezést kell folytatni: egészséges szaporítóanyag használata, metszőollók és egyéb munkaeszközök használat utáni fertőtlenítése.

Agrobaktériumos szőrös-gyökerűség (Agrobacterium rhizogenes)
Agrobaktériumos gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens)

A gyökérgolyva a faiskolákban, a dugványokon, a magoncokon és az oltványokon egyaránt gyakori.

Az agrobaktériumos gyükérgolyva által fertőzött gyökéren és a gyökérnyakon kisebb-nagyobb daganatok figyelhetők meg.

A kezdetben néhány mm nagyságú daganatok először sárgásbarnák, puha állományúak, karfiolszerűek, felületük enyhén barázdált. Később 5-20 cm átmérőjű, ritkán még nagyobbra is megnövő golyvák sötétbarnák, elfásodottak, felületük mélyen barázdált. Az akrobaktériumos szőrös-gyökerűség kártétele nyomán a fertőzött almafák gyökérzete rendellenesen sűrű.

Ez a túlzott gyökérmennyiség nem segíti a tápanyag jobb felvételét, ellenkezőleg. A fa tápanyagait használja fel, a hajtásrendszer fejlődésének hátrányára.

A fertőzési forrás a talaj, ahol a széteső golyvákban a kórokozó 2 évig is életképes marad. A baktérium a talajból a növénybe gyökérsebeken keresztül jut be.

A betegség ellen csak megelőző védekezés lehetséges. A faiskolában a vetésforgót úgy kell összeállítani, hogy az elővetemények gabonafélék vagy egyszikű takarmánynövények legyenek. Fertőzött tőkéről nem szabad szaporítóanyagot gyűjteni, a beteg elpusztult fát az ültetvényből el kell távolítani, és el kell égetni. Agrobaktériumtól mentes szaporítóanyagot kell telepíteni. Sorművelő gépek használatakor kerülni kell a tőkék sérülését.

Tűzelhalás tünete

Tűzelhalás / Almtermésűek ervíniás betegsége (Erwinia amilovora)

Az alma legsúlyosabb gazdasági és védekezéstechnológiai problémát jelentő betegsége.

1996-ban jelent meg hazánkban.

Karantén kórokozó!

A betegség jellegzetes hajtástünete a pásztorbotszerű elszáradás.

Meleg, párás körülményeknél a hajtásokon sárgás, majd barna színű baktériumcseppek látszanak, melyek száraz időben hamar beszáradnak. A fertőzött virágok és gyümölcsök kezdetben vizenyősek, majd hervadnak és megfeketednek. Az elszáradt részek mindig a fán maradnak! A fás részeken kisebb-nagyobb besüppedő, sötétbarna színű rákos foltok keletkeznek, melyek szélén a kórokozó áttelel.

Tavasszal madarak lábán, rovarokkal, méhekkel, pollennel és emberi tevékenység (metszés) által jut a kórokozó a virágokba és a hajtásokra. A másodlagos fertőzés a vegetációs időben bármikor kialakulhat. A fertőzés kialakulását elősegítik a mikrosérülések (rovarok sebzései, homok vagy jégverés).

A legfontosabb védekezés a megelőzés. Egészséges szaporítóanyag használata, a mély fekvésű területek kerülése telepítéskor, a fertőzött részek erős visszacsonkolása, majd a levágott részek elégetése, metszőolló fertőtlenítése, sebkezelés a metszések után. Nyugalmi időben, rügypattanás előtt réztartalmú szerekkel végzett lemosó permetezés ajánlott.

Alma ventúriás varasodása

Az alma ventúriás varasodása (Venturia inaequalis)

Európában és hazánkban is a legfontosabb almabetegség.

Csapadékos évben országos járvány is kialakulhat. A betegség ellen száraz évjáratban is rendszeresen védekezni kell.

A leveleken és a gyümölcsökön is okoz tüneteket. A levelek színén és fonákán sötét bársonyos folt jelenik meg, ami tavasszal nagyobb, később kisebb átmérőjű. A gyümölcsön is kialakul a varas folt, a fertőzött héj növekedésre képtelen lesz, az élő rész tovább nő, féloldalas, deformálódott gyümölcs fejlődik, a termés minősége romlik.

A kórokozó fertőzi a hajtás és a vessző alapi részét is. Erős fertőzéskor a tömeges levélhullás a következő év termését is veszélyezteti.

A kórokozó áttelelése a lehullott fertőzött leveleken történik. Ezért a legfontosabb a lehullott levelek eltávolítása, és elégetése. Ezen kívül lemosó permetezés ajánlott réztartalmú szerekkel a nyugalmi időszakban.

Előrejelzésre alapozott védekezésre van szükség április közepétől június közepéig 6-8 naponta ismételve, figyelembe véve, hogy a csapadékos időjárás a kontakt fungicidek hatékonyságát csökkenti. Kontakt és szisztémikus szerek egyaránt használhatóak.

Alma lisztharmat

Almalisztharmat (Podosphaera leucotricha)

Fogékony fajtáknál (Jonathan, Idared) az ellene való védekezés a növényvédelem fontos része.

Ellenálló fajták: Jonager, Kovauguszt, Kovelit, Nyári zamatos.

Tavasszal a fertőzött rügyekből beteg hajtás fejlődik. A fejlődő levelek keskenyek, hullámosak, színük piszkosfehér.

A kórokozó terjedésének a mérsékelten meleg (20-24°C), párás időjárás kedvez. A fertőzési veszély a teljes vegetációban fenn áll. A tavaszi metszésnél a védekezés szempontjából fontos a fertőzött, rojtos vesszők eltávolítása, kiegyensúlyozott tápanyagutánpótlással a fák kondíciójának javítása.

Egérfüles állapottól védekezhetünk felszívódó és kontakt szerek rotációjával a fungicidrezisztencia megelőzése érdekében. A kéntartalmú készítmények használata megelőzésre kiváló, de nyáron fitotoxikus lehet.

Alma monilínia

Az alma monilíniás betegsége (Monilinia fructigena)

A betegség csak a fejlett, érő gyümölcsön jelentkezik, gyümölcsrothadást okoz.

Fertőzési források a talajban áttelelt gyümölcsmúmiák.

A legfontosabb védekezés a beteg gyümölcsök, múmiák eltávolítása és megsemmisítése, sebzést okozó kártevők elleni védekezés, jégverés után azonnali permetezés.

Amennyiben a ventúriás varasodás ellen rendszeresen történik védekezés, úgy külön védekezést nem igényel.