Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különböző kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
KÁRTEVŐK:
Almamoly (Laspeyresia pomonella)
Az almamoly lárvája járatot készít az almában egészen a magházig, és a magokat is rágja.
A gyümölcs a fejlődésben megáll és idő előtt lehullik a fáról.
Május közepétől augusztus végéig folyamatosan károsíthat.
Szexferomoncsapdákkal megfigyelhetjük a rajzást, és a kelő lárvák illetve a kifejlett egyedek ellen kontakt és szisztemikus szerekkel védekezhetünk.
Keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta)
Az országban rendszeresen előforduló, jelentős kártevő.
Évente 3-4 nemzedéke fejlődik.
Az első nemzedék lárvája a hajtások csúcsába hatol be, és rágásuk nyomán a hajtások elhervadnak. A 2.-4. nemzedék hernyói a gyümölcsöket károsítják. A gyümölcs felszínét és a mag körüli részt is rágják.
A gyümölcsökön mézgásodás figyelhető meg.
A rajzás idején és a lárvakeléskor célszerű a védekezést időzíteni. A rajzás megfigyelésére feromoncsapda kihelyezése javasolt. Vegyszeres védekezéshez szisztemikus szerek használata ajánlott.
Sodrómolyok, araszoló hernyók
A sodrómolyok lárvái és az araszoló hernyók a virágzás előtt jelennek meg.
A sodrómolyok lárvái a gyümölcsökön hámozgatnak. Az araszoló hernyók összeszövik a hajtásokat, és odvasítják a fiatal kötődött termést.
A levéltetvek elleni védekezéskor elegendő egyszeri védekezés kontakt és szisztemikus hatású szerekkel.
Levéltetvek (Aphididae)
A levéltetvek szívogatásának hatására a növény növekedése lelassul.
Mézharmatot ürítenek, amelyen korompenész telepszik meg.
Veszélyes vírusvektorok!
Tél végi lemosó permetezés ajánlott. Kémiai védekezéshez kontakt és szisztemikus szerek is használhatóak.
KÓROKOZÓK:
Tűzelhalás / Almatermésűek ervíniás betegsége (Erwinia amilovora)
A tűzelhalásnak a birs az egyik legfogékonyabb gazdanövénye.
Karantén kórokozó!
A betegség jellegzetes hajtástünete a pásztorbotszerű elhalás.
Párás, meleg körülmények között a hajtásokon sárgás, majd barna színű baktériumcseppek láthatóak, melyek száraz időben beszáradnak. A fertőzött virágok és gyümölcsök először vizenyősek, majd hervadnak és megfeketednek. A fás részeken kisebb-nagyobb sötétbarna, rákos foltok alakulnak ki, melyeken áttelel a kórokozó.
Tavasszal pollennel, rovarokkal, emberi tevékenység által jut el a kórokozó a birsre. A mikrosérülések elősegítik a fertőzés kialakulását pl. rovarok sebzése.
A védekezéshez egészséges szaporítóanyag használata ajánlott, a fertőzött részek visszavágása, majd eltávolítása a területről, metszőolló fertőtlenítése, sebkezelés. Nyugalmi időben, rügypattanás előtt réztartalmú szerekkel végezzünk lemosó permetezést.
Agrobaktériumos gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens)
A gyökérgolyva a faiskolákban, oltványokon, a magoncokon és a dugványokon egyaránt gyakori.
A fertőzött gyökéren és a gyökérnyakon kisebb-nagyobb daganatok alakulnak ki, amelyek kezdetben néhány mm nagyságúak, sárgásbarnák, puha állományúak, karfiolszerűek, felületük enyhén barázdált. Később 5-20 cm átmérőjűvé nőnek, sötétbarnák, elfásodottak lesznek, felületük mélyen barázdált.
A kórokozó fertőzési forrása a talaj, ahonnan a növénybe gyökérsebeken keresztül jut be.
Csak megelőző védekezés lehetséges. A faiskolában az elővetemények gabonafélék vagy egyszikű takarmánynövények legyenek. Az elpusztult vagy beteg fát az ültetvényből el kell távolítani, és el kell elégetni. Egészséges szaporítóanyagot kell telepíteni.
A birs monilíniás betegsége (Monilinia linhartiana)
A birs egyik legfontosabb kórokozója.
A kórokozó a leveleken, a hajtásokon és a gyümölcsökön okoz tünetet. A leveleken a levélnyéltől kiinduló barna elhalás jelenik meg. Az elhalt levelek színén az erek mentén szürkésfehér színű bevonat látható. A fertőzött hajtásokon hosszanti repedések figyelhetők meg. A fiatal gyümölcsök a fertőzés nyomán leállnak a növekedésben, elvesztik nedvességtartalmukat, mumifikálódnak, majd a gyümölcsmúmiák lehullanak a fáról.
Fertőzési források a talajban áttelelt gyümölcsmúmiák.
A legfontosabb védekezés a beteg gyümölcsök, múmiák eltávolítása és megsemmisítése, sebzést okozó kártevők elleni védekezés, jégverés után azonnali permetezés. A rügypattanás idején, illetve zöldbimbós állapotban réztartalmú szerekkel célszerű védekezni ellene.
A birs monilíniás betegsége mellett az érett gyümölcsökön megjelenhet a gyümölcsrothadás (Monilinia fructicola) is. A gyümölcsökön kezdetben rohadó, barnás foltok jelennek meg, majd fehéres-sárgás koncentrikus körök láthatóak a termés felszínén.
A birs diplokarponos betegsége (Diplocarpon soraueri)
A birs súlyos károkat okozó betegsége.
A tünetek a leveleken, a hajtásokon, a gyümölcsön és a vesszőn jelennek meg.
A leveleken nagyobb méretű (3-4 mm átmérőjű), világosbarna foltok láthatók, melyben fekete pontos figyelhetők meg.
A hajtásokon és a vesszőkön ovális kiemelkedő foltok jelennek meg, amelyekben szintén megfigyelhetőek a fekete pontok. Később a kutikula elparásodik és letörik. A gyümölcsön 5-6 mm átmérőjű, sötétbarna foltok láthatóak, amik összeolvadnak.
A védekezés alapja a lehullott lombok eltávolítása a fák alól, majd lombfakadás után kontakt és szisztemikus szerekkel történő permetezés.
Keresse a NövényDokit!
Csönge Bálint
+36 30/607-5747
Közép-Dél Pest
Verschnitzer Sándor
+36-20/519-6628
Közép-Dél Buda
Pisák Levente
+36 30/346-1358
Észak Buda Észak Pest
Ujvári Péter
szaktanacsadas@anovenydoki.hu
On-line szaktanácsadás/Oktatás