Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különböző kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
KÁRTEVŐK:
Európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi)
A cseresznye legfontosabb kártevője a cseresznyelégy, akár 100%-os fertőzés is kialakulhat.
Évente egy nemzedéke fejlődik ki.
Az imágók rajzása április végétől egészen július végéig eltarthat. Párosodás után a nőstények tojásaikat a cseresznyébe süllyesztik. A kikelt lárva a termés belseje felé halad, a mag körüli gyümölcshússal táplálkozik, így a cseresznye megpuhul, a mag elmozdul a gyümölcsben.
A lárva fejlődését befejezve kirágja magát a gyümölcsből és a talajra veti magát, ahol bábozódik, 5-10 cm mélyen.
Az ellene való védekezést nagyban megnehezíti az elhúzódó rajzásideje. Amennyiben vegyszeres védekezést látunk szükségesnek, annak időpontját színcsapda segítségével előre jelezni tudjuk. A kezelések az imágók ellen irányulnak.
A kései érésű fajtákat jobban veszélyezteti a kártevő. Ha éppen cseresznyefa ültetése előtt állunk érdemes minél koraibb érésű fajtát választanunk, ugyanis így mérsékelhető a légy kártétele. Megelőzésképpen a teljes szüret, a talajtakarás, lehullott gyümölcsök eltávolítása mindenképpen kifizetődő.
Kép forrása: http://www.chemtica.com/site/?p=2642
Amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata)
Az európai cseresznyelégy mellett, egy hazánkban nem honos amerikai faj is elterjed az utóbbi években.
A két légy szárnymintázat alapján különíthető el egymástól.
Ennek a fajnak a V alakú rajzolat mellett a szárny végén aposztróf található.
Fejlődésmenetében és életciklusában nem tér el a fent említett fajtól, azonban egy gyümölcsbe több tojást is belerak az állat. Rajzása később, május végén, június elején kezdődik.
Védekezés szempontjából nincs különbség.
Kép forrása: http://www.pbase.com/tmurray74/image/163675062
Fekete meggy és cseresznye levéltetű (Myzus cerasi spp. pruniavium)
A levéltetvek tömeges elszaporodása esetén a levelek deformálódhatnak, fonákuk fele besodródnak, leáll a hajtás növekedése.
A tetvek által termelt mézharmat szennyezi a gyümölcsöket, a rajta megtelepedő korompenész gátolja a leveleket a megfelelő működésben.
Évente számos nemzedéke fejlődik ki. Tojással telel át a rügyek tövében.
Tavasszal az ősanya elkezdi az utódszaporulatot gyártani, majd a további nemzedékek közül a szárnyas egyedek migrálnak nyáron lágyszárú növényekre. Ősszel visszamegy a cseresznyére, ahol az áttelelő tojásokat lerakják.
Felszívódó rovarölőszerekkel tudunk ellenük védekezni.
Kép forrása: http://lt.lt.allconstructions.com/portal
Sodrómolyok és araszolólepkék
Rügyfakadást követően lehetnek fáink kártevői, különösen az erdő mellett elhelyezkedő kertekben.
A fiatal levelek megrágásával okoznak gondot, esetenként akár tarrágás is bekövetkezhet.
Amennyiben kémiai védekezés indokolt ellenük a levéltetvekkel egy menetben érdemes a kezelést beütemezni.
Kép forrása: http://insecta.pro/taxonomy/11108
Kórokozók:
Cseresznye blumeriellás levélfoltossága (Blumeriella jaapii)
A cseresznye legfontosabb betegsége.
A tünetek a levélen, ritkábban, nagymértékű fertőzés hatására a gyümölcskocsányon jelentkeznek. A fertőzés kialakulásakor a levél színén apró, kerek vagy szögletes, lilás foltok láthatóak, melyek később összeolvadnak, a levél elsárgul, végül lehullik. A kocsányon súlyos fertőzés hatására mutatkoznak a tünetek, elhal a szár, ezáltal a gyümölcs fejlődése is leáll és a termés összeaszalódik.
Fontos, hogy a lehullott leveleket megsemmisítsük, így a kórokozó áttelelését tudjuk megakadályozni, a következő évi fertőzést tudjuk mérsékelni. Amennyiben ezt elmulasztottuk és a betegség kialakul sziromhullás után kontakt, mélyhatású és szisztemikus szerekkel tudunk védekezni a betegség mértékétől függően több menetben.
A fertőzés kialakulását az időjárás nagyban befolyásolja, csapadékos időben a kórokozó felszaporodására nagyobb az esély, többszöri vegyszeres védekezés ajánlott.
Kép forrása: https://www.flickr.com/photos/38431254@N06/16128291370
Csonthéjasok moníliás betegsége (Monilinia laxa, M. fructigena)
A cseresznye virágát nem fertőzi a kórokozó, tehát virágzás idején nem kell ellene védekezni.
Cseresznyén gyümölcsrothadást idéz elő.
Gyümölcsérés idején csapadékos időben a termések felrepedezhetnek, ezáltal utat nyitva a kórokozónak.
A jégverés is hasonló sebzéseket biztosít.
A betegség kiinduló pontja a gyümölcsmúmia, ezért fontos, hogy az összes termést leszedjük a fáról. A gyümölcsmúmimákról bővebben!
Kép forrása: http://www.proto.gr/news/cherry-tree-guidelines
Keresse a NövényDokit!
Csönge Bálint
+36 30/607-5747
Közép-Dél Pest
Verschnitzer Sándor
+36-20/519-6628
Közép-Dél Buda
Pisák Levente
+36 30/346-1358
Észak Buda Észak Pest
Ujvári Péter
szaktanacsadas@anovenydoki.hu
On-line szaktanácsadás/Oktatás