Gyökérzöldségek

Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különböző kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.

Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.

KÁRTEVŐK:

Terrikol kártevők (Melonthidae, Elateridae)

A gyökerek megrágásával súlyos károkat okoznak.

A károsított répatestek tárolásra nem alkalmasak.

A védekezés alapja okszerű vetésváltás, helyes agrotechnika, talajművelés, amely a lárvák nagy részét elpusztítja. Legjobb, ha a védekezést nem a gyökérzöldségeknél, hanem azok előveteményénél, az őszi vetésű gabonaféléknél végezzük el.

Vetési bagolylepke (Scotia segetum)

Évente 2 nemzedéke fejlődik.

Nyár végi, őszi károsítása jelentős.

Lárvája megrágja a répatestet. A károsított növény lombja sárgul, visszamarad a fejlődésben, a sérült répatest nem tárolható.

Fontos a gyomnövények irtása és a talajfertőtlenítés.

A szexferomon csapdák fogásai alapján irányított védekezést tudunk folytatni. A gyökérvastagodás kezdetén, majd a betakarítás előtt a második nemzedék fiatal, még a talaj feletti növényrészeken tartózkodó lárvái ellen kontakt hatású készítmények használhatóak.

Sárgarépa gyökértetű (Pemphigus dauci)

Homoktalajon gyakori, de nem okoz jelentős károkat.

Júniustól repül a sárgarépára.

A gyökereken fehér viaszszálakkal borított állatok szívogatnak.

Védekezés külön nem szükséges ellene.

Zöld sárgarépa levéltetű (Cavariella aegopodii)

Tavasszal fűz fajokon szívogatnak, nyár elejétől jelennek meg a sárgarépán. A károsított levelek csavarodnak, besodródnak. Veszélyes vírusvektor! Tömegszaporodását természetes ellenségei, katicabogár lárvák és imágók, illetve zengőlégy lárvák korlátozzák. Tömeges elszaporodásuk esetén kontakt hatású szerek használhatóak ellene.

Szabadföldi gubacs fonálféreg (Meloidogyne hapla)

A kártevő a károsított répánál erőteljes oldalgyökér képzést idéz elő. Fertőzött területen ne termesszünk. Vetéssel egy menetben talajfertőtlenítés ajánlott.

Zellerlégy (Phillophylla heraclei)

Ritkán előforduló, nem jelentős levélkártevő. Évente 2 fejlődik. Második nemzedéke okozhat lombkárosítást a zeller levelén aknákat készítve. Vegyszeres védekezésre általában nincs szükség.

Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)

A tenyészidő második felében, öntözetlen területeken károsít.

A szívogatásuk hatására a levelek sárgulva, barnulva elszáradnak.

Fontos a gyomok (szulák) irtása. Öntözött állományban nincs szükség kémiai védelemre.

Gumónövekedéstől betakarításig aszályos esztendőben, öntözetlen állományban, szükség lehet védelemre. Ebben az esetben kontakt hatású atkaölő szerek haszálhatóak.

KÓROKOZÓK:

Vírusok:

A sárgarépa és a petrezselyem tarkalevelűsége (Carrot mottle virus)
A leveleken sárgászöld tarkázottság jelenik meg. A fertőzött répa törpenövésű lesz.
Sárgarépa vöröslevelűsége (Carrot red leaf virus)
Kezdetben a levél hegyénél vörös elszíneződés látható, majd az egész levél vörös színűvé válik.
Zellermozaik (Celery mosaic virus, Cucumber mosaic virus)
A fertőzött levelek deformálódnak, rajtuk mozaikos foltosság figyelhető meg. A levélerek kivilágosondnak.

A vírusok fertőzési forrásai a beteg répatest és más Apiaceae növények; legfontosabb terjesztői a levéltetvek, de szövetnedvvel is átvihető. A védekezés alapja a beteg tövek eltávolítása, vírusmentes vetőmag, vektorok elleni védelem.

Alternáriás levélfoltosság (Alternaria porri f sp solani)

Rendszeres, súlyos lombpusztulást okoz.

A vegetáció végén, a lomböregedés időszakában lép fel. A kórokozó a sztómákon keresztül jut be.

A leveleken apró kerek, vizenyős foltok alakulnak ki, melyek később sárgásbarnák lesznek.

Fertőzési forrás a beteg levél, a vetőmag kisebb jelentőségű. Fontos a lomb mély alászántása, magcsávázás.

Lombpermetezés a gyökértest vastagodásának kezdetétől, vagyis július végétől 10 naponként a gyökér felszedése előtt 2 héttel befejezve kontakt hatású, például réztartalmú szerekkel ajánlott.

Sárgarépa sztemfíliumos betegsége (Stemphylium radicinum)

Az egyik legjelentősebb betegsége.

Az elvetett mag nem kel ki, vagy ha kikel, a későbbiekben lombpusztulás és a gyökértestek feketefoltossága lép fel.

Külső és belső magfertőzés is előfordulhat. Fertőzési forrás a beteg vetőmag, elpusztult növényrészek és a talaj. Kötött, hideg talajon ne termesszük.

A védekezés alapja a 7-8 éves vetésforgó betartása, csávázás. Kémiai védekezés 8-10 cm magasságtól egészen a betakarításig 10 naponként réztartalmú szerekel ajánlott. Az alternária elleni védekezés a sztemfílium ellen is védettséget ad.

Sárgarépa és a petrezselyem lisztharmata (Erysiphe heraclei)

Nyár közepétől az idősebb levélen rendszeresen előforduló betegség.

A fertőzés hatására csökken a terméshozam.

Fertőzési forrás a beteg növénymaradvány.

A gyökérvastagodás kezdetétől egészen a betakarításig szükséges védekezni felszívódó hatású szerekkel.

Petrezselyem szeptóriás levélfoltossága (Septoria petroselini)

A petrezselyem leggyakoribb betegsége.

A fertőzés hatására 2-3 mm, kerekded levélfoltok alakulnak ki, melyek egyneműek, barna színűek, közepük kifehéredő. Lombpusztulást okoz.

Fertőzési forrás a beteg levelek.

A gyökérvastagodás kezdetétől egészen a betakarításig szükséges védekezni réztartalmú szerekkel.

Zeller szeptóriás levélfoltossága (Septoria apii, S. apii-graveolentis)

Hazánkban elterjedt, gyakori betegség.

Mindkét kórokozó kerekded, barnás levélfoltokat okoz A foltok a maghozó száron, a levélnyélen és az ernyővirágzaton is előfordulhatnak. A beteg levelek elszáradnak, a gumó gyengén fejlődik.

A kórokozónak kedvez a csapadékos időjárás. Fertőzési forrás a vetőmag, de a kórokozó áttelel a beteg növényi részeken is.

Fontos a vetőmagcsávázás.

Kémiai védekezés palántanevelés idején, szabadföldön kiültetéstől gumóképződésig, június közepétől 10 naponként 3-4 alkalommal ajánlott réztartalmú szerekkel.

Zeller fómás gumóvarasodása (Phoma apiicola)

Hazánkban elterjedt betegség.

A gumók minőségét jelentősen rontja. Felszedéskor a gumókon vörösesbarna foltok, hossz és keresztirányú vagy szétfutó 2-3 mm-es, mély, parás repedések láthatók. A repedések szélén a gumószövet vastagodott. A tárolóban egyre nagyobb, egynemű vörösesbarna rothadó foltok alakulnak ki.

A kórokozónak kedvez a csapadékos időjárás. Fertőzési forrás a beteg vetőmag és a fertőzött növénymaradványok.

A talajban a kórokozó több évig életképes. A palánták kiültetése után a zsenge gumóba vagy a levélnyél tövébe az ép bőrszöveten vagy a sebeken keresztül jut be a gomba. A védekezés alapja a vetésforgó (4 év) betartása, mély fekvésű, kötött talajok kerülése, a korai kiültetés kerülése, csávázás.