Kajszibarack

Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különböző kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.

Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.

KÁRTEVŐK:

Cserebogár:

Májusi cserebogár (Melolontha melolontha)
Zöld cserebogár (Anomala vitis)

A lárvák nagy károkat okozhatnak a gyökerek megrágásával. A kifejlett egyedek a virágzatot és a fiatal termést rágják. Nincs ellenük integrált növényvédelmi technológia, ezért mindenképpen pajormentes területre telepítsük az ültetvényt! A pajorok felmérésére használható a térfogati kvadrát módszer nyár végén. Telepítés előtt végezzük talajfertőtlenítést. A lárvák ellen telepítés után már nem lehet vegyszerekkel védekezni, csak az imágók ellen, amelyek rajzása a gyümölcsfák virágzásával egy időben történik, ezért ekkor csak méhkímélő technológiával védekezhetünk. Ha kémiai védekezést akarunk folytatni, a rajzás idején kitinszintézist gátló szerek használata ajánlott, ezen kívül a neonikotinoidok, piretroidok is hatásosak ellenük.

Kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus)

Ritkán károsít a kajsziban, csak szilva alanyok használatánál jelentkezik a kártétel, de akkor is csak az oltás helyéig.

Szívogatása hatására a fát gyengíti.

Kép forrása: http://visualsunlimited.photoshelter.com

Levélbarkók (Phyllobius spp.)

Kizárólag a tavaszi időszakban, április, május környékén vannak jelen.

U-alakú karéjozgatásukkal károsítják az őszi, kajszi és körtefákat.

Védekezés csak különösen indokolt esetben kontakthatású szerekkel végezhető.

Kis téliaraszoló (Operophtera brumata)

Rendszeresen áttelel a kajsziban, de tavasszal a közeli erdőkből is betelepül.

Fakadáskor már megjelennek fejletlen lárvaként, kéregrepedésekben áttelelt egyedei és intenzíven táplálkoznak

A hernyók néhány levelet összeszőnek, és azok rejtekében táplálkoznak.

Besodródott leveleknél már csak mélyhatású és szisztemikus szerekkel lehet védekezni.

Kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Operophtera_brumata_-_Burgenland_2.jpg

Sodrómolyok (Tortricidae)

Leggyakrabban előforduló fajok:

almailonca (Adoxophyes reticulana)
dudvasodrómoly (Archips podana)
rügysodró tükrösmoly (Hedya nubiferana)

A kajsziban is áttelelnek és berepülnek.

Lárváik a virágzást követő időszakban károsítanak.

Kártételük leggyakrabban az érintkező gyümölcsök felületén sekély, felszíni rágás formájában jelentkezik.

Kép forrása: http://www.lepiforum.de/lepiwiki.pl?Adoxophyes_Orana

Barackmoly (Anarsia lineatella)

Akkor veszélyes, ha szilva, mandula, vagy őszibarack ültetvény van a közelben.

Évente 3 nemzedéke van, fiatal lárvaként a kéreg alatt vagy a rügyekben telel át.

Kártételétől először hajtáshervadás, majd hajtásszáradás jön létre, mivel a fiatal áttelelő hernyók a hajtásvégekbe rágnak be. Később a nyári nemzedék hernyói már gyümölcskártételt okoznak az érést közvetlenül megelőző időszakban.

Utat nyithat a moníliniának!

Szexferomonos megfigyelés alapján jól időzíthető a védekezés már az első nemzedék ellen.

Keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta)

A legjelentősebb rovarkártevő a kajsziban.

Évente 4-5 nemzedéke van, fejlett lárvaként telel védett helyeken.

Kártételében hasonlít a barackmolyhoz, de a hajtáskár ritkább, mert későbbi időszakban jelentkezik.

A gyümölcskártétel jellegzetesebb: erősen ürülékes, szennyezett a gyümölcs belső része.

Szexferomonos rajzásmegfigyelésre alapozva, a lárvakelés kezdetekor kontakt és szisztemikus hatóanyagú szerekkel védekezhetünk ellene.

Kép forrása: http://www.lepiforum.de/lepiwiki.pl?Grapholita_Molesta

Kéregmoly (Enarmonia formosana)

Az idős fák törzsében és azok vastagabb ágrészeiben okoz károkat.

Gyomos állományban gyakoribb. Előfordulása esetén fontos a fatörzs körüli gyomok eltávolítása, gyommentes ültetvény kialakítása.

A magas törzsű, szilvaalanyra oltott fákon kártétele a törzsön nem jelentkezik.

Gombás betegségeket terjesztheti.

KÓROKOZÓK:

Kajszihimlő (Plum pox virus)

Hazai gyümölcsöseinkben ez a legelterjedtebb vírusbetegség.

A fajták érzékenysége eltérő.

A tünetek a leveleken és a gyümölcsökön, és a magvakon is jelentkeznek. A kissé érzékeny fajták gyümölcseinek egy részén gyűrű alakú foltok figyelhetők meg. A nagyon érzékeny fajták gyümölcse deformálódik, a gyűrűk nekrotizálódhatnak. tünetes és deformált gyümölcsök, illetve nekrotikus gyűrűk is előfordulnak. Az ilyen gyümölcs áruértéke erősen csökken.

Fertőzési forrás az anyanövények, alanyok, beteg magvak. Átvitel lehetséges ritkán a hamvas szilva levéltetű (Hyalopteruspruni) próbaszívásaival is.

A védekezés alapja a beteg fák minél előbbi eltávolítása az ültetvényből, egészséges szaporítóanyag használta.

Csonthéjasok sárgulása és levélsodródása (European stone fruit yellowing phytoplasma (ESFY))

Korai rendellenes fakadást okoz. A levelek érközei sárgulnak, színük felé kanalasodnak, kisebbek. A hajtás és a vessző háncsszövete elbarnul. Vektora a szilvalevélbolha (Cacopsyllapruni).Védekezés alapja egészséges szaporítóanyag, a fertőzött fa eltávolítása, szilva levélbolha elleni védekezés.

A kajszi gutaütése, apoplexia

Csonthéjasok sárgulása és levélsodródása (European stone fruit yellowing phytoplasma (ESFY))
A kajszi pszeudomonászos elhalása (Pseudomonas syringae pv. syringae) baktérium
A kajszi leukosztómás elhalása (Leucostoma cinctum)
A kajszi verticilliumos hervadása (Verticillium dahliae)

Hazánkban a nem optimális ökológiai adottságok miatt gyakori ez a betegség. Különösen nagymértékű ág- és fapusztulás jelentkezik a gyenge kondíciójú, elhanyagolt ültetvényekben.A kórokozók sebzésen át jutnak be. A háncsban felszaporodnak, felélik a szövetek cukortartalmát, így a beteg fa fagyérzékenysége jelentősen megnő. A betegség ellen csak a komplex megelőző és következetesen végrehajtott védekezési rendszer lehet eredményes.

Lemosópermetezés ajánlott a nyugalmi időszakban réztartalmú szerekkel. A metszést a rügyfakadás és a virágzás között végezzük megfelelő sebkezeléssel. A fertőzött részeket azonnal távolítsuk el. A jó tápanyagellátás fokozza az ellenálló képességet.

ESFY tünet őszibarackon (Fotó: Molnár Szilárd)

A kajszi gnomóniás levélfoltossága (Gnomonia erythrostoma)

A legfontosabb lombbetegség.

Csapadékos nyarakon erős fertőzése korai lombhullást, gyümölcshullást és a fa kondíciójának csökkenését eredményezi. Ez újabb hajtásnövekedést indíthat meg, a hajtás későn érik be és elfagyhat, csökken a virágrügyek száma.

A spórák már májustól fertőznek. A levélereket támadja. A levelek lankadnak.

A védekezés alapja a lehullott lomb talajba forgatása. Kémiai védekezés a virágzást követően kontakt és szisztemikus szerekkel lehetséges.

Gnomóniás levélfoltosság tünete (Fotó: Kun Ágnes)

A kajszi sztigminás betegsége (Stigmina carpophila)

Sztigminás levéllyukacsosodás kajszi barack levélen

Nem rendszeresen jelentkező betegség.

A nedves, hűvös tavaszokon korai erős levélfertőzést, illetve levélhullást okozhat.

A tünetek a gyümölcsre is átterjedhetnek.

A tömör ültetvényállomány fokozhatja a betegség terjedését.

A kajszi moníliás betegsége (Monilinia laxa és Monilinia fructigena)

Jelentősége az utóbbi időben növekedett.

Fertőzési forrás a gyümölcsmúmiák valamint a beteg hajtásokon levő rákos sebeken képződő konídiumok.

Nem a bibén át fertőz, hanem a csészelevélen és a sziromleveleken át.

Védekezéshez nyugalmi időszakban lemosó permetezés ajánlott réztartalmú szerekkel, majd bimbós állapottól fungicides virágvédelem, sziromhullás után pedig hajtásvédelem felszívodó hatású szerekkel.

Célszerű a fertőzött hajtások lemetszése, gyümölcsmúmiák eltávolítása.

Kép forrás: http://www.apsnet.org

Kajszilisztharmat (Podosphaera tridactyla)

A levelek száradását, lehullását okozza.

Párás, meleg időjárás kedvez a fertőzés kialakulásának.

Védekezéshez a fertőzött vesszőket semmisítsük meg. Metszés után rügyfakadásig lemosó permetezés ajánlott. Sziromhullás után szisztemikus szerek használhatóak.

A kajszi ventúriás varasodása (Venturia carpophila)

A hazai fajtákon ritkán előforduló betegség.