Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különböző kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
Leyland:
A leyland ciprus széles körben használt örökzöld a Monterey-ciprus és Nutka ciprus keresztezéséből létrejött hibrid.
Intenzív növekedésű növény, ami évente akár 60-100 cm-t is elérheti. Emiatt a tulajdonsága és igénytelensége miatt általában sövénynek ültetik. Hiszen élénk sötétzöld színét még télen is megtartja.
Azonban fontos tudni, hogy a frissen ültetett, fiatal egyedek érzékenyek a nagy hidegre.
Másik előnye, ami miatt kedvelik, hogy nem hoz termést, így más örökzöldekkel szemben nem szór allergén pollent, vagy nem szemetel a kertben. Sokáig úgy tartották, hogy Magyarországon nincs semmiféle kártevője vagy betegsége, ez azonban mára megváltozott.
KÓROKOZÓK:
Seiridiumos betegsége (Seiridium cardinale)
A fertőzés a hajtás, az ágak, vagy akár a teljes növény pusztulását okozhatja.
Elsősorban az idősebb fákon jelentkezik a betegség, amikbe, leggyakrabban, sebzéseken keresztül jut be a kórokozó. Ezen kívül a szú bogarak is terjeszthetik a betegséget.
A károsítás helyén a kéreg besüpped és sárgásbarna, pirosas színezetű lesz, ami a hajtáscsúcs irányába halad. A fás részeken kialakuló rákos sebek miatt gyantafolyás figyelhető meg a fertőzött növényeken.
A kórokozónak a meleg párás időjárás kedvez.
Védekezésnél a károsított részeket, bőven az egészséges részig vágjuk vissza és semmisítsük meg. Fertőtlenítsük le a metszéshez, vagy a sövénynyíráshoz használt eszközeinket, mert azok is tovább terjeszthetik a fertőzést.
Kémiai védekezéssel csak a károsítás mértékét tudjuk visszafognia folytonos kezelésekkel. A kórokozó ugyanis a fás részben károsít, és nincs olyan szer engedélyezve, ami hatásos lenne ellene.
Pestalotiopsisos betegsége (Pestalotiopsis funerea)
Elsősorban az idősebb növényeknél jelentkezik.
A pikkelylevelek, a hajtáscsúcstól befelé, elkezdenek sárgulni-barnulni, majd szépen fokozatosan elszáradni. Súlyos fertőzés esetén, akár teljes ágak is felkopaszodhatnak.
Az elhalt pikkelyleveleken apró fekete szaporító képletek jelennek meg.
Ez a gomba gyengültségi parazita, így a megtelepedését elősegíti a nagy szárazság, rossz termőhely, tápanyaghiány, vagy más káros tényező.
Védekezés a kórokozó ellen nincs kidolgozva, elsősorban a megelőzésre kell odafigyelni. Csökkentsük a stressz tényezőket, kerüljük a sűrű térállást, és ügyeljünk, hogy kálium túlsúlyos készítményeket juttassunk ki. Ha észleljük a kártételt, a fertőzött részeket erősen vágjuk vissza és semmisítsük meg.
Kép forrása: https://www.rhs.org.uk/advice/profile?PID=733
KÁRTEVŐK:
Boróka-pajzstetű (Carulaspis juniperi)
A boróka-pajzstetű nem csak a borókákat támadja, de a leyland hamisciprust, a ciprusokat, a tiszafákat és a tujákat is. A kártevőt onnan ismerjük fel, hogy a leveleken pár milliméter átmérőjű fehér kör alakú pajzsok jelentkeznek. Ezeknek a pajzsoknak a védelmében károsítják a növényt. A szívogatás hatására a növény színe halványodik, majd idővel megbarnul és elhal. Egy évben egy nemzedékük alakul ki.
A nőstények a pajzsok alá rakják a tojásaikat, ahonnan a lárvák június-július környékén rajzanak ki. Az így kirajzott lárvák a levelekre és hajtásokra vándorolnak, ahol elkezdik a károsításukat, majd itt alakul ki a védelmet adó fehér pajzsuk.
A védekezést a rajzás időszakára kell időzíteni, mert ilyenkor a legsebezhetőbbek az egyedek. A permetezést kontakt és szisztemikus szerekkel ajánlott végezni és szükséges a kezelés többszöri ismétlése. A megszokott, pajzstetvek elleni, nyugalmi időszakban végzett olajos kezelés, gyakran nem ad megfelelő eredményt.
Boróka-viaszospajzstetű (Planococcus vovae)
A Boróka-viaszospajzstetű nem egy jelentős kártevő, de van, hogy a gyenge tél miatt, nagymértékben felszaporodtak a házi kertekben. A kártevőt könnyű felismerni, mivel szabad szemmel is jól látható.
A lárvák és a kifejlett alakok ovális formájúak, sárgás-szürkés színűek és körülbelül 1-1,5 mm nagyságúak.
Nevét onnan kapta, hogy a károsítás helyén viasz váladékot képez, ami védelemként is szolgál számára, és ezekbe a viaszcsomókba rakja le a tojásait. A lárvák és kifejlett alakok a leveleken és a hajtásokon, ágakon szívogatnak. Kezdetben levélsárgulást okoz, és ha nem vesszük észre idejében, ágelhalást is eredményezhet a kártétele.
Egynemzedékes faj, ami a borókákon és ciprusféléken fordulelő. elszívódó és kontakt hatóanyag kombinációjával kell védekezni ellene.
Tujaszú (Phloeosinus thujae)
A védekezés ez ellen a kártevő ellen nem kidolgozott a hosszúra nyúló rajzása miatt.
Az imágó érési táplálkozást folytat júniustól októberig. Ez idő alatt több hajtásba is berág és nagyjából 1 mm átmérőjű lyukat fúr a hajtás csúcsi része felé.
A kifejlett egyedek az egyik ilyen hajtásban vészelik át a telet. Súlyos károsítás esetén a növény kiritkulhat.
Azonban fontos tudni, hogy nem csak az imágó károsítja a tujákat.
Tavasszal a legyengült növények törzsén kialakítja a lárvajáratokat. A lárvák 4-5 mm mélyen berágnak a fás részbe, majd ott bábozódnak be.
Emiatt a kártétel miatt az idősebb növények is elpusztulhatnak.
Ha a növény törzsén kis lyukakat látunk az a szú ki- és bemeneti röpnyílásait jelzi. A legtöbb tuját, leylandit és ezenkívül más örökzöldeket is károsít.
Mivel nehéz a védekezés ellene, ezért igyekezzünk a növény jó kondícióját megtartani. Ha jó kondíciójú növénybe rág bele, akkor azt bő gyantaképződés követi, amibe akár bele is fulladhat a kártevő.
Boróka-tarkadíszbogár (Ovalisia festiva)
A kártevő elsősorban a boróka- és tuja féléket támadja, azonban ha egy leylandi nagyon le van már gyengülve, előfodul, hogy azt is károsíthatja.
A problémát ez a szép, fémes-, zöldes-kékes színezetű díszbogár lárvája okozza. A berágás helyénél gyantafolyás figyelhető meg. A kéreg alatt kezd el rágni, majd behatol egészen a fás részig is. Itt elrágja a növény szállító edénynyalábjait, aminek következtében a növény pusztulását a víz és tápanyag hiány okozza.
A tujával ellentétben, itt nem igazán találunk kezdeti tüneteket, hanem amikor már elég gyenge a növény(más károsítók, vagy abiotikus tényezők miatt), már egyből a törzset károsítják.
Egy egyed kifejlődése 1-2 évig tart. A kifejlődött díszbogarak elhagyják a növényt, amit később ovális alakú röpnyilásokként figyelhetünk meg.
A legfontosabb védekezési mód a megelőzés, hogy jó kondícióban tartsuk növényeinket (az idősebbek is kapjanak öntözést, tápanyagutánpótlás) és a többi károsító elleni védelem.
Keresse a NövényDokit!
Csönge Bálint
+36 30/607-5747
Közép-Dél Pest
Verschnitzer Sándor
+36-20/519-6628
Közép-Dél Buda
Pisák Levente
+36 30/346-1358
Észak Buda Észak Pest
Ujvári Péter
szaktanacsadas@anovenydoki.hu
On-line szaktanácsadás/Oktatás