Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különböző kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
KÁRTEVŐK:
Lombosfa fehérmoly (Leucoptera scitella)
Ez az aknázómoly alma mellett főként meggyen okoz jelentős kárt, cseresznyén csak ritkán fordul elő.
Kéregrepedésekben telel át a báb. Évente 2-3 nemzedéke fejlődik ki.
Tojását a levél fonákára rakja. Levél színén gombostű fej nagyságú barna folt mutatja a kezdeti kártételt, majd egyre növekvő járatot rág a lárva, benne csigavonal alakúan látható az ürülék. Mikor fejlődését befejezte a hernyó szövedékszál segítségével leereszkedik a talajszintre és itt bábozódik. Fatörzsön, kéregrepedésekben is képes áttelelni.
A kártevő rajzását feromoncsapda segítségével nyomon tudjuk követni. Védekezés a lárva ellen irányul, imágórajzás megfigyelése alapján, a tömeges tojásrakás kezdetén. Kitinszintézis gátló szerekkel történik ellenük a védelem. Az első nemzedék ellen kell védekezni, mert az évekre visszavetheti a kártevőt.
Meggy esetében a levelenkénti 2-3 akna már jelentős lombveszteséggel járhat.
Kép forrása: http://vocarskisavetnik.com/content/zastita-miner/
Aranyos eszelény (Rhynchites auratus)
Ez a kártevő ott lehet jelentős, ahol kevés rovarölő szert használnak.
Sziromhullás után a kötődött gyümölcsre rak tojást.
Magban fejlődik ki a lárva.
Amennyiben indokolt egy piretroidos kezelés elegendő védelmet biztosít.
Fekete meggy és cseresznye levéltetű (Myzus cerasi spp. pruniavium)
A levéltetvek tömeges elszaporodása esetén a levelek deformálódhatnak, fonákuk fele besodródnak, leáll a hajtás növekedése.
A tetvek által termelt mézharmat szennyezi a gyümölcsöket, a rajta megtelepedő korompenész gátolja a leveleket a megfelelő működésben.
Évente számos nemzedéke fejlődik ki. Tojással telel át a rügyek tövében.
Tavasszal az ősanya elkezdi az utódszaporulatot gyártani, majd a további nemzedékek közül a szárnyas egyedek migrálnak nyáron lágyszárú növényekre. Ősszel visszamegy a cseresznyére, ahol az áttelelő tojásokat lerakják.
Felszívódó rovarölőszerekkel tudunk ellenük védekezni.
Kép forrása: http://www.wikiwand.com/de/Goldgr%C3%BCner_Kirschfruchtstecher
Cserebogarak
A sajmeggy alanyt gyakran károsítják a cserebogár lárvák.
KÓROKOZÓK:
Csonthéjasok moníliás betegsége (Monilinia laxa, M. fructigena)
A meggy védekezésének meghatározója a virágzás idején fertőző monília.
Fertőzés hatására a virágok barnulnak, petyhüdté válnak. A gyümölcskötődés idején a kocsány elhal. Fertőzési forrás a gyümölcsmúmia.
Gyümölcsöt csak sebzés útján tudja megfertőzni, ezért csapadékos időben, ha a gyümölcs megreped bejutási pontot biztosít a kórokozónak, illetve a jégeső hatására is sebek keletkeznek.
Csapadékos időben a védekezés elengedhetetlen fehérbimbós állapotban, virágzáskor és gyümölcskötődéskor egyaránt, kontakt, mélyhatású és szisztemikus szerekkel.
Megelőzés szempontjából a fa megfelelő kondíciójának kialakítása és a rendszeres metszés előnyös. Fontos, hogy a fertőzött vesszőket, gyümölcsmúmiákat eltávolítsuk a fákról. A nyugalmi állapotban végzett rezes lemosó permetezés szintén gyérítheti a kórokozó áttelelő képleteit.
Kép forrása: http://msue.anr.msu.edu/news/european_brown_rot_blossom_blight_outbreak_on_montmorency_tart_cherries
Meggy antraknózis (Colletotrichum acutatum)
A tünetek fénytelen, barna besüppedő foltok formájában jelentkeznek, minden esetben az érőfélben lévő terméseken.
Kezdetben a foltok alig észrevehetőek, majd gyorsan megnőnek. A fertőzés hatására a gyümölcs töpped, esős időben rothadásnak indul.
Esős időben a foltokban narancssárga pontok (konídiummassza) alakul ki.
Fertőzési források a gyümölcsmúmiák, a gyümölcskocsány, valamint a rügyekben is képes áttelelni a kórokozó a rügypikkelyek alatt.
A késői fajtákon jelentősége nagyobb, a termés akár 100%-os fertőzöttséget mutathat. A betegség lefolyása gyors. Használható hatóanyag: fenhexamid.
Kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Tart_cherry_bitter_rot.jpg
Keresse a NövényDokit!
Ujvári Péter
+36 30/699-5260
Közép-Észak Pest
Csönge Bálint
+36 30/607-5747
Közép-Dél Pest
Márialigeti Sebő
+36-30/568-9835
Közép-Dél Buda
Pisák Levente
+36 30/346-1358
Észak Buda
Kertfenntartás:
Verschnitzer Sándor
+36-20/519-6628
Budapest és környéke
Szaktanácsadás:
Ujvári Péter
szaktanacsadas@anovenydoki.hu
On-line szaktanácsadás/Oktatás
SümegiBence
+36-30/503-3820
Szántóföldi szaktanácsadás