Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különböző kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
KÁRTEVŐK:
Gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne spp.)
Azokban a növényházakban, ahol termesztés a téli időszakban sem szünetel, a gyökérgubacs-fonálférgek kártétele gyakori.
A fonálférgek akár 1 méter mélységbe is lehatolnak a talajban, de általában a felső 40 cm-es rétegben vannak.
Kártételével szabadföldi paradicsomtermesztés során akkor kell csak számolni, ha a palánta gyökérzete a palántanevelőben fertőződött, vagy ha a területen a teleinket átvészelő M. hapla gyökérgubacs-fonálféreg faj fordul elő.
Határozatlan nemzedékű fajok.
Fejlődésük ütemét a hőmérséklet és a tápnövény határozza meg. Növényházi körülmények között egy nemzedék kifejlődéséhez kb. egy hónapra van szükség. Az opálosan áttetsző, csepp alakú nőstények testvégén lévő tojászsákban, akár 800-1000 tojás is lehet. A fertőzés a talajban nyugalmi állapotban lévő tojásokból indul ki. Az emelkedő hőmérséklet, a talajnedvesség és a tápnövények gyökérváladéka jelzés a kelésre. A tojásból kikelt inváziós lárvák még nemi jelleg nélküliek, fonál alakúak. A talajban vándorolnak, és a gyökértenyészőcsúcs táján befurakodtak a gyökérbe és óriássejt kialakulását indukálják. A lárvák további fejlődése a növekvő gubacsban, a gyökér belsejében történik. Az inváziós lárva megjelenésétől számítva 4-6 hét múlva alakul ki a tojászsák.
A gyökérgubacsok gátolják a víz- és tápanyagfelvételt. A kiültetést követően az erősen fertőzött növények vontatottan fejlődnek, lankadnak, hervadnak. Esetenként a növény levelén tápanyaghiányra (Mg, Fe) utaló elszíneződés jelentkezik. A növények a növekedésben visszamaradnak.
Agrotechnikai védekezés: a növényház talajától teljesen izoláltan kőzetgyapoton történő termesztés; fonálféreg fajokra toleráns fajták termesztése; a fonálféreg-kártételnek ellenálló, nagyobb gyökértömeget adó növényfajra történő oltás. A fizikai talajfertőtlenítési módszerek közül a talajgőzölés egyike a leghatásosabb védekezési módoknak, azonban speciális berendezést igényel és drága eljárás. Ha a fonálféreggel fertőzött területen a téli időszakban szüneteltetik a termesztést, a talaj átfagy és a melegigényes gyökérgubacs-fonálférgek elpusztulnak.
Molytetvek
Növényházakban egész évben, a szabadban a nyári hónapokban károsít.
Polifág, de néhány tápnövényét, mint az uborkát, paradicsomot, tojásgyümölcsöt, agerátumot, gerberát, muskátlit, krizantémot és a fuxiát előnyben részesíti. Számos gyomnövény is tápnövénye.
Soknemzedékű faj. Folyamatosan szaporodik, az egyes nemzedékei nem különülnek el.
Nyeles tojásait a fiatal levelek fonákán a levélszövetébe süllyeszti. A lerakott tojások száma függ a tápnövénytől. A tojásból a lárvák 25°C-on egy hét alatt kelnek ki. A kikelt lárva a levél fonákán letelepedésre alkalmas helyet keres, és egy-két nap elteltével letelepszik. A továbbiakban a lárvák helyhez kötötten (szúrósertével rögzülve a levélhez), viaszburok védelmében szívják a növényi nedvet.
A levelek torzulnak, lehullnak. A károsított növények a növekedésben visszamaradnak, a termés mennyisége csökken. A mézharmaton megjelenő korompenész a termés minőségét jelentősen rontja. Egy teljes nemzedék kifejlődésének ideje a növényházban 3-5 hét. A fejlődés időtartamát a hőmérséklet és a tápnövény egyaránt befolyásolja.
A védezkezés alapja, hogy a zöldségtermesztő növényházban ne teleltessünk át dísznövényeket (muskátli, fikusz, lantána). Az imágók észleléséhez a sárga ragacsoss lapok jó segítséget nyújtanak. A rovarölő szerektől elsősorban a mozgó lárvák és az imágók ellen várhatunk jó eredményt. A kémiai védekezést még a populáció tömeges elszaporodása előtt kell elkezdeni és a készítmények hatástartamától függően több alkalommal megismételve. A növényvédő szer a kártevő élőhelyére, a levelek fonákára kerüljön. Szisztemikus szerek használhatóak. Biológiai védekezés üvegházi molytetű ellen: Encarsia formosa fürkészdarázs, Macrolophus caliginosus ragadozópoloska. A dohányliszteske ellen: Eretmocerus eremicus, Eretmocerus californicus.
Levéltetvek
A növényházakban előforduló, polifág levéltetű fajoknak nem a paradicsom a legfőbb tápnövényük.
Megjelenésükre a kiültetést követő intenzív hajtásnövekedés időszakában számíthatunk.
Április végén, május elején migrálhatnak át a fás növényekről.
A levéltetvek számos vírus vektorai.
A levéltetvek megjelenésekor kontakt és/vagy felszívódó szerekkel kezeljük a növényeket.
Aknázólegyek (Agromyzidae)
Soktápnövényű fajok, hajtatásban a leggyakrabban paradicsomon fordulnak elő. Legjelentősebb kártételt a gerbera-aknázólégy okoz.
A paradicsom-aknázólégy báb alakban, a szabadban is áttelelhet. Növényházban a tél folyamán is szaporodik.
Imágóik a levél színén az epidermisz alá süllyesztik tojásaikat. A 2-3 nap alatt kikelő lárvák egyre szélesedő aknában fejlődnek. A kifejlett lárva a levél színén felszakítja az epidermiszt, a talajra veti magát, majd közvetlenül a talajfelszín alatt bábozódik. A 2-3 hetes bábnyugalom után megjelennek az imágók és egy hét elteltével megkezdik a tojások lerakását.
Az imágók csapdázására ragadós sárga lapok használhatóak. Kémiai védekezés az imágók tömeges megjelenésekor: kontakt hatású szerekkel ajánlott.
Gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera)
2-3 nemzedékes vándorlepke, de előfordul, hogy szabadföldön báb alakban, a talajban áttelel.
Polifág kártevő.
Első nemzedéke hajtatott paprikán, paradicsomon, borsón, babon és dísznövényeken (szegfű, gerbera) jelenik meg. Július közepétől rajzó második nemzedéke kukoricán, dohányon, paprikán, paradicsomon, másodvetésű zöldbabon, almán, kajszin, szőlőn, dísznövényeken (krizantém, bársonyvirág, őszirózsa) károsít. Szeptembertől rajzó harmadik nemzedéke csemege kukoricán, zöldbabon, paprikán és paradicsomon okoz kártételt.
A bogyót károsító bagolylepkelárvák közül a gyapottok-bagolylepke a legjelentősebb. Paradicsomon rendszerint augusztusban, szeptemberben számolhatunk jelentős kártételére. A fiatal lárvák a paradicsom bimbókat, virágokat rágják, majd a kötődött paradicsom bogyóba rágnak lyukat. A fejlettebb lárvák az éredő paradicsomot károsítják. A károsított termés a másodlagosan megjelenő szaprofita baktériumoktól elrothad.
Szabadföldön a védekezés szükségességének megítélését a növényállományba elhelyezett szexferomon csapda (varsás, sátras) segíti. Amennyiben a csapda tömegesen fogja a faj hímjeit, a térségben a nőstények jelenlétével és utódaik kártételével fokozottan számolni kell. A növényház szellőzőjére szerelt Rashell hálós takarás megakadályozza a bagolylepke imágók betelepedését. A kelő, fiatal lárvák ellen kontakt és szisztemikus szerekkel védekezhetünk. Az inszekticides kezeléseket a szedések közötti időszakban, az é.v.i. figyelembevételével kell végezni.
Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
A folyamatosan hasznosított növényházakban egész évben szaporodik, de a télen nem fűtött termesztőberendezésekben is áttelel.
Határozatlan nemzedékszámú, hőmérséklettől függően 2-4 hét alatt fejlődik új nemzedéke.
A megtermékenyített nőstény a levélfonákra rakja tojásait. A támrendszeren fennmaradt állatok a hajtatási időszakban először gyakran gyomnövényeken (pl. szulák) táplálkozva szaporodnak el, majd áttelepednek a termesztett növényekre.
Kártétele különösen a szárazabb klímájú, fűtött növényházakban, hosszú kultúrás termesztésnél jelentős. Hajtatásban paprikán, uborkán, tojásgyümölcsön és paradicsomon károsít. Szabadföldön számottevő kártétele erősen aszályos időben ott várható, ahol fertőzött palánta kerül kiültetésre.
Az idősebb levelek fonákán finom, pókhálószerű szövedék védelmében szívogatnak. A szúrásoktól fokozódik a növények párologtatása. A károsított levelek sárgulnak, barnulnak, elszáradnak.
A védekezés alapja behurcolásának (szaporítóanyag, ruha, eszközök, támrendszer) megakadályozása, a kultúra körültekintő indítása, klímaszabályozás. Kémiai védekezéshez kontakt és felszívódós szerek egyaránt használhatóak.
Nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis)
Nyugati virágtripszÜvegházi kártevő, mely főként a paprikát, paradicsomot, uborkát, és számos dísznövényt, többek között a gerberát, rózsát, szegfűt is károsítja.
Szabad szemmel alig észrevehető állat, a kifejlett nőstény 1,3-1,9 mm, a hím kb. 1,2 mm. Nősténye a károsított növény levelének fonákára, a bőrszövet alá süllyeszti tojásait.
A tripszek szívogatásától az idősebb leveleken, főleg a levélerek mentén apró, tűszúrásnyi, ezüstös-fehér foltok lesznek, a levelek sárgulnak, a növény visszamarad a növekedésben.
A nyugati virágtripsz imágói és lárvái gyakran a virágba is behúzódnak (rejtett életmód), a virágok és a kötődött fiatal termés szívogatásával a termés enyhe parásodását, olykor rendellenes görbülését okozzák.
A növényvédelmi védekezéshez a növények rendszeres ellenőrzése szükséges, a szúrásnyomokat keresve. Kék színű ragacslap használatával időben észlelhetjük a kártevő megjelenését. Védekezésnél, fontos a növények jó átpermetezhetősége, ahol kontakt és szisztemikus szerek kombinációjával ajánlott a permetezések elvégzése.
KÓROKOZÓK:
Vírusok:
Baktériumos betegség:
Paprika sztolburja (Stolbus phytoplasma)
A károsítás hatására a leveleken klorózis figyelhető meg, majd a levelek torzulnak, lehullanak.
A kórokozó gátolja a növényt a növekedésben, a terméseken sárgulás, majd torzulás látható.
Oltással és a kabóca vektorok által terjed.
A védekezés alapja a gyomnövények, kabócák irtása.
Palántadőlés (Rhizoctonia solani, Phytium debaryanum)
Járvány esetén súlyos károkat okozhatnak.
Üveges, vizenyős szártő, figyelhető meg, mely elvékonyodik, majd a palánta kidől.
A rizoktónia lombleveles korban is támad.
Talajból fertőz. A nyirkos, nedves levegőtlen, tömődött talaj kedvező a fertőzéshez.
A rizoktónia a hűvösebb, a pithium a melegebb körülményeket kedveli. Mérsékelt öntözéssel, gyakori szellőztetéssel, talajcserével, általános talajfertőtlenítéssel megelőzhető a fertőzés.
Fungicides beöntözéssel védekezhetünk ellenük vetéskor kontakt és felszívódó hatású szerekkel.
Fehérpenészes szárrothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
Esetenként súlyos károkat okozhat.
A fertőzés következtében a szár bélállománya felszívódik, fekete szkleróciumok töltik ki az üreget.
A talajból fertőz. A mérsékelten meleg időjárás és monokultúra kedvező a fertőzéshez.
Fontos a 3-5 éves vetésforgó, talajcsere, negatív szelekció, beteg növények eltávolítása, fungicides beöntözés kontakt és felszívódó hatású készítményekkel.
Paprikalisztharmat (Leveillua taurica)
A hajtatott paprika egyik legfontosabb betegsége; szabadföldön ritkán fertőz.
Leginkább a rosszul klimatizált, magas hőmérsékletű és páratartalmú növényházakban fordul elő.
Tünetek kizárólag a leveleken fordulnak elő, sárgás foltosodás figyelhető meg, a levelek a színük felé kanalasodnak, lehullnak.
Növénymaradványokon telel.
Állománykezelés szükséges a tünetek észlelésekor felszívódó hatású készítményekkel.
Botrítiszes rothadás (Botrytis cinerea)
Hajtatásban fordul elő.
A betegség következtében a növény rothad, penészesedik.
A fertőzésnek kedves a magas relatív páratartalom.
Felszívódó és kontakt hatású szerekkel egyaránt védekezhetünk a betegség ellen.
Feoramuláriás levélfoltosság (Phaeoramularia capsicicola)
Csak hajtatóházakban, magas hőmérséklet és páratartalom esetén fordul elő járványszerűen.
A fertőzés hatására barnás levélfoltosság, kanalasodás látható. A levelek lehullanak, felkopaszodik a növény.
A kórokozó növénymaradványokon telel át.
Szellőztetéssel, a paprika számára kedvező feltételek biztosításával megelőzhető a betegség megjelenése.
Makrofominás hervadás (Macrophomina phaseolina)
Új betegség, főleg akkor lép fel, ha nem megfelelő az elővetemény.
A kórokozó a talajból fertőz. Lankadás, hervadás figyelhető meg a károsított növényeken.
A védekezés alapja kalászos vetésforgó alkalmazása, egészséges vetőmag használata.
A vegyszeres védekezés nem hatásos, ezért fontos a megelőzés.
Alternáriás bogyó és magházpenészedés (Alternaria alternata)
A károsítás következtében a termésen penészes foltosodás figyelhető meg, a magház körül is.
Nedves időben a termés elrothad, szárazban mumifikálódik.
Seben, bibén és kocsányon keresztül fertőz.
A kórokozónak kedvező a magas hőmérséklet.
Külön védekezésre nincs szükség. Fontos a fertőzött növénymaradványok megsemmisítése, negatív szelekció, vetésváltás.
Kolletotrichumos bogyófoltosság (Colletotrichum nigrum, C. atramnefarium)
A beteg növények termésén hosszúkás, besüppedő barna foltok figyelhetők meg.
A kórokozó sebeken keresztül fertőz.
A magas hőmérséklet kedvez az elszaporodásának.
A védekezés a többi betegség elleni védekezéssel megoldható.
Fuzáriumos és verticilliumos hervadás (Fusarum solani, Verticillium dahliae)
A tenyészidőszak második felében okozhat gondot.
A károsítás hatására hervadás, pusztulás tapasztalható.
A kórokozó a növénymaradványokon marad fenn, talajból fertőz.
A beteg növények eltávolításával, talajfertőtlenítéssel védekezhetünk a betegség ellen.
Keresse a NövényDokit!
Ujvári Péter
+36 30/699-5260
Közép-Észak Pest
Csönge Bálint
+36 30/607-5747
Közép-Dél Pest
Márialigeti Sebő
+36-30/568-9835
Közép-Dél Buda
Pisák Levente
+36 30/346-1358
Észak Buda
Kertfenntartás:
Verschnitzer Sándor
+36-20/519-6628
Budapest és környéke
Szaktanácsadás:
Ujvári Péter
szaktanacsadas@anovenydoki.hu
On-line szaktanácsadás/Oktatás
SümegiBence
+36-30/503-3820
Szántóföldi szaktanácsadás
Kérjük ossza meg honlapunkat ismerőseivel is!
