Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
KÁRTEVÕK:
Levéltetvek:
A levelek szívogatásának hatására a növény növekedése lelassul.
A levéltetvek mézharmatot ürítenek, melyen megjelenik a korompenész.
Veszélyes vírusvektorok.
Rajzásukat nyomon követhetjük sárga tállal, majd kémiai védekezés szükséges kontakt hatású szerekkel.
Meztelen csigák
Szabadföldön és hajtatásban is elõfordul a károsításuk.
Nedves, gyomos helyeken gyakori kártevõk.
Nagyon szeretik a salátát.
A fiatal növények leveleinek megrágásával okoznak károkat.
A védekezés alapja általános talajfertõtlenítés, csalétkek kiszórása, gyomok irtása.
Kép forrása: www.axcela.lonza.com
Mezei nyúl (Lepus europeus)
Szabadföldön gyakran károsítja a salátát.
Kártétele az érés elõtt a legnagyobb.
Elkerítéssel, kutyás õrzéssel, vadriasztó készítmények használatával elkerülhetõ a kártétel.
Kép forrása: https://www.flickr.com/photos/philwinter/9215843019
Gyökérgubacs-fonálférgek
Határozatlan nemzedékû fajok. A lárvák a talajban élnek, a gyökértenyészõcsúcs környékén furakodnak be a növénybe, amelynek hatására óriássejtek alakulnak ki a gyökéren. Ezután a lárvák a gyökérgubacsban fejlõdnek tovább. Ez akadályozza a tápanyag-és vízfelvételt. A fertõzött növények elhervadnak. Talajgõzöléssel védekezhetünk ellenük.
Kép forrása: https://www.cropscience.bayer.com/en/crop-compendium/pests-diseases-weeds/pests/meloidogyne-incognita
Vetési bagolylepke (Scotia segetum)
Lárvája rövid idõ alatt tarrágást okozhat.
Felszívódó szerekkel védekezhetünk ellenük.
Kép forrása: https://www7.inra.fr/hyppz/IMAGES/7030563.jpg
KÓROKOZÓK:
Salátamozaik (Lettuce mosaic virus, Cucumber mosaic virus)
A károsítás hatására a saláta visszamarad a fejlõdésben, laza fejet alkot, mozaik és nekrotikus foltok, világos erek, hólyagok alakulnak ki.
Más növényekrõl, levéltetvekkel, szövetnedvvel, pollennel terjed.
Rezisztens fajták használatával megelõzhetõ a betegség, illetve fontos a vektorok elleni védelem.
Kép forrása: https://www7.inra.fr/hyp3/pathogene/6letmov.htm
Kép forrása: https://alchetron.com/Bremia-lactucae-1970043-W
Saláta pszeudomonászos levélszélrothadása (Pseudomonas marginalis pv. marginalis, Pseudomonas viridiflava)
Hûvös körülményeknél alakul ki.
Fertõzött növénymaradványokon marad fenn a baktérium.
3 éves vetésforgó alkalmazása javasolt, egyszikû elõvetemény használata, mély alászántás.
Kép forrása: http://ephytia.inra.fr/fr/C/5936/Salades-Bacteries-foliaires
Saláta szklerotíniás rothadása (Sclerotina sclerotiorum, S. minor)
Szántóföldön és hajtatásban egyaránt jelentõs kárt okozhat.
Az állományban szórtan fordul elõ.
A károsítás hatására levéllankadás, gyökérnyak rothadás látható, rajta fehér micélium és fekete szkleróciumok.
Fertõzési forrás a talaj és növénymaradványok.
A védekezés alapja 3 éves vetésforgó alkalmazása, talajcsere vagy gõzölés, nem túl mély ültetés. Kiültetés után mindjárt permetezzünk, majd 1 hét múlva ezt ismételjük meg kontakt hatású szerekkel.
Kép forrása: http://articles.extension.org/pages/30849/disease-management-in-organic-lettuce-production
Saláta botrítiszes rothadása (Botrytis cinerea)
A saláta egyik legsúlyosabb betegsége, fõleg hajtatásban jelentõs.
A beteg növényeken levéllankadás, száradás, gyökérnyak nyálkás rothadása figyelhetõ meg.
A talaj és növényi részek fertõznek.
A védekezés alapja talajcsere, gõzölés, növénymaradványok eltávolítása, nem túl mélyre ültetés. Kémiai védekezés kontakt és felszívódó szerekkel egyaránt lehetséges.
Kép forrása: http://articles.extension.org/pages/30849/disease-management-in-organic-lettuce-production
Marsszoninás levélfoltosság (Marsonina panattoniana)
A tünetek elõször az idõsebb leveleken jelennek meg, vörösesbarna, kerek foltok láthatók.
Vetõmagon, fertõzött növénymaradványokon és vad salátafajokon marad fenn.
Mély alászántással, csávázással védekezhetünk a betegség ellen.
A saláta rizoktóniás palántadõlése (Rhizoctonia solani, Phytium debaryanum)
A palántanevelés során valamint a palánták kiültetése utáni idõszakban, hûvös idõben lehet jelentõs.
Már a talajban elpusztítja a magvakat, hiányos lesz a kelés.
Fontos a 3 éves vetésforgó betartása, palántaágy talajcseréje, gõzölése vagy fungicides kezelés kontakt szerekkel.
Kép forrása: http://articles.extension.org/pages/30849/disease-management-in-organic-lettuce-production

Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.