Szilva

Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különböző kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.

Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.

Szilva-pajzstetű

Akác pajzstetű

KÁRTEVŐK:

Pajzstetvek:

A pajzstetvek a fa leveleit, gyümölcseit és/vagy kérgét szívogatják, amelynek hatására a fa kondíciója romlik. Mézharmatot ürítenek, amin megtelepedik a korompenész.

Szilva-pajzstetű (Sphaerolecanium/Eulecanium/ prunastri)
A szilva pajzstetű lárvái pedig a fák kérgét szívogatják.
Évente 1 nemzedékük fejlődik.
A kép forrása: https://www.flickr.com/photos/fturmog/19338505679
Akác pajzstetű (Parthenolecanium/Eulecanium corni)
A kép forrása: http://selhozrabota.ru/archives/36
Kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus)
Kaliforniai pajzstetű
A kaliforniai pajzstetű a fa kérgén és gyümölcsén is táplálkozik.
Évente 2 nemzedéke fejlődik.
Elsődlegesen szaporítóanyaggal terjed!
Kép forrása: http://visualsunlimited.photoshelter.com/image/I0000Rc1SSl0MciE

Pajzstetvek elleni védekezés: A legfontosabb védekezés a kártevőmentes szaporítóanyag használata, metszés után, a nyugalmi időszakban végzett kozmetikai vazelinolajos lemosó permetezés a telelő lárvák ellen.
Tenyészidőszakban, virágzás után, fehér ragacslapos lappal történő csapdázásra alapozva a rajzó repülő hímek ellen április végén, május elején védekezhetünk.
A hímek ilyenkor nem táplálkoznak, de kontakt szerekkel jól irthatók. A mozgó lárvák ellen június közepén szisztemikus szerekkel lehet védekezni.

Almailonca

Kis téliaraszoló

Sodrómolyok, araszolólepkék

Almailonca (Adoxophyes reticulana)
Az almailonca lárvái a rügyeket odvasítják, a fiatal hajtásokat összeszövik, megrágják.
A kép forrása: http://www.lepiforum.de/lepiwiki.pl?Adoxophyes_Orana

Kis téliaraszoló (Operophtera brummata)
A szilva gyakori kártevői. Fakadáskor már megjelennek a sodrómolyok és az araszolólepkék fejletlen lárvaként, kéregrepedésekben áttelelt egyedei és intenzíven táplálkoznak.
A kis téliaraszoló lárvái néhány levelet összeszőnek, és azok rejtekében táplálkoznak.
Kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Operophtera_brumata_-_Burgenland_2.jpg

Besodródott leveleknél már csak mélyhatású és szisztemikus szerekkel lehet védekezni.

Sárga szilvalevéltetű

Levéltetvek:

Sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helicrysi)
Tavaszi kártételétől a hajtásvégi levelek besodródnak, torzulnak, megkeményednek, elszáradnak, lehullnak; a hajtások gyengén fejlődnek.
Késő tavasszal fészkesekre (őszirózsa, napraforgó) migrál.
Kép forrása: http://aphidos.blogspot.hu

Hamvas szilvalevéltetű (Hyalopterus pruni)
A levélfonákon alkot hamvas zöld telepeket, nem okoz levéltorzulást.
Polpulációjának egy része nyáron is a szilván károsít.
Kép forrása: http://aphidos.blogspot.hu/

Levéltetvek elleni védekezés:harmonikus tápanyagellátás, a telelő tojások gyérítőse a nyugalmi időszakban végezett lemosó permetezéssel, a hajtásnövekedés idején aficidekkel végzett kezelés.

A sárga szilvadarázs kártétele

Poloskaszagú gyümölcsdarazsak:

Poloskaszagú szilvadarázs (Hoplocampa minuta)
Sárga szilvadarázs (Hoplocampa flava)

A szilva jelentős kártevői.

Virágzáskor, április elején jelennek meg.

Imágóik lerágják a portokokat, tojásaikat a csészelevelek cimpájába vagy a frissen kötődött termésbe süllyesztik.

Csontszínű álhernyóik az apró, kötődött termést kiüregesítik. Egy lárva több gyümölcsöt is károsít. A kötődés utáni természetes hullást követően a körülbelül 1 cm-es zöld szilvák tömegesen lehullanak a fáról. A hullott gyümölcs összegyűjtésével a talajba vonuló álhernyók egyedsűrűsége és a következő évi fertőzés mértéke csökkenthető.

Április elején napos délelőtt ajánlotta virágok és a hajtások vizsgálata (az imágók figyelése), valamint fehér, ragacsos lapok kihelyezése az imágók csapdázására. Ezzel nyomon követhetjük a rajzást.

A vegyszeres védekezést a kelő lárvák ellen célszerű időzíteni, sziromhullás után azonnal felszívódó hatású szerekkel.

A szilvamoly

Keleti gyümölcsmoly

Gyümölcsmolyok:

Szilvamoly (Grapholitha funebrana)
A kép forrása: http://www.hantsmoths.org.uk/species/1247.php
Keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta)
Kép forrása: http://www.lepiforum.de/lepiwiki.pl?Grapholita_Molesta

A szilva legjelentősebb kártevői közé tartoznak.

Két egymáshoz közel álló faj. Sokszor a rajzásuk is egy időben történik.

A keleti gyümölcsmoly főként a levélre rakja a tojásait, míg a szilvamoly a levélre és a gyümölcsre egyaránt.

Fiatal lárvája berág a gyümölcsbe egészen a csonthéjig. Az L₃ fejlődési fokozatig a lárvák sárgák, később húsvörösek. A károsított gyümölcs hamarabb színeződik, mézga folyik ki belőle. Korai gyümölcshullást okoz. A lehullott szilvát kettévágva vizsgájuk meg, mert a Plumpoxvirus is súlyos gyümölcshullást okoz. Károsításuk nyomán másodlagosan megjelenhet a monília fertőzés.

A védekezés alapja, hogy az áttelelt lárvák egyedsűrűségét a tél végi faápolási munkák során, a vegetációs időszakban a hullott gyümölcs összeszedésével, illetve hernyófogó övekkel gyérítsük. Szexferomonoscsapda használatával kövessük nyomon a rajzást, majd a kelő lárvák ellen, még a befurakodás előtt kontakt és szisztemikus szerekkel is védekezhetünk.

Közönséges takácsatka

Piros gyümölcsfa takácsatka

Atkák:

-Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
A kép forrása: http://www.biologicalservices.com.au/pests/two-spotted-mite-90.htm
-Galagonya takácsatka (Tetranychus viennensis)

Piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi)
A kép forrása: http://www.irac-online.org/pests/panonychus-ulmi/
Szilva takácsatka (Eotetranychus pruni)

Száraz, meleg nyarakon okoznak jelentős károkat.

A szilva levelének fonákán szívogatnak.

A takácsatka szívogatásának hatására a leveleken klorofillelhalás következik be, majd a levelek idő előtt lehullanak a fáról. A takácsatka elszaporodásának jellegzetes tünete a leveleken megfigyelhető szövedék, amely védelmet nyújt nekik a növényvédő szerekkel szemben. Károsításuk miatt felborul a növény vízháztartása, a kötődés csökken, nem lesz megfelelő a következő évi rügydifferenciálódás.

Nyugalmi állapotban végezzünk lemosó permetezést olajtartalmú szerekkel. A megfelelő gyomirtás nagyon fontos, mert a takácsatkák a gyomnövényekről mennek át a szilvafára. Kontakt hatású atkaölő szerekkel védekezhetünk ellenük.

A szilvalevél-gubacsatka

Levél- és gubacsatkák:

Csonthéjasok levélatkája (Vasates cornutus), A szilva levelén károsít
A levélatka által károsított fák levelei kezdetben ólomfényűvé, később barnává változnak.
A levéllemez gyakran a színe felé kanalasodik.A vesszők elseprűsödnek.
Szilvalevél-gubacsatkaa (Eriophyes padi), A szilva levelén károsít
A levélgubacsatka által károsított levél színén gombostűfejnyi, rücskös felületű gubacsok képződnek, melyek szövete később elhal.
Kép forrása: https://www.biolib.cz/en/image/id180524/
Szilvakéreg-gubacsatka (Aceria phloeocoptes) A szilva vékony hajtásain károsít.
A szilvakéreg-gubacsatka a hajtások tövi részén gombostűfej nagyságú, barna színű, csoportos gubacsokat képez. A szívogatás hatására a hajtások elszáradnak.

A levél-és gubacsatkák ellen tavasszal a nőstények tömeges megjelenésekor védekezhetünk eredményesen akaricidekkel.

A szilvahimlő tünete

KÓROKOZÓK:

Szilvahimlő (Plum pox virus)

A kórokozó gazdanövényei: kajszi, őszi, szilva, ringló, kökény, számos díszfa- és gyomfajok.

A leveleken sárgászöld, határozatlan szegélyű mintázat alakul ki.

A gyümölcsök deformálódnak, a húsban barna elhalások keletkeznek.

A magvakon nincs elváltozás.

Fertőzési források a beteg anyanövények, magvak, magoncok, szaporítóanyag (oltóvessző, szemzőhajtás), pollen, valamint a levéltetvek.

A védekezés alapja a beteg fák megsemmisítése, vírusmentes szaporítóanyag használata, gyomok irtása, levéltetvek elleni védekezés!

Kép forrása http://outbreakwatch.blogspot.hu/2017/03/propl-plum-pox-virus-peach-south-korea.html

A fertőzés tünetei

Csonthéjasok európai sárgulása (European stone fruit yellows phytoplasma)

Korai rendellenes fakadást okoz.

A levelek érközei sárgulnak, színük felé kanalasodnak, kisebbek.

A hajtás és a vessző háncsszövete elbarnul.

Vektora a szilvalevélbolha (Cacopsylla pruni).

Védekezés alapja egészséges szaporítóanyag, a fertőzött fa eltávolítása, szilva levélbolha elleni védekezés.

Agrobaktériumos gyökérgolyva

A szilva agrobaktériumos gyökérgolyvája (Agrobacterium tumefaciens)

A gyökérgolyva a dugványokon, a magoncokon, a faiskolákban és az oltványokon gyakran megjelenik.

A kórokozó által fertőzött gyökéren és a gyökérnyakon különböző méretű daganatok figyelhetők meg. A kezdetben néhány mm nagyságú daganatok először sárgásbarnák, puha állományúak, karfiolszerűek, felületük enyhén barázdált. Később 5-20 cm átmérőjű, ritkán még nagyobbra is megnövő golyvák sötétbarnák, elfásodottak, felületük mélyen barázdált.

A fertőzés a talajból indul, ahol a széteső golyvákban a kórokozó 2 évig is elél. A sebes gyökereken keresztül jut be a baktérium a növénybe.

A betegség ellen csak megelőző védekezést alkalmazható. A faiskolában a vetésforgót úgy kell összeállítani, hogy az elővetemények egyszikű takarmánynövények vagy gabonafélék legyenek. Fertőzött tőkéről ne gyűjtsünk szaporítóanyagot, a beteg, elpusztult fát az ültetvényből távolítsuk, majd égessük el. Agrobaktériumtól mentes szaporítóanyagot kell telepíteni. Sorművelő gépek használatakor kerülni kell a tőkék sérülését.

Kép forrása: http://susan-plant-kingdom.blogspot.hu/2015/01/agrobacterium-tumefaciens.html

Szilva tafrinás betegsége

Szilva tafrinás betegsége (Taphrina pruni)

Szórványtelepítésű, idős ültetvényekben fordul elő.

Fertőzési források a beteg gyümölcsök és a vesszők felülete, ahol a kórokozó micéliummal telel át.

A védekezés alapja a fertőzött részek eltávolítása, gyümölcsmúmiák megsemmisítése, rügypattanás előtt lemosó permetezés réztartalmú szerekkel fehérbimbós állapotban és sziromhulláskor fungicides kezelés.

Kép forrása: https://alchetron.com/Taphrina-pruni-4589643-W

Polisztigmás levélfoltosság

Polisztigmás levélfoltosság, vörösfoltosság (Polystigma rubrum)

Súlyos kártételt csak elhanyagolt ültetvényben okoz.

Kiemelkedő a Besztercei szilva nagyfokú érzékenysége.

A kórokozó gazdanövényei: szilva, ringló, mandula és kökény.

A levelek színén foltok figyelhetők meg, narancsvörös színű endogén sztrómák. A foltok a levél fonáka felé besüppednek. Korai lombhullást okoz. Fertőzési forrás a lehullott lomb, ahol áttelel a kórokozó. A spórák sziromhulláskor légmozgással kerülnek a fakadó levelekre.

A fertőzéshez a 18-22°C hőmérséklet és a levélfelület nedvesség a kedvező.

Védekezéskor a lehullott lombokat forgassuk a talajba, sziromhullás idején fungicides kezelés szükséges szisztemikus szerekkel.

Kép forrása: http://fungi.myspecies.info/taxonomy/term/6901/media

A monília virágfertőzése

A monília termés fertőzése

Csonthéjasok moníliája (Monilinia laxa és Monilinia fructigena)

Csapadékos tavaszokon a Monilinia laxa virág- és hajtáspusztulást okoz.
A gomba a fás részekbe is behatol, részleges vagy teljes ágelhalást okoz.
A Monilinia fructigena kizárólag a gyümölcsöt fertőzi.
A sérüléseken, sebzéseken keresztül fertőz.
A rothadó gyümölcs felületén szabálytalanul, elszórtan penészpárnák jelennek meg. A fertőzött gyümölcsök lehullnak, vagy a fán maradva mumifikálódnak, belsejüket a gomba micéliuma teljesen átszövi.

A kórokozó a fertőzött gallyakban és gyümölcsmúmiákban telel át, micélium alakban.

A védekezéshez a kora tavaszi faápolási munkák során a fertőzött ágrészeket és a gyümölcsmúmiákat el kell távolítani, és meg kell semmisíteni.
Virágzás előtt rezes lemosó permetezéssel védekezhetünk. Később, a virágzáskor felszívódó hatóanyagú szerek használata ajánlott. A gyümölcsmolyok elleni védekezéssel csökkentjük a kórokozó fertőzési lehetőségét.

Képek forrása: http://www.apsnet.org/publications/apsnetfeatures/Pages/BrownRot.aspx

Szilvarozsda

Szilvarozsda (Tranzschelia prunispinosae, Tranzschelia discolor)

A kórokozó köztes gazdanövényei a szellőrózsák(Anemonefajok), fő gazdanövényei a Prunus fajok.

A károsításuk során a levél színén apró, sárga, szegletes foltok láthatóak, a fonákon világosbarna uredoszóruszok. A tenyészidőszak második felében, augusztusban, korai lombhullás alakulhat ki.

Fertőzési forrás a beteg lehullott lomb, ahol a kórokozó uredo- és teleutospórákkal telel át, valamint a köztesgazdák, ahol a kórokozó a gyöktörzsön micéliummal marad fenn.

Védekezéskora lehullott beteg leveleket semmisítsük meg, sziromhullás idejétől folyamatosan 10 naponként június végéig permetezzünk kontakt hatóanyagú készítményekkel, ha elhatalmasodott a fertőzés, akkor szisztemikus szerek használata ajánlott.

Kép forrása: http://www.padil.gov.au/maf-border/pest/main/143078/51299

Fómás betegség (Phoma pomorum)

A kórokozó gazdanövényei a szilva, a kajszi, a cseresznye, a meggy, az őszi és a mandula.

Az első tünetek május végén jelennek meg. A levélen apró lilásbarna foltok, a hajtáson kicsit nagyobb foltok, a gyümölcsön piciny parás foltok látszanak.

Fertőzési források a beteg gyümölcsmúmiák, a lehullott levelek és a kiesett levélfoltok, ahol a kórokozó piknídiummal telel át. A kórokozónak a meleg, csapadékos időjárás kedvez. A védekezés alapja a lehullott lomb megsemmisítése.

Kémiai védekezéshez szisztemikus szerek használata ajánlott.