Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különböző kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
KÁRTEVŐK:
Pajzstetvek:
A pajzstetvek a fa leveleit, gyümölcseit és/vagy kérgét szívogatják, amelynek hatására a fa kondíciója romlik. Mézharmatot ürítenek, amin megtelepedik a korompenész.
Pajzstetvek elleni védekezés: A legfontosabb védekezés a kártevőmentes szaporítóanyag használata, metszés után, a nyugalmi időszakban végzett kozmetikai vazelinolajos lemosó permetezés a telelő lárvák ellen.
Tenyészidőszakban, virágzás után, fehér ragacslapos lappal történő csapdázásra alapozva a rajzó repülő hímek ellen április végén, május elején védekezhetünk.
A hímek ilyenkor nem táplálkoznak, de kontakt szerekkel jól irthatók. A mozgó lárvák ellen június közepén szisztemikus szerekkel lehet védekezni.
Sodrómolyok, araszolólepkék
Besodródott leveleknél már csak mélyhatású és szisztemikus szerekkel lehet védekezni.
Levéltetvek:
Levéltetvek elleni védekezés:harmonikus tápanyagellátás, a telelő tojások gyérítőse a nyugalmi időszakban végezett lemosó permetezéssel, a hajtásnövekedés idején aficidekkel végzett kezelés.
Poloskaszagú gyümölcsdarazsak:
A szilva jelentős kártevői.
Virágzáskor, április elején jelennek meg.
Imágóik lerágják a portokokat, tojásaikat a csészelevelek cimpájába vagy a frissen kötődött termésbe süllyesztik.
Csontszínű álhernyóik az apró, kötődött termést kiüregesítik. Egy lárva több gyümölcsöt is károsít. A kötődés utáni természetes hullást követően a körülbelül 1 cm-es zöld szilvák tömegesen lehullanak a fáról. A hullott gyümölcs összegyűjtésével a talajba vonuló álhernyók egyedsűrűsége és a következő évi fertőzés mértéke csökkenthető.
Április elején napos délelőtt ajánlotta virágok és a hajtások vizsgálata (az imágók figyelése), valamint fehér, ragacsos lapok kihelyezése az imágók csapdázására. Ezzel nyomon követhetjük a rajzást.
A vegyszeres védekezést a kelő lárvák ellen célszerű időzíteni, sziromhullás után azonnal felszívódó hatású szerekkel.
Gyümölcsmolyok:
A szilva legjelentősebb kártevői közé tartoznak.
Két egymáshoz közel álló faj. Sokszor a rajzásuk is egy időben történik.
A keleti gyümölcsmoly főként a levélre rakja a tojásait, míg a szilvamoly a levélre és a gyümölcsre egyaránt.
Fiatal lárvája berág a gyümölcsbe egészen a csonthéjig. Az L3 fejlődési fokozatig a lárvák sárgák, később húsvörösek. A károsított gyümölcs hamarabb színeződik, mézga folyik ki belőle. Korai gyümölcshullást okoz. A lehullott szilvát kettévágva vizsgájuk meg, mert a Plumpoxvirus is súlyos gyümölcshullást okoz. Károsításuk nyomán másodlagosan megjelenhet a monília fertőzés.
A védekezés alapja, hogy az áttelelt lárvák egyedsűrűségét a tél végi faápolási munkák során, a vegetációs időszakban a hullott gyümölcs összeszedésével, illetve hernyófogó övekkel gyérítsük. Szexferomonoscsapda használatával kövessük nyomon a rajzást, majd a kelő lárvák ellen, még a befurakodás előtt kontakt és szisztemikus szerekkel is védekezhetünk.
Atkák:
Száraz, meleg nyarakon okoznak jelentős károkat.
A szilva levelének fonákán szívogatnak.
A takácsatka szívogatásának hatására a leveleken klorofillelhalás következik be, majd a levelek idő előtt lehullanak a fáról. A takácsatka elszaporodásának jellegzetes tünete a leveleken megfigyelhető szövedék, amely védelmet nyújt nekik a növényvédő szerekkel szemben. Károsításuk miatt felborul a növény vízháztartása, a kötődés csökken, nem lesz megfelelő a következő évi rügydifferenciálódás.
Nyugalmi állapotban végezzünk lemosó permetezést olajtartalmú szerekkel. A megfelelő gyomirtás nagyon fontos, mert a takácsatkák a gyomnövényekről mennek át a szilvafára. Kontakt hatású atkaölő szerekkel védekezhetünk ellenük.
Levél- és gubacsatkák:
A levél-és gubacsatkák ellen tavasszal a nőstények tömeges megjelenésekor védekezhetünk eredményesen akaricidekkel.
KÓROKOZÓK:
Szilvahimlő (Plum pox virus)
A kórokozó gazdanövényei: kajszi, őszi, szilva, ringló, kökény, számos díszfa- és gyomfajok.
A leveleken sárgászöld, határozatlan szegélyű mintázat alakul ki.
A gyümölcsök deformálódnak, a húsban barna elhalások keletkeznek.
A magvakon nincs elváltozás.
Fertőzési források a beteg anyanövények, magvak, magoncok, szaporítóanyag (oltóvessző, szemzőhajtás), pollen, valamint a levéltetvek.
A védekezés alapja a beteg fák megsemmisítése, vírusmentes szaporítóanyag használata, gyomok irtása, levéltetvek elleni védekezés!
Kép forrása http://outbreakwatch.blogspot.hu/2017/03/propl-plum-pox-virus-peach-south-korea.html
Csonthéjasok európai sárgulása (European stone fruit yellows phytoplasma)
Korai rendellenes fakadást okoz.
A levelek érközei sárgulnak, színük felé kanalasodnak, kisebbek.
A hajtás és a vessző háncsszövete elbarnul.
Vektora a szilvalevélbolha (Cacopsylla pruni).
Védekezés alapja egészséges szaporítóanyag, a fertőzött fa eltávolítása, szilva levélbolha elleni védekezés.
A szilva agrobaktériumos gyökérgolyvája (Agrobacterium tumefaciens)
A gyökérgolyva a dugványokon, a magoncokon, a faiskolákban és az oltványokon gyakran megjelenik.
A kórokozó által fertőzött gyökéren és a gyökérnyakon különböző méretű daganatok figyelhetők meg. A kezdetben néhány mm nagyságú daganatok először sárgásbarnák, puha állományúak, karfiolszerűek, felületük enyhén barázdált. Később 5-20 cm átmérőjű, ritkán még nagyobbra is megnövő golyvák sötétbarnák, elfásodottak, felületük mélyen barázdált.
A fertőzés a talajból indul, ahol a széteső golyvákban a kórokozó 2 évig is elél. A sebes gyökereken keresztül jut be a baktérium a növénybe.
A betegség ellen csak megelőző védekezést alkalmazható. A faiskolában a vetésforgót úgy kell összeállítani, hogy az elővetemények egyszikű takarmánynövények vagy gabonafélék legyenek. Fertőzött tőkéről ne gyűjtsünk szaporítóanyagot, a beteg, elpusztult fát az ültetvényből távolítsuk, majd égessük el. Agrobaktériumtól mentes szaporítóanyagot kell telepíteni. Sorművelő gépek használatakor kerülni kell a tőkék sérülését.
Kép forrása: http://susan-plant-kingdom.blogspot.hu/2015/01/agrobacterium-tumefaciens.html
Szilva tafrinás betegsége (Taphrina pruni)
Szórványtelepítésű, idős ültetvényekben fordul elő.
Fertőzési források a beteg gyümölcsök és a vesszők felülete, ahol a kórokozó micéliummal telel át.
A védekezés alapja a fertőzött részek eltávolítása, gyümölcsmúmiák megsemmisítése, rügypattanás előtt lemosó permetezés réztartalmú szerekkel fehérbimbós állapotban és sziromhulláskor fungicides kezelés.
Kép forrása: https://alchetron.com/Taphrina-pruni-4589643-W
Polisztigmás levélfoltosság, vörösfoltosság (Polystigma rubrum)
Súlyos kártételt csak elhanyagolt ültetvényben okoz.
Kiemelkedő a Besztercei szilva nagyfokú érzékenysége.
A kórokozó gazdanövényei: szilva, ringló, mandula és kökény.
A levelek színén foltok figyelhetők meg, narancsvörös színű endogén sztrómák. A foltok a levél fonáka felé besüppednek. Korai lombhullást okoz. Fertőzési forrás a lehullott lomb, ahol áttelel a kórokozó. A spórák sziromhulláskor légmozgással kerülnek a fakadó levelekre.
A fertőzéshez a 18-22°C hőmérséklet és a levélfelület nedvesség a kedvező.
Védekezéskor a lehullott lombokat forgassuk a talajba, sziromhullás idején fungicides kezelés szükséges szisztemikus szerekkel.
Kép forrása: http://fungi.myspecies.info/taxonomy/term/6901/media
Csonthéjasok moníliája (Monilinia laxa és Monilinia fructigena)
A kórokozó a fertőzött gallyakban és gyümölcsmúmiákban telel át, micélium alakban.
A védekezéshez a kora tavaszi faápolási munkák során a fertőzött ágrészeket és a gyümölcsmúmiákat el kell távolítani, és meg kell semmisíteni.
Virágzás előtt rezes lemosó permetezéssel védekezhetünk. Később, a virágzáskor felszívódó hatóanyagú szerek használata ajánlott. A gyümölcsmolyok elleni védekezéssel csökkentjük a kórokozó fertőzési lehetőségét.
Képek forrása: http://www.apsnet.org/publications/apsnetfeatures/Pages/BrownRot.aspx
Szilvarozsda (Tranzschelia prunispinosae, Tranzschelia discolor)
A kórokozó köztes gazdanövényei a szellőrózsák(Anemonefajok), fő gazdanövényei a Prunus fajok.
A károsításuk során a levél színén apró, sárga, szegletes foltok láthatóak, a fonákon világosbarna uredoszóruszok. A tenyészidőszak második felében, augusztusban, korai lombhullás alakulhat ki.
Fertőzési forrás a beteg lehullott lomb, ahol a kórokozó uredo- és teleutospórákkal telel át, valamint a köztesgazdák, ahol a kórokozó a gyöktörzsön micéliummal marad fenn.
Védekezéskora lehullott beteg leveleket semmisítsük meg, sziromhullás idejétől folyamatosan 10 naponként június végéig permetezzünk kontakt hatóanyagú készítményekkel, ha elhatalmasodott a fertőzés, akkor szisztemikus szerek használata ajánlott.
Kép forrása: http://www.padil.gov.au/maf-border/pest/main/143078/51299
Fómás betegség (Phoma pomorum)
A kórokozó gazdanövényei a szilva, a kajszi, a cseresznye, a meggy, az őszi és a mandula.
Az első tünetek május végén jelennek meg. A levélen apró lilásbarna foltok, a hajtáson kicsit nagyobb foltok, a gyümölcsön piciny parás foltok látszanak.
Fertőzési források a beteg gyümölcsmúmiák, a lehullott levelek és a kiesett levélfoltok, ahol a kórokozó piknídiummal telel át. A kórokozónak a meleg, csapadékos időjárás kedvez. A védekezés alapja a lehullott lomb megsemmisítése.
Kémiai védekezéshez szisztemikus szerek használata ajánlott.
Keresse a NövényDokit!
Ujvári Péter
+36 30/699-5260
Közép-Észak Pest
Csönge Bálint
+36 30/607-5747
Közép-Dél Pest
Márialigeti Sebő
+36-30/568-9835
Közép-Dél Buda
Pisák Levente
+36 30/346-1358
Észak Buda
Kertfenntartás:
Verschnitzer Sándor
+36-20/519-6628
Budapest és környéke
Szaktanácsadás:
Ujvári Péter
szaktanacsadas@anovenydoki.hu
On-line szaktanácsadás/Oktatás
SümegiBence
+36-30/503-3820
Szántóföldi szaktanácsadás