Növényvédelmi szaktanácsadás. Kerti növényvédelem. Növényvédelmi szaktanácsadás. Kerti növényvédelem.

Szőlő

Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különböző kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.

Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.


Cserebogár pajor

KÁRTEVŐK:

Cserebogarak (Melolontha sp., Anomala vitis)

Nagyon fontos, hogy pajoroktól mentes területre telepítsünk szőlőt.

A lárvák jelenlétét térfogati kvadrát módszerrel mérhetjük fel.

A cserebogarak pajorjai a gyökerek megrágásával súlyos károkat okozhatnak. Telepítés után gyommentesen tartott területen különösen nagy lehet a gyökérkártétel. Sorközfüvesítés esetén kevésbé jelentős a kártételük. A lárvák ellen még a telepítés előtt talajfertőtlenítéssel védekezzünk.

Májusban figyelni kell a cserebogarak rajzását. Az L2-es lárvák már jelentős károkat okoznak. Védekezés az ültetvénybe betelepedő imágók ellen, még a tojásrakás előtt, kontakt szerekkel lehetséges. 


Szőlő gyökértetű 

Szőlő gyökértetű (Viteus vitifolii)

Amerikából behurcolt kártevő, Magyarországon 1875-ben a délvidéki Pancsován észlelték először.

A kötött talajú területeken súlyos szőlőpusztulást okozott. A saját gyökéren termesztett Vitis vinifera ültetvényeket kipusztította. 

Jelenleg is megtalálható kártevő, de kártétele az oltványról történő szaporítás következtében nem jelentős.

Az európai szőlő gyökerén a szívogatás hatására megvastagodások jelentkeznek, a gyökér tápanyag és vízfelvevő képessége csökken. A földfeletti részen a növény kondicionális leromlása figyelhető meg, majd a tőkék elpusztulnak.

Teljes biológiai ciklusukhoz 2 év szükséges. A gyökérlakó alakok az amerikai és az európai szőlőn egyaránt megtalálhatók, de kárt csak az európai szőlő gyökerén okoznak. Kötött talajú területeken, kizárólag amerikai alanyokra oltott európai szőlőt termeszthetünk a kártétel kockázata nélkül. A levéllakó alakok az amerikai szőlő levelén gubacsokat képeznek. Levélkártétel főleg a szőlő alany anyatelepeken fordul el. Ha a legfiatalabb leveleket támadja meg, akkor a hajtásnövekedés leáll. Nyár végén, ősszel levándorolnak a talajba és kialakulnak a gyökérlakó alakok, amik a gyökéren szívogatnak. A lárvák és az imágók együtt károsítanak. Szívogatásuktól a gyökerek megvastagodnak, kéregelhalás alakul ki.  Az ültetvény körkörösen pusztul.

Védekezésre kizárólag a szőlő alany anyatelepeken lehet szükség a levéllakó alakok ellen az intenzív növekedés időszakában (40 cm-es hajtásnál) felszívódó szerekkel.

Kép forrása: http://www.agroatlas.ru/en/content/pests/Viteus_vitifolii/


Akác pajzstetű
Közönséges teknős pajzstetű

Pajzstetvek

  • Akác pajzstetű (Eulecanium corni)
    Kép forrása:  http://selhozrabota.ru/archives/36
  • Közönséges teknős pajzstetű (Parthenolecanium corni )
    Kép forrása: http://findikci.net/parthenolecanium-corni-p-rufulum/

A csercsapon, az idősebb részeken metszéskor figyelhetünk fel a nőstények barna pajzsaira, amely már az elpusztult állat maradványa.

Az L1-es lárvák a kéregrepedésekben telelnek.

A megtermékenyített nőstények pajzsa alól júniusban másznak ki a lárvák.

A levélerek mentén, a szőlő levelein vándorolnak, táplálkoznak. Az alacsony peszticidterhelésű üzemekben jelentős lehet az előfordulásuk. Régebben a gyalogművelésű szőlőkben a kopaszmetszésnél nem voltak többéves részek, ezért nem volt jelentősége ennek a kártevőnek.

Védekezés a levélen szívogató lárvák ellen felszívódó szerekkel, a szőlőmolyok elleni védekezéssel egybekötve június végén-július elején ajánlott.


Hamvas vincellérbogár 

Hamvas vincellérbogár (Otiorrhynchus ligustici)

Két éves fejlődésű kártevő, lárva, majd imágó alakban telel.

Röpkétlen, mert a szárnyfedői összenőttek. Idősebb lárvái pillangósok főgyökerével táplálkoznak.

Polifág kártevő, lucernán, szőlőn, szamócán, mákon és gyümölcsfa csemetéken egyaránt előfordul. Az utóbbi években a házikertek dísznövényein tesz jelentős károsítást, főként babérmeggyen és koralberkenyén, de sok más dísznövény levelét is megrágja.

Friss telepítésű szőlőn, a csirkézés után súlyos károkat okozhat.

Kép forrása: http://macroclub.ru/macroid/show_image.php?imageid=79213


Kendermagbogár

Kendermagbogár (Peritellus familiaris) 

1 nemzedéke fejlődik évente, imágóként a talajban telel át.

Tavasszal a rügyeket odvasítja.

Védekezni kontakt hatóanyagú szerekkel lehet az imágók tömeges megjelenésekor.

Kép forrása: http://barry.fotopage.ru/gallery/show_image.php?imageid=13051


Ékköves faaraszoló 

Ékköves faaraszoló  (Boarmia gemmaria )

Évente 1 nemzedéke fejlődik.

Különösen az Alföldön szokott elszaporodni.

Fakadáskor (áprilisban) a fiatal lárvák előjönnek a telelőhelyükről és a duzzadt főrügyeket odvasítják, módosítják a rügyterhelést.

Szisztemikus szerekkel védekezhetünk ellenük.

Kép forrása: http://butterflies-moths.co.uk/the-willow-beauty-moth-boarmia-gemmaria/


Szőlő levélatka

Szőlő levélatka (Calepitrimerus vitis )

Évente több nemzedéke van, a vesszők kéregrepedéseiben telel.

Kártétele a fakadás után,a kacsok megjelenéséig szembetűnő. Törpe hajtások, rövid ízközök, torz kicsi levélkék láthatóak. Később a torz levelek felszakadoznak. Vontatott hajtásnövekedéskor még jelentősebb a kár.

Vándorlását megfigyelhetjük, ha a vesszőt sötétkék szigetelőszalaggal körbetekerjük, majd mikroszkóp alatt megvizsgáljuk a beleragadt atkákat. A hajtásnövekedés előrehaladtával mindig a fiatal leveleken szívogatnak és rendszerint a rügyek differenciálódása idején, augusztus folyamán kezdik meg a telelőre vonulást.

Agrotechnikai védekezést végezhetünk csonkázással. Biológiai védekezésként kíméljük a ragadozó atkákat, illetve betelepíthetjük az ültetvénybe. Védekezés augusztusban a telelésre vonuló populáció ellen speciális akaricidekkel ajánlott.

Kép forrása: https://www.naturamediterraneo.com/forum/topic.asp?TOPIC_ID=151784


Szőlő gubacsatka 

Szőlő gubacsatka (Eriophyes vitis)

Évente 6-7 nemzedéke fejlődik, kifejlett egyedei a szőlő rügyeiben telelnek át.

Károsításuktól a levél színén kidudorodások, a fonákon nemezes atkagubacs alakul ki.

Védekezést nem igényel.

A ragadozó atkáknak alternatív táplálékul szolgál.

Kép forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Eriophyes_vitis


Takácsatka

Takácsatkák (Tetranychidae)

  • Közönséges takácsatka  (Tetranychus urticae )
    Kozmopolita, polifág kártevő. Nyáron két hét alatt fejlődik ki egy nemzedéke. Károsításakor az idősebb leveleket részesíti előnyben. Az érzugokban találjuk meg. Szulákon is remekül érzi magát.
  • Gyertyán takácsatka ( Eutetranychus carpini )
  • Szilva takácsatka (Eutetranychus pruni ) 
    Magyarországon vadgesztenyén is előfordul. Az állat mindig a legidősebb alsó levelek fonákján tartózkodik. Aszályos, száraz időben a lomb már nyár közepén sárgul, barnul. Kifejlett egyedként telel át.
  • Piros gyümölcsfa takácsatka (Panonychus ulmi)
    Kéregrepedésekben piros tojás alakban telel át.
  • Kaliforniai takácsatka (Tetranychus pacificus)

A levelek szívogatásának hatására a növény kondíciója leromlik, klorofillelhalás következik be.

A takácsatkák természetes ellenségei a ragadozó tripsz, atkász böde és ragadozó atkák.
Védekezésre a szisztemikus szerek alkalmasak.

Kép forrása: http://www.biologicalservices.com.au/pests/two-spotted-mite-90.html


Szőlőtripsz

Szőlőtripsz (Drepanothrips reuteri)

Mediterrán faj.

Kártétele nagyon hasonlít a szőlő levélatka károsításához.

A fiatal levelek torzulnak, kisebbek. A leveleken apró sárga pontok láthatóak. Tipikus kárképe, hogy a hajtástengely megrepedezik, és a széltől letörik.

Tölgyön és különböző cserjéken is előfordul.

Imágói kéregrepedésekben telelnek át. Egész tenyészidőben a szőlőn tartózkodnak.

Kép forrása: https://pnwhandbooks.org/insect/small-fruit/grape/grape-thrips


Szivarsodró eszelény (Byctiscus betulae)

Szőlőn gyakran előfordul, de jelentős károkat nem okoz.

Nem szükséges külön védekezni ellene.


Amerikai szőlőkabóca
Szarvaskabóca

Kabócák

  • Szőlő kabóca (Empoasca vitis)
  • Amerikai lepkekabóca  (Metcalfa pruinosa)
  • Szarvaskabóca (Centrotus cornutus)Kép forrása: https://www.britishbugs.org.uk/homoptera/Membracidae/Centrotus_cornutus.html 
  • Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) a szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée, FD) vektora.
    A kabócák 1 nemzedékes, tojás alakban, a kéregrepedésekben telelő fajok. Fitoplazma vektorok.
    Kép forrása: http://www.detsky-nabytek.info/2017/scaphoideus.asp

Tarka szőlőmoly
Nyerges szőlőmoly

Szőlőmolyok 

  • Tarka szőlőmoly (Lobesia botrana)
    Évente 3 nemzedéke fejlődik.
    Kép forrása: https://gd.eppo.int/taxon/POLYBO
  • Nyerges szőlőmoly (Eupoecelia ambiguellan)
    Évente 2 nemzedéke fejlődik.
    Kép forrása: http://www.uwyo.edu/capsweb/pest-information-summaries-maps/insects/eupoecilia-ambiguella.html

Károsításuk nagyon hasonló. A szőlő generatív részein károsítanak, levéllel nem táplálkoznak.

Ribiszkén, somon, kökényen és más cserjéken is megélnek. Kívülről berepülő populációi váratlan meglepetést okozhatnak a szőlőben.

Tojásaikat a levelekre rakják, innen másznak a fürtökre a lárvák. Első nemzedékük összeszövi és megrágja a megjelenő virágzatkezdeményt, de a kártétel ritkán súlyos. A szőlő nagyobb bogyómérettel kompenzálja a károsítást. Ha a kocsányt is elrágják, jelentősebb a kár. A tőke vagy a karó repedéseiben bábozódnak.

A második nemzedék károsítása a fürtzáródás idejére esik, amikor a kikelt lárvák azonnal befúrják magukat a bogyókba. Igazi kár a másodlagosan fellépő szürkepenésztől alakul ki. Feromoncsapdázásuk fajspecifikusan történik április közepétől, amellye nyomon követhető  a rajzás.

A védekezést a tömeges lárvakelésre kell időzíteni, méhkímélő technológiával. (A szőlő ugyan szélporozta növény, de a gyomflóráján lehetnek méhek.) Kontakt és szisztemikus szerek egyaránt hatásosak ellenük.


Szőlőilonca

Szőlőilonca (Sparganothis pilleriana)

Egy nemzedékes faj. Fiatal hernyói telelnek át a szőlő kérge alatt, fehér gubóban.

Tavasszal az áttelelt lárvák a fakadó leveleket károsítják. Károsításuk hatására április elején a levelek nem terülnek ki, szövedékkel összehúzottak.

Az összegubancolódott levelek között lévő fürtkezdeményt is károsítják, elrágják a fürtkocsányt. Különösen az Alföldön gyakori a kártétele.

Védekezés ingerületvezetést gátló kontakt szerekkel lehetséges még a levelek összegubancolódása előtt. A levélgubancban megbúvó lárvák ellen már csak a felszívódó hatású szerek hatnak.

Kép forrása: https://www.ukmoths.org.uk/species/sparganothis-pilleriana/


Kormoslepke

Kormoslepke (Theresimima ampelophaga)

Évente 1 nemzedéke fejlődik, fejlett lárvaként telel.

Fő tápnövénye a borszőlő. 2-3 cm-es, erősen szőrözött, sötétbarna lárvája a fakadó rügyeket károsítja. A kiterülő leveleken firkálásszerű kárkép látszik.

A szőlőmoly elleni védekezéssel a kormoslepkék elleni védelem is megoldott.

Kép forrása: http://www.lepiforum.de/webbbs/images/forum_2/pic63587.jpg


Szőlőperonoszpóra

KÓROKOZÓK:

Szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola)

A gomba a lehullott leveleken telel.

A betegség korai tüneteit a leveleken látjuk, olajfoltok formájában. Később a bogyót is megfertőzi.

A fertőzés átterjedhet a kocsányra, hajtásra egyaránt. Akár 80-100% terméskiesést is okozhat, amely elsődlegesen fürtpusztulásból és levélfelület vesztésből adódik. A vesszők és a rügyek károsodása a következő évi termést is veszélyezteti.

Csapadékosabb esztendőkben egyre nagyobb odafigyelést igényel az ellene való védekezés.

A sikeres védekezés alapja előrejelzésre alapozott megfelelő fürtvédelem réz tartalmú és felszívódó hatású készítményekkel preventíven kijuttatva (fakadástól az érésig), hatékony szerkombináció, szakszerű zöldmunka és megfelelő tápanyagellátás.

Kép forrása: https://www.cropscience.bayer.com/en/crop-compendium/pests-diseases-weeds/diseases/plasmopara-viticola


Szőlőlisztharmat 

Szőlőlisztharmat (Uncinula necator)

A kórokozó a rügypikkelyek közt, valamint a vesszőkön telel át.

A fertőzött rügyek kihajtásával a lisztharmat gomba is növekedésnek indult. Míg az egészséges hajtások 40-50 centis nagyságot értek el, addig a fertőzött hajtások csak pár centiméteresek, leveleik köröm nagyságúak, és rajtuk fehér lisztes bevonat látható. Ezekről az úgynevezett zászlóshajtásokról terjed tovább a fertőzés.

A szőlővesszőkön áttelelt termőtestekről a fertőzés május második felében indul. Így a szőlővirágzásig nagymértékben elszaporodva indul el a tömeges lisztharmat fertőzés. A szőlő a virágzás vége felé válik rendkívül fogékonnyá a fertőzésre. Kezdetben a tünetek nehezen észlelhetők.

A kórokozónak kedvező a 18-25°C hőmérséklet és a magas páratartalom. Egészen a vegetációs idő végéig fertőz.

A fertőzött bogyók felrepednek.

A sikeres védekezés alapja a szakszerű zöldmunka, a célzott bogyóvédelem és a hatékony szerkombináció. A vegetáció végén végzett kezelések csökkentik a kórokozó áttelelését. A védekezést már néhány cm-es hajtásnagyságnál meg kell kezdeni kontakt készítményekkel. Közvetlenül virágzás előtt (20-30 cm hajtáshossz) a felszívódó vagy mélyhatású gombaölő szereket használjuk.

Képek forrása: https://www.evineyardapp.com/blog/2015/08/31/powdery-mildew


Szürkepenész

Szürkepenész (Botrytis cinerea)

A kórokozó ép növényi bőrszöveten, sztómákon vagy sebeken át jut a gazdanövénybe.

Polifág kórokozó.

Minden zöld növényi részt megtámad: kialakulhat kocsánybotrítisz, zöldrothadás, fakórothadás, szürkerothadás. A fertőzés kimenetele kettős, nedves időben szürkerothadást okoz, a szemek megbarnulnak, majd penészgyep képződik.

Ha kedvezőek az időjárási viszonyok, tehát napközben száraz, meleg az idő ősszel, akkor mértékletes szaporodásával aszúszemek alakulnak ki, a szőlőszemek mazsolaszerűvé válnak. A terméskiesés akár 30-40% is lehet.

A sikeres védekezés alapja a fürt védelme mindennemű sérüléstől (károsítok elleni védelem, fürtválogatás), az érzékeny időben (a virágzás kezdetétől a szüretig) réz tartalmú és kontakt hatású szerek együttes kijuttatásával illetve szisztemikus készítményekkel, megfelelő technikával (virágzatra, fürtre is juttatva) végzett védekezés, a megfelelő zöldmunka.

Kép forrása: https://bawinetour.wordpress.com/2014/03/12/what-does-botrytis-cinerea-has-to-do-with-wine/

 

    Keresse a NövényDokit!

    Ujvári Péter
    +36 30/699-5260
    Közép-Észak Pest

    Csönge Bálint
    +36 30/607-5747
    Közép-Dél Pest

    Márialigeti Sebő
    +36-30/568-9835
    Közép-Dél Buda

    Pisák Levente
    +36 30/346-1358
    Észak Buda


    Kertfenntartás:

    Verschnitzer Sándor
    +36-20/519-6628
    Budapest és környéke

    Szaktanácsadás:

    Ujvári Péter
    szaktanacsadas@anovenydoki.hu
    On-line szaktanácsadás/Oktatás

    SümegiBence
    +36-30/503-3820
    Szántóföldi szaktanácsadás


    Vissza az előző oldalra

    Vegye fel velünk a kapcsolatot!

    Írjon nekünk vagy kérjen visszahívást!

    A checkbox kipipálásával kijelentem, hogy az adatvédelmi tájékoztatót megismertem, elfogadtam.

    * Írja le számokkal: száz har minc négy »

    A NövényDoki - Szaktanácsadás és professzionális növényvédelem