Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különböző kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
KÁRTEVŐK:
Cserebogarak (Melolontha sp., Anomala vitis)
Nagyon fontos, hogy pajoroktól mentes területre telepítsünk szőlőt.
A lárvák jelenlétét térfogati kvadrát módszerrel mérhetjük fel.
A cserebogarak pajorjai a gyökerek megrágásával súlyos károkat okozhatnak. Telepítés után gyommentesen tartott területen különösen nagy lehet a gyökérkártétel. Sorközfüvesítés esetén kevésbé jelentős a kártételük. A lárvák ellen még a telepítés előtt talajfertőtlenítéssel védekezzünk.
Májusban figyelni kell a cserebogarak rajzását. Az L2-es lárvák már jelentős károkat okoznak. Védekezés az ültetvénybe betelepedő imágók ellen, még a tojásrakás előtt, kontakt szerekkel lehetséges.
Szőlő gyökértetű (Viteus vitifolii)
Amerikából behurcolt kártevő, Magyarországon 1875-ben a délvidéki Pancsován észlelték először.
A kötött talajú területeken súlyos szőlőpusztulást okozott. A saját gyökéren termesztett Vitis vinifera ültetvényeket kipusztította.
Jelenleg is megtalálható kártevő, de kártétele az oltványról történő szaporítás következtében nem jelentős.
Az európai szőlő gyökerén a szívogatás hatására megvastagodások jelentkeznek, a gyökér tápanyag és vízfelvevő képessége csökken. A földfeletti részen a növény kondicionális leromlása figyelhető meg, majd a tőkék elpusztulnak.
Teljes biológiai ciklusukhoz 2 év szükséges. A gyökérlakó alakok az amerikai és az európai szőlőn egyaránt megtalálhatók, de kárt csak az európai szőlő gyökerén okoznak. Kötött talajú területeken, kizárólag amerikai alanyokra oltott európai szőlőt termeszthetünk a kártétel kockázata nélkül. A levéllakó alakok az amerikai szőlő levelén gubacsokat képeznek. Levélkártétel főleg a szőlő alany anyatelepeken fordul el. Ha a legfiatalabb leveleket támadja meg, akkor a hajtásnövekedés leáll. Nyár végén, ősszel levándorolnak a talajba és kialakulnak a gyökérlakó alakok, amik a gyökéren szívogatnak. A lárvák és az imágók együtt károsítanak. Szívogatásuktól a gyökerek megvastagodnak, kéregelhalás alakul ki. Az ültetvény körkörösen pusztul.
Védekezésre kizárólag a szőlő alany anyatelepeken lehet szükség a levéllakó alakok ellen az intenzív növekedés időszakában (40 cm-es hajtásnál) felszívódó szerekkel.
Kép forrása: http://www.agroatlas.ru/en/content/pests/Viteus_vitifolii/
Pajzstetvek
A csercsapon, az idősebb részeken metszéskor figyelhetünk fel a nőstények barna pajzsaira, amely már az elpusztult állat maradványa.
Az L1-es lárvák a kéregrepedésekben telelnek.
A megtermékenyített nőstények pajzsa alól júniusban másznak ki a lárvák.
A levélerek mentén, a szőlő levelein vándorolnak, táplálkoznak. Az alacsony peszticidterhelésű üzemekben jelentős lehet az előfordulásuk. Régebben a gyalogművelésű szőlőkben a kopaszmetszésnél nem voltak többéves részek, ezért nem volt jelentősége ennek a kártevőnek.
Védekezés a levélen szívogató lárvák ellen felszívódó szerekkel, a szőlőmolyok elleni védekezéssel egybekötve június végén-július elején ajánlott.
Hamvas vincellérbogár (Otiorrhynchus ligustici)
Két éves fejlődésű kártevő, lárva, majd imágó alakban telel.
Röpkétlen, mert a szárnyfedői összenőttek. Idősebb lárvái pillangósok főgyökerével táplálkoznak.
Polifág kártevő, lucernán, szőlőn, szamócán, mákon és gyümölcsfa csemetéken egyaránt előfordul. Az utóbbi években a házikertek dísznövényein tesz jelentős károsítást, főként babérmeggyen és koralberkenyén, de sok más dísznövény levelét is megrágja.
Friss telepítésű szőlőn, a csirkézés után súlyos károkat okozhat.
Kép forrása: http://macroclub.ru/macroid/show_image.php?imageid=79213
Kendermagbogár (Peritellus familiaris)
1 nemzedéke fejlődik évente, imágóként a talajban telel át.
Tavasszal a rügyeket odvasítja.
Védekezni kontakt hatóanyagú szerekkel lehet az imágók tömeges megjelenésekor.
Kép forrása: http://barry.fotopage.ru/gallery/show_image.php?imageid=13051
Ékköves faaraszoló (Boarmia gemmaria )
Évente 1 nemzedéke fejlődik.
Különösen az Alföldön szokott elszaporodni.
Fakadáskor (áprilisban) a fiatal lárvák előjönnek a telelőhelyükről és a duzzadt főrügyeket odvasítják, módosítják a rügyterhelést.
Szisztemikus szerekkel védekezhetünk ellenük.
Kép forrása: http://butterflies-moths.co.uk/the-willow-beauty-moth-boarmia-gemmaria/
Szőlő levélatka (Calepitrimerus vitis )
Évente több nemzedéke van, a vesszők kéregrepedéseiben telel.
Kártétele a fakadás után,a kacsok megjelenéséig szembetűnő. Törpe hajtások, rövid ízközök, torz kicsi levélkék láthatóak. Később a torz levelek felszakadoznak. Vontatott hajtásnövekedéskor még jelentősebb a kár.
Vándorlását megfigyelhetjük, ha a vesszőt sötétkék szigetelőszalaggal körbetekerjük, majd mikroszkóp alatt megvizsgáljuk a beleragadt atkákat. A hajtásnövekedés előrehaladtával mindig a fiatal leveleken szívogatnak és rendszerint a rügyek differenciálódása idején, augusztus folyamán kezdik meg a telelőre vonulást.
Agrotechnikai védekezést végezhetünk csonkázással. Biológiai védekezésként kíméljük a ragadozó atkákat, illetve betelepíthetjük az ültetvénybe. Védekezés augusztusban a telelésre vonuló populáció ellen speciális akaricidekkel ajánlott.
Kép forrása: https://www.naturamediterraneo.com/forum/topic.asp?TOPIC_ID=151784
Szőlő gubacsatka (Eriophyes vitis)
Évente 6-7 nemzedéke fejlődik, kifejlett egyedei a szőlő rügyeiben telelnek át.
Károsításuktól a levél színén kidudorodások, a fonákon nemezes atkagubacs alakul ki.
Védekezést nem igényel.
A ragadozó atkáknak alternatív táplálékul szolgál.
Kép forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Eriophyes_vitis
Takácsatkák (Tetranychidae)
A levelek szívogatásának hatására a növény kondíciója leromlik, klorofillelhalás következik be.
A takácsatkák természetes ellenségei a ragadozó tripsz, atkász böde és ragadozó atkák.
Védekezésre a szisztemikus szerek alkalmasak.
Kép forrása: http://www.biologicalservices.com.au/pests/two-spotted-mite-90.html
Szőlőtripsz (Drepanothrips reuteri)
Mediterrán faj.
Kártétele nagyon hasonlít a szőlő levélatka károsításához.
A fiatal levelek torzulnak, kisebbek. A leveleken apró sárga pontok láthatóak. Tipikus kárképe, hogy a hajtástengely megrepedezik, és a széltől letörik.
Tölgyön és különböző cserjéken is előfordul.
Imágói kéregrepedésekben telelnek át. Egész tenyészidőben a szőlőn tartózkodnak.
Kép forrása: https://pnwhandbooks.org/insect/small-fruit/grape/grape-thrips
Szivarsodró eszelény (Byctiscus betulae)
Szőlőn gyakran előfordul, de jelentős károkat nem okoz.
Nem szükséges külön védekezni ellene.
Kabócák
Szőlőmolyok
Károsításuk nagyon hasonló. A szőlő generatív részein károsítanak, levéllel nem táplálkoznak.
Ribiszkén, somon, kökényen és más cserjéken is megélnek. Kívülről berepülő populációi váratlan meglepetést okozhatnak a szőlőben.
Tojásaikat a levelekre rakják, innen másznak a fürtökre a lárvák. Első nemzedékük összeszövi és megrágja a megjelenő virágzatkezdeményt, de a kártétel ritkán súlyos. A szőlő nagyobb bogyómérettel kompenzálja a károsítást. Ha a kocsányt is elrágják, jelentősebb a kár. A tőke vagy a karó repedéseiben bábozódnak.
A második nemzedék károsítása a fürtzáródás idejére esik, amikor a kikelt lárvák azonnal befúrják magukat a bogyókba. Igazi kár a másodlagosan fellépő szürkepenésztől alakul ki. Feromoncsapdázásuk fajspecifikusan történik április közepétől, amellye nyomon követhető a rajzás.
A védekezést a tömeges lárvakelésre kell időzíteni, méhkímélő technológiával. (A szőlő ugyan szélporozta növény, de a gyomflóráján lehetnek méhek.) Kontakt és szisztemikus szerek egyaránt hatásosak ellenük.
Szőlőilonca (Sparganothis pilleriana)
Egy nemzedékes faj. Fiatal hernyói telelnek át a szőlő kérge alatt, fehér gubóban.
Tavasszal az áttelelt lárvák a fakadó leveleket károsítják. Károsításuk hatására április elején a levelek nem terülnek ki, szövedékkel összehúzottak.
Az összegubancolódott levelek között lévő fürtkezdeményt is károsítják, elrágják a fürtkocsányt. Különösen az Alföldön gyakori a kártétele.
Védekezés ingerületvezetést gátló kontakt szerekkel lehetséges még a levelek összegubancolódása előtt. A levélgubancban megbúvó lárvák ellen már csak a felszívódó hatású szerek hatnak.
Kép forrása: https://www.ukmoths.org.uk/species/sparganothis-pilleriana/
Kormoslepke (Theresimima ampelophaga)
Évente 1 nemzedéke fejlődik, fejlett lárvaként telel.
Fő tápnövénye a borszőlő. 2-3 cm-es, erősen szőrözött, sötétbarna lárvája a fakadó rügyeket károsítja. A kiterülő leveleken firkálásszerű kárkép látszik.
A szőlőmoly elleni védekezéssel a kormoslepkék elleni védelem is megoldott.
Kép forrása: http://www.lepiforum.de/webbbs/images/forum_2/pic63587.jpg
KÓROKOZÓK:
Szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola)
A gomba a lehullott leveleken telel.
A betegség korai tüneteit a leveleken látjuk, olajfoltok formájában. Később a bogyót is megfertőzi.
A fertőzés átterjedhet a kocsányra, hajtásra egyaránt. Akár 80-100% terméskiesést is okozhat, amely elsődlegesen fürtpusztulásból és levélfelület vesztésből adódik. A vesszők és a rügyek károsodása a következő évi termést is veszélyezteti.
Csapadékosabb esztendőkben egyre nagyobb odafigyelést igényel az ellene való védekezés.
A sikeres védekezés alapja előrejelzésre alapozott megfelelő fürtvédelem réz tartalmú és felszívódó hatású készítményekkel preventíven kijuttatva (fakadástól az érésig), hatékony szerkombináció, szakszerű zöldmunka és megfelelő tápanyagellátás.
Kép forrása: https://www.cropscience.bayer.com/en/crop-compendium/pests-diseases-weeds/diseases/plasmopara-viticola
Szőlőlisztharmat (Uncinula necator)
A kórokozó a rügypikkelyek közt, valamint a vesszőkön telel át.
A fertőzött rügyek kihajtásával a lisztharmat gomba is növekedésnek indult. Míg az egészséges hajtások 40-50 centis nagyságot értek el, addig a fertőzött hajtások csak pár centiméteresek, leveleik köröm nagyságúak, és rajtuk fehér lisztes bevonat látható. Ezekről az úgynevezett zászlóshajtásokról terjed tovább a fertőzés.
A szőlővesszőkön áttelelt termőtestekről a fertőzés május második felében indul. Így a szőlővirágzásig nagymértékben elszaporodva indul el a tömeges lisztharmat fertőzés. A szőlő a virágzás vége felé válik rendkívül fogékonnyá a fertőzésre. Kezdetben a tünetek nehezen észlelhetők.
A kórokozónak kedvező a 18-25°C hőmérséklet és a magas páratartalom. Egészen a vegetációs idő végéig fertőz.
A fertőzött bogyók felrepednek.
A sikeres védekezés alapja a szakszerű zöldmunka, a célzott bogyóvédelem és a hatékony szerkombináció. A vegetáció végén végzett kezelések csökkentik a kórokozó áttelelését. A védekezést már néhány cm-es hajtásnagyságnál meg kell kezdeni kontakt készítményekkel. Közvetlenül virágzás előtt (20-30 cm hajtáshossz) a felszívódó vagy mélyhatású gombaölő szereket használjuk.
Képek forrása: https://www.evineyardapp.com/blog/2015/08/31/powdery-mildew
Szürkepenész (Botrytis cinerea)
A kórokozó ép növényi bőrszöveten, sztómákon vagy sebeken át jut a gazdanövénybe.
Polifág kórokozó.
Minden zöld növényi részt megtámad: kialakulhat kocsánybotrítisz, zöldrothadás, fakórothadás, szürkerothadás. A fertőzés kimenetele kettős, nedves időben szürkerothadást okoz, a szemek megbarnulnak, majd penészgyep képződik.
Ha kedvezőek az időjárási viszonyok, tehát napközben száraz, meleg az idő ősszel, akkor mértékletes szaporodásával aszúszemek alakulnak ki, a szőlőszemek mazsolaszerűvé válnak. A terméskiesés akár 30-40% is lehet.
A sikeres védekezés alapja a fürt védelme mindennemű sérüléstől (károsítok elleni védelem, fürtválogatás), az érzékeny időben (a virágzás kezdetétől a szüretig) réz tartalmú és kontakt hatású szerek együttes kijuttatásával illetve szisztemikus készítményekkel, megfelelő technikával (virágzatra, fürtre is juttatva) végzett védekezés, a megfelelő zöldmunka.
Kép forrása: https://bawinetour.wordpress.com/2014/03/12/what-does-botrytis-cinerea-has-to-do-with-wine/
Keresse a NövényDokit!
Ujvári Péter
+36 30/699-5260
Közép-Észak Pest
Csönge Bálint
+36 30/607-5747
Közép-Dél Pest
Márialigeti Sebő
+36-30/568-9835
Közép-Dél Buda
Pisák Levente
+36 30/346-1358
Észak Buda
Kertfenntartás:
Verschnitzer Sándor
+36-20/519-6628
Budapest és környéke
Szaktanácsadás:
Ujvári Péter
szaktanacsadas@anovenydoki.hu
On-line szaktanácsadás/Oktatás
SümegiBence
+36-30/503-3820
Szántóföldi szaktanácsadás