Szőlő

A szőlő legfontosabb kártevőinek és kórokozóinak az ismertetése.

Kártevők

Cserebogár pajor

Cserebogarak (Melolontha sp., Anomala vitis)

Nagyon fontos, hogy pajoroktól mentes területre telepítsünk szőlőt. A lárvák jelenlétét térfogati kvadrát módszerrel mérhetjük fel. A cserebogarak pajorjai a gyökerek megrágásával súlyos károkat okozhatnak. Telepítés után gyommentesen tartott területen különösen nagy lehet a gyökérkártétel. Sorközfüvesítés esetén kevésbé jelentős a kártételük. A lárvák ellen még a telepítés előtt talajfertőtlenítéssel védekezzünk. Májusban figyelni kell a cserebogarak rajzását. Az L2-es lárvák már jelentős károkat okoznak. Védekezés az ültetvénybe betelepedő imágók ellen, még a tojásrakás előtt, kontakt szerekkel lehetséges.

Szőlőgyökértetű (Viteus vitifolii)

Amerikából behurcolt kártevő, Magyarországon 1875-ben a délvidéki Pancsován észlelték

Szőlőgyökértetű Kép forrása: http://www.agroatlas.ru/en/content/pests/Viteus_vitifolii/

először. A kötött talajú területeken súlyos szőlőpusztulást okozott. A saját gyökéren termesztett Vitis vinifera ültetvényeket kipusztította. Jelenleg is megtalálható kártevő, de kártétele az oltványról történő szaporítás következtében nem jelentős. Az európai szőlő gyökerén a szívogatás hatására megvastagodások jelentkeznek, a gyökér tápanyag és vízfelvevő képessége csökken. A földfeletti részen a növény kondicionális leromlása figyelhető meg, majd a tőkék elpusztulnak. Teljes biológiai ciklusukhoz 2 év szükséges. A gyökérlakó alakok az amerikai és az európai szőlőn egyaránt megtalálhatók, de kárt csak az európai szőlő gyökerén okoznak. Kötött talajú területeken, kizárólag amerikai alanyokra oltott európai szőlőt termeszthetünk a kártétel kockázata nélkül. A levéllakó alakok az amerikai szőlő levelén gubacsokat képeznek. Levélkártétel főleg a szőlő alany anyatelepeken fordul el. Ha a legfiatalabb leveleket támadja meg, akkor a hajtásnövekedés leáll. Nyár végén, ősszel levándorolnak a talajba és kialakulnak a gyökérlakó alakok, amik a gyökéren szívogatnak. A lárvák és az imágók együtt károsítanak. Szívogatásuktól a gyökerek megvastagodnak, kéregelhalás alakul ki. Az ültetvény körkörösen pusztul. Védekezésre kizárólag a szőlő alany anyatelepeken lehet szükség a levéllakó alakok ellen az intenzív növekedés időszakában (40 cm-es hajtásnál) felszívódó szerekkel.

Pajzstetvek

Akác pajzstetű (Eulecanium corni)

Akác pajzstetű

Kép forrása: http://selhozrabota.ru/archives/36

Közönséges teknős pajzstetű (Parthenolecanium corni )

Közönséges teknős pajzstetű Kép forrása: http://findikci.net/parthenolecanium-corni-p-rufulum/

A csercsapon, az idősebb részeken metszéskor figyelhetünk fel a nőstények barna pajzsaira, amely már az elpusztult állat maradványa. Az L1-es lárvák a kéregrepedésekben telelnek. A megtermékenyített nőstények pajzsa alól júniusban másznak ki a lárvák. A levélerek mentén, a szőlő levelein vándorolnak, táplálkoznak. Az alacsony peszticidterhelésű üzemekben jelentős lehet az előfordulásuk. Régebben a gyalogművelésű szőlőkben a kopaszmetszésnél nem voltak többéves részek, ezért nem volt jelentősége ennek a kártevőnek. Védekezés a levélen szívogató lárvák ellen felszívódó szerekkel, a szőlőmolyok elleni védekezéssel egybekötve június végén-július elején ajánlott.

Hamvas vincellérbogár Kép forrása: http://macroclub.ru/macroid/show_image.php?imageid=79213

Hamvas vincellérbogár (Otiorrhynchus ligustici)

Két éves fejlődésű kártevő, lárva, majd imágó alakban telel. Röpkétlen, mert a szárnyfedői összenőttek. Idősebb lárvái pillangósok főgyökerével táplálkoznak. Polifág kártevő, lucernán, szőlőn, szamócán, mákon és gyümölcsfa csemetéken egyaránt előfordul. Friss telepítésű szőlőn, a csirkézés után súlyos károkat okozhat.

Kendermagbogár (Peritellus familiaris)

Kendermagbogár Kép forrása: http://barry.fotopage.ru/gallery/show_image.php?imageid=13051

1 nemzedéke fejlődik évente, imágóként a talajban telel át. Tavasszal a rügyeket odvasítja. Védekezni kontakt hatóanyagú szerekkel lehet az imágók tömeges megjelenésekor.

Ékköves faaraszoló (Boarmia gemmaria )

Ékköves faaraszoló
Kép forrása: http://butterflies-moths.co.uk/the-willow-beauty-moth-boarmia-gemmaria/

Évente 1 nemzedéke fejlődik. Különösen az Alföldön szokott elszaporodni. Fakadáskor (áprilisban) a fiatal lárvák előjönnek a telelőhelyükről és a duzzadt főrügyeket odvasítják, módosítják a rügyterhelést. Szisztemikus szerekkel védekezhetünk ellenük.

Szőlő levélatka (Calepitrimerus vitis )

Évente több nemzedéke van, a vesszők kéregrepedéseiben telel. Kártétele a fakadás után,

Szőlő levélatka
Kép forrása: https://www.naturamediterraneo.com/forum/topic.asp?TOPIC_ID=151784

a kacsok megjelenéséig szembetűnő. Törpe hajtások, rövid ízközök, torz kicsi levélkék láthatóak. Később a torz levelek felszakadoznak. Vontatott hajtásnövekedéskor még jelentősebb a kár. Vándorlását megfigyelhetjük, ha a vesszőt sötétkék szigetelőszalaggal körbetekerjük, majd mikroszkóp alatt megvizsgáljuk a beleragadt atkákat. A hajtásnövekedés előrehaladtával mindig a fiatal leveleken szívogatnak és rendszerint a rügyek differenciálódása idején, augusztus folyamán kezdik meg a telelőre vonulást. Agrotechnikai védekezést végezhetünk csonkázással. Biológiai védekezésként kíméljük a ragadozó atkákat, illetve betelepíthetjük az ültetvénybe. Védekezés augusztusban a telelésre vonuló populáció ellen speciális akaricidekkel ajánlott.

Szőlő gubacsatka
Kép forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Eriophyes_vitis

Szőlő gubacsatka (Eriophyes vitis)

Évente 6-7 nemzedéke fejlődik, kifejlett egyedei a szőlő rügyeiben telelnek át. Károsításuktól a levél színén kidudorodások, a fonákon nemezes atkagubacs alakul ki. Védekezést nem igényel. A ragadozó atkáknak alternatív táplálékul szolgál.

Takácsatkák (Tetranychidae)

Közönséges takácsatka
Kép forrása: http://www.biologicalservices.com.au/pests/two-spotted-mite-90.html

A levelek szívogatásának hatására a növény kondíciója leromlik, klorofillelhalás következik be.

-Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae )

Kozmopolita, polifág kártevő. Nyáron két hét alatt fejlődik ki egy nemzedéke. Károsításakor az idősebb leveleket részesíti előnyben. Az érzugokban találjuk meg. Szulákon is remekül érzi magát.

-Gyertyán takácsatka ( Eutetranychus carpini )

-Szilva takácsatka (Eutetranychus pruni )

Gyertyán takácsatka kértétele
Kép forrása: http://shop.agrimag.it/fitopatologie?id_fito=545

Magyarországon vadgesztenyén is előfordul. Az állat mindig a legidősebb alsó levelek fonákján tartózkodik. Aszályos, száraz időben a lomb már nyár közepén sárgul, barnul. Kifejlett egyedként telel át.

-Piros gyümölcsfa takácsatka (Panonychus ulmi)

Kéregrepedésekben piros tojás alakban telel át.

-Kaliforniai takácsatka (Tetranychus pacificus)

Piros gyümölcsfa takácsatka
Kép forrása: http://www.irac-online.org/pests/panonychus-ulmi/

Kaliforniában a felső leveleken is előfordul.

A takácsatkák természetes ellenségei a ragadozó tripsz, atkász böde és ragadozó atkák. Védekezésre a szisztemikus szerek alkalmasak.

Szőlőtripsz Kép forrása: https://pnwhandbooks.org/insect/small-fruit/grape/grape-thrips

Szőlőtripsz (Drepanothrips reuteri)

Mediterrán faj. Kártétele nagyon hasonlít a szőlő levélatka károsításához. A fiatal levelek torzulnak, kisebbek. A leveleken apró sárga pontok láthatóak. Tipikus kárképe, hogy a hajtástengely megrepedezik, és a széltől letörik.

Tölgyön és különböző cserjéken is előfordul. Imágói kéregrepedésekben telelnek át. Egész tenyészidőben a szőlőn tartózkodnak.

Szivarsodró eszelény (Byctiscus betulae)

Szőlőn gyakran előfordul, de jelentős károkat nem okoz. Nem szükséges külön védekezni ellene.

Kabócák

-Szőlő kabóca (Empoasca vitis)

Szőlőkabóca és kártétele

Kép forrása: http://blog.seipasa.com/en/tag/plaga-en/

-Amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa)

-Szarvaskabóca (Centrotus cornutus)

Szarvaskabóca

Képek forrása: https://www.britishbugs.org.uk/homoptera/Membracidae/Centrotus_cornutus.html

-Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) a szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée, FD) vektora.

A kabócák 1 nemzedékes, tojás alakban, a kéregrepedésekben telelő fajok. Fitoplazma vektorok.

Az Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) a szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée, FD) vektora.

Kép forrása: http://www.detsky-nabytek.info/2017/scaphoideus.asp

Tarka szőlőmoly
Kép forrása: https://gd.eppo.int/taxon/POLYBO

Szőlőmolyok

–Tarka szőlőmoly (Lobesia botrana)

Évente 3 nemzedéke fejlődik.

-Nyerges szőlőmoly (Eupoecelia ambiguellan)

Évente 2 nemzedéke fejlődik.

Károsításuk nagyon hasonló. A szőlő generatív részein károsítanak, levéllel nem táplálkoznak. Ribiszkén, somon, kökényen és más cserjéken is megélnek. Kívülről berepülő populációi váratlan meglepetést okozhatnak a szőlőben. Tojásaikat a levelekre rakják, innen másznak a

Nyerges szőlőmoly
Kép forrása: http://www.uwyo.edu/capsweb/pest-information-summaries-maps/insects/eupoecilia-ambiguella.html

fürtökre a lárvák. Első nemzedékük összeszövi és megrágja a megjelenő virágzatkezdeményt, de a kártétel ritkán súlyos. A szőlő nagyobb bogyómérettel kompenzálja a károsítást. Ha a kocsányt is elrágják, jelentősebb a kár. A tőke vagy a karó repedéseiben bábozódnak. A második nemzedék károsítása a fürtzáródás idejére esik, amikor a kikelt lárvák azonnal befúrják magukat a bogyókba. Igazi kár a másodlagosan fellépő szürkepenésztől alakul ki. Feromoncsapdázásuk fajspecifikusan történik április közepétől, amellye nyomon követhető a rajzás. A védekezést a tömeges lárvakelésre kell időzíteni, méhkímélő technológiával. (A szőlő ugyan szélporozta növény, de a gyomflóráján lehetnek méhek.) Kontakt és szisztemikus szerek egyaránt hatásosak ellenük.

Szőlőilonca (Sparganothis pilleriana)

Szőlőilonca
Kép forrása: https://www.ukmoths.org.uk/species/sparganothis-pilleriana/

Egynemzedékes faj. Fiatal hernyói telelnek át a szőlő kérge alatt, fehér gubóban. Tavasszal az áttelelt lárvák a fakadó leveleket károsítják. Károsításuk hatására április elején a levelek nem terülnek ki, szövedékkel összehúzottak. Az összegubancolódott levelek között lévő fürtkezdeményt is károsítják, elrágják a fürtkocsányt. Különösen az Alföldön gyakori a kártétele. Védekezés ingerületvezetést gátló kontakt szerekkel lehetséges még a levelek összegubancolódása előtt. A levélgubancban megbúvó lárvák ellen már csak a felszívódó hatású szerek hatnak.

Kormoslepke Kép forrása: http://www.lepiforum.de/webbbs/images/forum_2/pic63587.jpg

Kormoslepke (Theresimima ampelophaga)

Évente 1 nemzedéke fejlődik, fejlett lárvaként telel. Fő tápnövénye a borszőlő. 2-3 cm-es, erősen szőrözött, sötétbarna lárvája a fakadó rügyeket károsítja. A kiterülő leveleken firkálásszerű kárkép látszik. A szőlőmoly elleni védekezéssel a kormoslepkék elleni védelem is megoldott.

Kórokozók

Szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola)

A gomba a lehullott leveleken telel. A betegség korai tüneteit a leveleken látjuk, olajfoltok

Szőlőperonoszpóra Kép forrása: https://www.cropscience.bayer.com/en/crop-compendium/pests-diseases-weeds/diseases/plasmopara-viticola

formájában. Később a bogyót is megfertőzi. A fertőzés átterjedhet a kocsányra, hajtásra egyaránt. Akár 80-100% terméskiesést is okozhat, amely elsődlegesen fürtpusztulásból és levélfelület vesztésből adódik. A vesszők és a rügyek károsodása a következő évi termést is veszélyezteti. Csapadékosabb esztendőkben egyre nagyobb odafigyelést igényel az ellene való védekezés. A sikeres védekezés alapja előrejelzésre alapozott megfelelő fürtvédelem réz tartalmú és felszívódó hatású készítményekkel preventíven kijuttatva (fakadástól az érésig), hatékony szerkombináció, szakszerű zöldmunka és megfelelő tápanyagellátás.

Szőlőlisztharmat Képek forrása: https://www.evineyardapp.com/blog/2015/08/31/powdery-mildew

Szőlőlisztharmat (Uncinula necator)

A kórokozó a rügypikkelyek közt, valamint a vesszőkön telel át. A fertőzött rügyek kihajtásával a lisztharmat gomba is növekedésnek indult. Míg az egészséges hajtások 40-50 centis nagyságot értek el, addig a fertőzött hajtások csak pár centiméteresek, leveleik köröm nagyságúak, és rajtuk fehér lisztes bevonat látható. Ezekről az úgynevezett zászlóshajtásokról terjed tovább a fertőzés. A szőlővesszőkön áttelelt termőtestekről a fertőzés május második felében indul. Így a szőlővirágzásig nagymértékben elszaporodva indul el a tömeges lisztharmat fertőzés. A szőlő a virágzás vége felé válik rendkívül fogékonnyá a fertőzésre. Kezdetben a tünetek nehezen észlelhetők. A kórokozónak kedvező a 18-25°C hőmérséklet és a magas páratartalom. Egészen a vegetációs idő végéig fertőz. A fertőzött bogyók felrepednek. A sikeres védekezés alapja a szakszerű zöldmunka, a célzott bogyóvédelem és a hatékony szerkombináció. A vegetáció végén végzett kezelések csökkentik a

kórokozó áttelelését. A védekezést már néhány cm-es hajtásnagyságnál meg kell kezdeni kontakt készítményekkel. Közvetlenül virágzás előtt (20-30 cm hajtáshossz) a felszívódó vagy mélyhatású gombaölő szereket használjuk.

Szürkepenész Kép forrása: https://bawinetour.wordpress.com/2014/03/12/what-does-botrytis-cinerea-has-to-do-with-wine/

Szürkepenész (Botrytis cinerea)

A kórokozó ép növényi bőrszöveten, sztómákon vagy sebeken át jut a gazdanövénybe. Polifág kórokozó. Minden zöld növényi részt megtámad: kialakulhat kocsánybotrítisz, zöldrothadás, fakórothadás, szürkerothadás. A fertőzés kimenetele kettős, nedves időben szürkerothadást okoz, a szemek megbarnulnak, majd penészgyep képződik. De ha kedvezőek az időjárási viszonyok, tehát napközben száraz, meleg az idő ősszel, akkor mértékletes szaporodásával aszúszemek alakulnak ki, a szőlőszemek mazsolaszerűvé válnak. A terméskiesés akár 30-40% is lehet. A sikeres védekezés alapja a fürt védelme mindennemű sérüléstől (károsítok elleni védelem, fürtválogatás), az érzékeny időben (a virágzás kezdetétől a szüretig) réz tartalmú és kontakt hatású szerek együttes kijuttatásával illetve szisztemikus készítményekkel, megfelelő technikával (virágzatra, fürtre is juttatva) végzett védekezés, a megfelelő zöldmunka.

Írta: Lohonyai Zsófia (Növényorvos)

Keresse a NövényDokit!