Szőlő

Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különböző kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.

Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.

Cserebogár pajor

KÁRTEVŐK:

Cserebogarak (Melolontha sp., Anomala vitis)

Nagyon fontos, hogy pajoroktól mentes területre telepítsünk szőlőt.

A lárvák jelenlétét térfogati kvadrát módszerrel mérhetjük fel.

A cserebogarak pajorjai a gyökerek megrágásával súlyos károkat okozhatnak. Telepítés után gyommentesen tartott területen különösen nagy lehet a gyökérkártétel. Sorközfüvesítés esetén kevésbé jelentős a kártételük. A lárvák ellen még a telepítés előtt talajfertőtlenítéssel védekezzünk.

Májusban figyelni kell a cserebogarak rajzását. Az L2-es lárvák már jelentős károkat okoznak. Védekezés az ültetvénybe betelepedő imágók ellen, még a tojásrakás előtt, kontakt szerekkel lehetséges.

Szőlő gyökértetű

Szőlő gyökértetű (Viteus vitifolii)

Amerikából behurcolt kártevő, Magyarországon 1875-ben a délvidéki Pancsován észlelték először.

A kötött talajú területeken súlyos szőlőpusztulást okozott. A saját gyökéren termesztett Vitis vinifera ültetvényeket kipusztította.

Jelenleg is megtalálható kártevő, de kártétele az oltványról történő szaporítás következtében nem jelentős.

Az európai szőlő gyökerén a szívogatás hatására megvastagodások jelentkeznek, a gyökér tápanyag és vízfelvevő képessége csökken. A földfeletti részen a növény kondicionális leromlása figyelhető meg, majd a tőkék elpusztulnak.

Teljes biológiai ciklusukhoz 2 év szükséges. A gyökérlakó alakok az amerikai és az európai szőlőn egyaránt megtalálhatók, de kárt csak az európai szőlő gyökerén okoznak. Kötött talajú területeken, kizárólag amerikai alanyokra oltott európai szőlőt termeszthetünk a kártétel kockázata nélkül. A levéllakó alakok az amerikai szőlő levelén gubacsokat képeznek. Levélkártétel főleg a szőlő alany anyatelepeken fordul el. Ha a legfiatalabb leveleket támadja meg, akkor a hajtásnövekedés leáll. Nyár végén, ősszel levándorolnak a talajba és kialakulnak a gyökérlakó alakok, amik a gyökéren szívogatnak. A lárvák és az imágók együtt károsítanak. Szívogatásuktól a gyökerek megvastagodnak, kéregelhalás alakul ki. Az ültetvény körkörösen pusztul.

Védekezésre kizárólag a szőlő alany anyatelepeken lehet szükség a levéllakó alakok ellen az intenzív növekedés időszakában (40 cm-es hajtásnál) felszívódó szerekkel.

Kép forrása: http://www.agroatlas.ru/en/content/pests/Viteus_vitifolii/

Akác pajzstetű

Közönséges teknős pajzstetű

Pajzstetvek

Akác pajzstetű (Eulecanium corni)
Kép forrása: http://selhozrabota.ru/archives/36
Közönséges teknős pajzstetű (Parthenolecanium corni )
Kép forrása: http://findikci.net/parthenolecanium-corni-p-rufulum/

A csercsapon, az idősebb részeken metszéskor figyelhetünk fel a nőstények barna pajzsaira, amely már az elpusztult állat maradványa.

Az L1-es lárvák a kéregrepedésekben telelnek.

A megtermékenyített nőstények pajzsa alól júniusban másznak ki a lárvák.

A levélerek mentén, a szőlő levelein vándorolnak, táplálkoznak. Az alacsony peszticidterhelésű üzemekben jelentős lehet az előfordulásuk. Régebben a gyalogművelésű szőlőkben a kopaszmetszésnél nem voltak többéves részek, ezért nem volt jelentősége ennek a kártevőnek.

Védekezés a levélen szívogató lárvák ellen felszívódó szerekkel, a szőlőmolyok elleni védekezéssel egybekötve június végén-július elején ajánlott.

Hamvas vincellérbogár

Hamvas vincellérbogár (Otiorrhynchus ligustici)

Két éves fejlődésű kártevő, lárva, majd imágó alakban telel.

Röpkétlen, mert a szárnyfedői összenőttek. Idősebb lárvái pillangósok főgyökerével táplálkoznak.

Polifág kártevő, lucernán, szőlőn, szamócán, mákon és gyümölcsfa csemetéken egyaránt előfordul. Az utóbbi években a házikertek dísznövényein tesz jelentős károsítást, főként babérmeggyen és koralberkenyén, de sok más dísznövény levelét is megrágja.

Friss telepítésű szőlőn, a csirkézés után súlyos károkat okozhat.

Kép forrása: http://macroclub.ru/macroid/show_image.php?imageid=79213

Kendermagbogár

Kendermagbogár (Peritellus familiaris)

1 nemzedéke fejlődik évente, imágóként a talajban telel át.

Tavasszal a rügyeket odvasítja.

Védekezni kontakt hatóanyagú szerekkel lehet az imágók tömeges megjelenésekor.

Kép forrása: http://barry.fotopage.ru/gallery/show_image.php?imageid=13051

Ékköves faaraszoló

Ékköves faaraszoló (Boarmia gemmaria )

Évente 1 nemzedéke fejlődik.

Különösen az Alföldön szokott elszaporodni.

Fakadáskor (áprilisban) a fiatal lárvák előjönnek a telelőhelyükről és a duzzadt főrügyeket odvasítják, módosítják a rügyterhelést.

Szisztemikus szerekkel védekezhetünk ellenük.

Kép forrása: http://butterflies-moths.co.uk/the-willow-beauty-moth-boarmia-gemmaria/

Szőlő levélatka

Szőlő levélatka (Calepitrimerus vitis )

Évente több nemzedéke van, a vesszők kéregrepedéseiben telel.

Kártétele a fakadás után,a kacsok megjelenéséig szembetűnő. Törpe hajtások, rövid ízközök, torz kicsi levélkék láthatóak. Később a torz levelek felszakadoznak. Vontatott hajtásnövekedéskor még jelentősebb a kár.

Vándorlását megfigyelhetjük, ha a vesszőt sötétkék szigetelőszalaggal körbetekerjük, majd mikroszkóp alatt megvizsgáljuk a beleragadt atkákat. A hajtásnövekedés előrehaladtával mindig a fiatal leveleken szívogatnak és rendszerint a rügyek differenciálódása idején, augusztus folyamán kezdik meg a telelőre vonulást.

Agrotechnikai védekezést végezhetünk csonkázással. Biológiai védekezésként kíméljük a ragadozó atkákat, illetve betelepíthetjük az ültetvénybe. Védekezés augusztusban a telelésre vonuló populáció ellen speciális akaricidekkel ajánlott.

Kép forrása: https://www.naturamediterraneo.com/forum/topic.asp?TOPIC_ID=151784

Szőlő gubacsatka

Szőlő gubacsatka (Eriophyes vitis)

Évente 6-7 nemzedéke fejlődik, kifejlett egyedei a szőlő rügyeiben telelnek át.

Károsításuktól a levél színén kidudorodások, a fonákon nemezes atkagubacs alakul ki.

Védekezést nem igényel.

A ragadozó atkáknak alternatív táplálékul szolgál.

Kép forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Eriophyes_vitis

Takácsatka

Takácsatkák (Tetranychidae)

Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae )
Kozmopolita, polifág kártevő. Nyáron két hét alatt fejlődik ki egy nemzedéke. Károsításakor az idősebb leveleket részesíti előnyben. Az érzugokban találjuk meg. Szulákon is remekül érzi magát.
Gyertyán takácsatka ( Eutetranychus carpini )
Szilva takácsatka (Eutetranychus pruni )
Magyarországon vadgesztenyén is előfordul. Az állat mindig a legidősebb alsó levelek fonákján tartózkodik. Aszályos, száraz időben a lomb már nyár közepén sárgul, barnul. Kifejlett egyedként telel át.
Piros gyümölcsfa takácsatka (Panonychus ulmi)
Kéregrepedésekben piros tojás alakban telel át.
Kaliforniai takácsatka (Tetranychus pacificus)

A levelek szívogatásának hatására a növény kondíciója leromlik, klorofillelhalás következik be.

A takácsatkák természetes ellenségei a ragadozó tripsz, atkász böde és ragadozó atkák.
Védekezésre a szisztemikus szerek alkalmasak.

Kép forrása: http://www.biologicalservices.com.au/pests/two-spotted-mite-90.html

Szőlőtripsz

Szőlőtripsz (Drepanothrips reuteri)

Mediterrán faj.

Kártétele nagyon hasonlít a szőlő levélatka károsításához.

A fiatal levelek torzulnak, kisebbek. A leveleken apró sárga pontok láthatóak. Tipikus kárképe, hogy a hajtástengely megrepedezik, és a széltől letörik.

Tölgyön és különböző cserjéken is előfordul.

Imágói kéregrepedésekben telelnek át. Egész tenyészidőben a szőlőn tartózkodnak.

Kép forrása: https://pnwhandbooks.org/insect/small-fruit/grape/grape-thrips

Szivarsodró eszelény (Byctiscus betulae)

Szőlőn gyakran előfordul, de jelentős károkat nem okoz.

Nem szükséges külön védekezni ellene.

Amerikai szőlőkabóca

Szarvaskabóca

Kabócák

Szőlő kabóca (Empoasca vitis)
Amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa)
Szarvaskabóca (Centrotus cornutus)Kép forrása: https://www.britishbugs.org.uk/homoptera/Membracidae/Centrotus_cornutus.html
Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) a szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée, FD) vektora.
A kabócák 1 nemzedékes, tojás alakban, a kéregrepedésekben telelő fajok. Fitoplazma vektorok.
Kép forrása: http://www.detsky-nabytek.info/2017/scaphoideus.asp

Tarka szőlőmoly

Nyerges szőlőmoly

Szőlőmolyok

Tarka szőlőmoly (Lobesia botrana)
Évente 3 nemzedéke fejlődik.
Kép forrása: https://gd.eppo.int/taxon/POLYBO
Nyerges szőlőmoly (Eupoecelia ambiguellan)
Évente 2 nemzedéke fejlődik.
Kép forrása: http://www.uwyo.edu/capsweb/pest-information-summaries-maps/insects/eupoecilia-ambiguella.html

Károsításuk nagyon hasonló. A szőlő generatív részein károsítanak, levéllel nem táplálkoznak.

Ribiszkén, somon, kökényen és más cserjéken is megélnek. Kívülről berepülő populációi váratlan meglepetést okozhatnak a szőlőben.

Tojásaikat a levelekre rakják, innen másznak a fürtökre a lárvák. Első nemzedékük összeszövi és megrágja a megjelenő virágzatkezdeményt, de a kártétel ritkán súlyos. A szőlő nagyobb bogyómérettel kompenzálja a károsítást. Ha a kocsányt is elrágják, jelentősebb a kár. A tőke vagy a karó repedéseiben bábozódnak.

A második nemzedék károsítása a fürtzáródás idejére esik, amikor a kikelt lárvák azonnal befúrják magukat a bogyókba. Igazi kár a másodlagosan fellépő szürkepenésztől alakul ki. Feromoncsapdázásuk fajspecifikusan történik április közepétől, amellye nyomon követhető a rajzás.

A védekezést a tömeges lárvakelésre kell időzíteni, méhkímélő technológiával. (A szőlő ugyan szélporozta növény, de a gyomflóráján lehetnek méhek.) Kontakt és szisztemikus szerek egyaránt hatásosak ellenük.

Szőlőilonca

Szőlőilonca (Sparganothis pilleriana)

Egy nemzedékes faj. Fiatal hernyói telelnek át a szőlő kérge alatt, fehér gubóban.

Tavasszal az áttelelt lárvák a fakadó leveleket károsítják. Károsításuk hatására április elején a levelek nem terülnek ki, szövedékkel összehúzottak.

Az összegubancolódott levelek között lévő fürtkezdeményt is károsítják, elrágják a fürtkocsányt. Különösen az Alföldön gyakori a kártétele.

Védekezés ingerületvezetést gátló kontakt szerekkel lehetséges még a levelek összegubancolódása előtt. A levélgubancban megbúvó lárvák ellen már csak a felszívódó hatású szerek hatnak.

Kép forrása: https://www.ukmoths.org.uk/species/sparganothis-pilleriana/

Kormoslepke

Kormoslepke (Theresimima ampelophaga)

Évente 1 nemzedéke fejlődik, fejlett lárvaként telel.

Fő tápnövénye a borszőlő. 2-3 cm-es, erősen szőrözött, sötétbarna lárvája a fakadó rügyeket károsítja. A kiterülő leveleken firkálásszerű kárkép látszik.

A szőlőmoly elleni védekezéssel a kormoslepkék elleni védelem is megoldott.

Kép forrása: http://www.lepiforum.de/webbbs/images/forum_2/pic63587.jpg

Szőlőperonoszpóra

KÓROKOZÓK:

Szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola)

A gomba a lehullott leveleken telel.

A betegség korai tüneteit a leveleken látjuk, olajfoltok formájában. Később a bogyót is megfertőzi.

A fertőzés átterjedhet a kocsányra, hajtásra egyaránt. Akár 80-100% terméskiesést is okozhat, amely elsődlegesen fürtpusztulásból és levélfelület vesztésből adódik. A vesszők és a rügyek károsodása a következő évi termést is veszélyezteti.

Csapadékosabb esztendőkben egyre nagyobb odafigyelést igényel az ellene való védekezés.

A sikeres védekezés alapja előrejelzésre alapozott megfelelő fürtvédelem réz tartalmú és felszívódó hatású készítményekkel preventíven kijuttatva (fakadástól az érésig), hatékony szerkombináció, szakszerű zöldmunka és megfelelő tápanyagellátás.

Kép forrása: https://www.cropscience.bayer.com/en/crop-compendium/pests-diseases-weeds/diseases/plasmopara-viticola

Szőlőlisztharmat

Szőlőlisztharmat (Uncinula necator)

A kórokozó a rügypikkelyek közt, valamint a vesszőkön telel át.

A fertőzött rügyek kihajtásával a lisztharmat gomba is növekedésnek indult. Míg az egészséges hajtások 40-50 centis nagyságot értek el, addig a fertőzött hajtások csak pár centiméteresek, leveleik köröm nagyságúak, és rajtuk fehér lisztes bevonat látható. Ezekről az úgynevezett zászlóshajtásokról terjed tovább a fertőzés.

A szőlővesszőkön áttelelt termőtestekről a fertőzés május második felében indul. Így a szőlővirágzásig nagymértékben elszaporodva indul el a tömeges lisztharmat fertőzés. A szőlő a virágzás vége felé válik rendkívül fogékonnyá a fertőzésre. Kezdetben a tünetek nehezen észlelhetők.

A kórokozónak kedvező a 18-25°C hőmérséklet és a magas páratartalom. Egészen a vegetációs idő végéig fertőz.

A fertőzött bogyók felrepednek.

A sikeres védekezés alapja a szakszerű zöldmunka, a célzott bogyóvédelem és a hatékony szerkombináció. A vegetáció végén végzett kezelések csökkentik a kórokozó áttelelését. A védekezést már néhány cm-es hajtásnagyságnál meg kell kezdeni kontakt készítményekkel. Közvetlenül virágzás előtt (20-30 cm hajtáshossz) a felszívódó vagy mélyhatású gombaölő szereket használjuk.

Képek forrása: https://www.evineyardapp.com/blog/2015/08/31/powdery-mildew

Szürkepenész

Szürkepenész (Botrytis cinerea)

A kórokozó ép növényi bőrszöveten, sztómákon vagy sebeken át jut a gazdanövénybe.

Polifág kórokozó.

Minden zöld növényi részt megtámad: kialakulhat kocsánybotrítisz, zöldrothadás, fakórothadás, szürkerothadás. A fertőzés kimenetele kettős, nedves időben szürkerothadást okoz, a szemek megbarnulnak, majd penészgyep képződik.

Ha kedvezőek az időjárási viszonyok, tehát napközben száraz, meleg az idő ősszel, akkor mértékletes szaporodásával aszúszemek alakulnak ki, a szőlőszemek mazsolaszerűvé válnak. A terméskiesés akár 30-40% is lehet.

A sikeres védekezés alapja a fürt védelme mindennemű sérüléstől (károsítok elleni védelem, fürtválogatás), az érzékeny időben (a virágzás kezdetétől a szüretig) réz tartalmú és kontakt hatású szerek együttes kijuttatásával illetve szisztemikus készítményekkel, megfelelő technikával (virágzatra, fürtre is juttatva) végzett védekezés, a megfelelő zöldmunka.

Kép forrása: https://bawinetour.wordpress.com/2014/03/12/what-does-botrytis-cinerea-has-to-do-with-wine/