Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
Télizöld fagyal
Sûrû, mereven felálló ágrendszerû, 2-5m magasra megnövõ cserje. Fényes sötétzöld levelei igen dekoratívak, amelyek az ágakon maradnak tavaszig, ezért is hívják télizöldnek. Erős hideg esetében a levelek megbarnulhatnak, viszont csak az új rügyek pattanásakor hullnak le. Általában sövénynek ültetik, mivel a nyírást jól tûri. Telepítésre kiválóan alkalmas tavasszal és ősszel. Virágai fehérek és illatosak, a termése kékesfekete. A víz- és talajigénye átlagos, viszont a fényre érzékenyebb. Napon és félárnyékban szépen fejlõdik, árnyékban is megél, de ritka és megnyúlt lesz.
KÁRTEVÕK:
Fagyaltripsz (Dendrothrips ornatus)
A fagyalon meleg száraz idõben szaporodhat fel ez a kártevõ. A fagyaltripszba nyírott fagyal sövényeken nyaranta gyakori kártevõnek számít.
A megtámadott növények lombja a sok szívogatástól megszürkülnek. A levelek fonákán pedig, pontszerû ürülékcseppeket figyelhetünk meg.
A fagyaltripsz igen apró kártevõ, még az 1mm sem éri el. Megfigyeléséhez nagyító szükséges.
A védekezést megfigyelésre alapozva végezzük el. A rovarok megjelenésére már tavasztól számítani lehet és felszívódó rovarölõ szeres kezelés alkalmazzunk ellenük. A kezelés megismétlése szükséges lehet.
Fagyal-levéltetû (Myzus ligustri)
A kártevõt szerintem mindenki felismeri. Tipikus levéltetû, ami fõként a friss hajtásokon szívogatnak. A károsítás hatására a levelek torzulnak, a fonákuk felé kanalasodnak. A leveleken megjelenik a mézharmat, majd a korompenész.
Elsõdleges védekezési módszer a fagyal nyírása. Ha ezt rendszeresen elvégezzük jelentõsen visszaszorítjuk a populációt.
Gyakran megfigyelhetõek a természetes ellenségei, mint például a katicabogarak lárvái és imágói, a zengõlegyek lárvái vagy a fátyolkák. Ezek legfeljebb korlátozni tudják a levéltetvek egyedszámát.
Ha kémiai védekezést akarunk folytatni kontakt és szisztémikus szerek is egyaránt hatásosak ellenük, viszont a természetes ellenségeiket is gyéríthetjük ezekkel a szerekkel.
Fagyal cerkospórás levélfoltossága (Cercospora ligustri)
A fagyal cerkospórás levélfoltosságát Franciaországban írták le elõször.
A betegség megjelenésekor a leveleken szabálytalan, kerek vagy ovális alakú, 2-5 mm átmérõjû, középen szürkés színû, lilás-vöröses szegélyû foltok láthatóak. A foltok közepén találhatóak a kórokozó fekete képletei. A betegség elõrehaladásával a foltok összeolvadnak, és nekrotizálódnak. Késõbb a teljes levél elszárad, majd lehullik.
Tavasszal, kedvezõ idõjárás esetén a spórák a szél és víz segítségével könnyen elterjednek.Különösen a csapadékos idõjárás kedvez a kórokozó terjedésének.
A fertõzött leveleket mindig távolítsuk el és semmisítsük meg. Erõs fertõzés esetén gombaölõ szerekkel védekezhetünk a betegség ellen.
Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.