Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
Platán
Akár 30 méterre is megnõhet. Törzsérõl a kérge jellegzetesen (mozaikosan) válik le.
Levelei 3-5 karéjosak és az egyes karéjok fogazottak.
Mélyárnyékot ad, ezért elõszeretettel ültetik parkfának.
KÁRTEVÕK:
Platán csipkéspoloska kártételPlatán csipkéspoloska (Corythucha ciliata)
A platán legjelentõsebb kártevõje. Megjelenésükre már májustól számíthatunk, mivel az imágók a platán felfeslõ kérge alatt telelnek és tavasszal a levelekre vándorolnak.
Az egyedek a levelek fonákán végzik a károsítást, ahol mellettük fekete ürülékcseppeket találhatók. A károsítás hatására a levelek színén pontszerû klorofill elhalás figyelhetõ meg. Nagy egyedszám esetén korai lombhullást okoznak.
Az egyedek jelenléte lombhullásig tart, majd elkezdenek telelõre húzódni a felfeslõ kéreg alá.
A védekezést célszerû tavaszra idõzíteni, mikor a telelõ egyedek elõjönnek. Ekkor még nincsenek nagy egyedszámban, könnyebb visszaszorítani õket. Azonban a permetezést ismételni kell majd, mert a kártevõnek egy évben több nemzedéke alakul ki.
Mivel magas fákról van szó a védekezés nehézkes és igen költséges, mert speciális gépekre van szükség.
Platán bodobácsPlatán bodobács (Arocatus longiceps)
Nem jelentõs kártevõ.
A leveleket szívogatja, de ennek nagy nyoma nem látszik. Károsításával korai lombhullást nem okoz.
Októberben figyelhetõ meg fõként, amikor a platán kérge alá húzódnak telelés céljából. Ebben az idõszakban még akkor találkozhatunk velük, ha a ház mellett van platán fánk.
Ez esetben az ablakon keresztül bevándorolhatnak a lakásba is, ami azért rossz, mert kellemetlen szaga van.
Platán-aknázómoly (Phyllonorycter platani)
Nem túl gyakori kártevõ, de egyes években fel tud szaporodni és akkor szembetûnõ a kártétele.
A kártételt a hernyók okozzák, miszerint a leveleken aknákat alakítanak ki. Általában egy levelén több akna is elõfordul.
Nagy mennyiségben korai lombhullást okozhat, azonban ahol a platán-csipkéspoloska ellen rendszeresen védekeznek, nem igazán szokott elõfordulni ez a kártevõ.
A felszívódó csipkéspoloska elleni készítmények, a platán-aknázómoly ellen is hatásosak.
KÓROKOZÓK:
Platán apiognomóniás betegségePlatán apiognomóniás betegsége (Apiognomonia veneta)
Vannak évek amikor igen jelentõs kártételt tud okozni ez a gombás betegség.
Az elsõ tünetek a fiatal leveleken jelentkeznek, amikor a levélerek elkezdenek meg barnulni. Az idõs levelek érbarnulásakor a levéllemez kitöredezik.
Súlyos károk is kialakulhatnak, mivel a kórokozó a hajtások, vesszõk, ágak és akár törzselhalást is okozhat.
A kórokozó a lehullott leveleken és a fás részeken telel át.
Védekezéskor fontos, hogy a lehullott levelek eltávolítsuk, az elszáradt ágrészek visszavágása és réztartalmú lemosó permetezés még rügypattanás elõtt. A rügattanás után felszívódó gombaölõszerekkel lehet ellene és a platán-lisztharmat ellen kombináltan védekezni.
Platán lisztharmat (Erysiphe platani)
A fiatal hajtásokat, leveleket fertõzi elsõsorban a gomba.
Fõ tulajdonsága, hogy szürkés-fehéres, lisztes, poros állagú bevonatot képez a levélzeten, száron, mellyel a fotoszintézist gátolja. Ezáltal a növény kondíciója gyengül, levelei egy idõ után lehullanak. A levlek a károsítás hatására torzulnak, kanalasodnak.
A mérsékelten meleg (20-24°C) idõ, esõs idõszakok és a magas páratartalom elősegíti a lisztharmat terjedését.
Védekezésként a fertőzött részek eltávolítását javasoljuk. Ha erős a fertõzés és a vegyszeres védekezés is elengedhetetlen akkor felszívódó és kontakt lisztharmat elleni szerek kombinációjával permetezzen. Fontos: kontakt lisztharmat elleni készítmény a kén tartalmú készítmények, azonban ezek 25°C fölött perzselhetnek!
Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.