Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
közönséges takácsatka kártételKÁRTEVÕK:
Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
Széles tápnövénykörrel rendelkezik. A gyümölcsfákon, zöldség-, gyógy- és dísznövényeken egyaránt károsíthat.
Mivel leginkább a meleg, száraz körülmények kedveznek neki, így a növényházakban, fûtött lakásokban is elszaporodhatnak.
A kártevõ minden mozgó, fejlõdési alakja a növénnyel táplálkozik. A levelek fonákának szívogatása közben egy pókhálószerû szövedékkel veszik körül magukat, melynek védelmében zavartalanul károsíthat. Ennek hatására a levelek színén világos, apró foltok alakulnak ki, mely foltok késõbb összeolvadnak. A szúrásoktól fokozódik a növény párologtatása, és klorofill-elhalás következik be a leveleken.
A jelenség lezajlási folyamata képpen elõször az alsóbb leveleken jelennek meg ezek a tünetek, melyek fölfele haladnak, amerre a kártevõk is. Ezen jelek, figyelmen kívül hagyásának következménye lehet, hogy tavaszra az egész növényünk felkopaszodhat.
Fontos rendszeresen figyelni a leandereket, és a kártétel észrevételen után, azonnal elkezdeni védekezni ellene.
Kémiai védekezésként kizárólag atkaölõ szerek használhatóak. Itt fontos még egyszer kiemelni, hogy a kártevõ a levél fonáki részén található, így a növényvédõszert közvetlenül oda kell kijuttatni, mivel az atkaölõ szerek többsége kontakt hatóanyagú.
Ha a lakásban tartott dísznövényeken jelentkezik a kártevõ, akkor a növényvédõszeres kezelést mindenképpen szabadtéren kell elvégezni. A levegõ páratartalmának növelésével, szellõztetéssel, a növények rendszeres lezuhanyozásával megelõzhetõ a takácsatka megjelenése a lakásokban.
Leander pajzstetûLeander-pajzstetû (Aspidiotus nerii)
Fõ tápnövénye a leander.
A leander pajzstetû hazánkban gyakori kártevõ.
Pajzsuk hosszúkás, fehér vagy szürkésbarna színû, és leemelhetõ az állatról. A nõstények pajzsa mindössze 1,5-2 mm, ennek ellenére szabad szemmel is jól észrevehetõ.
A kártevõ a leander föld feletti részeit szívogatja, legfõképp a levelek fonákján táplálkozik, s közben mézharmatot ürít. A mézharmaton korompenész telepedik meg, mely esztétikai és asszimilációs zavart okoz. Erõs fertõzéskor a szívogatás hatására a növény fejlõdése lelassul, megáll, a levél sodródik, majd lehullik.
A pajzstetvek meleg, levegõtlen környezetben gyorsan elszaporodnak.
Mivel a leandereket télen a lakásban tartjuk, nem ajánlott akkor rovarölõszert használni a kártevõ ellen. Ehelyett egy szivacs vagy kefe segítségével mossuk le a pajzstetveket a levelekrõl, a súlyosan fertõzött leveleket pedig távolítsuk el a növényrõl. Teleltetés után felszívódó szereket permetezzünk ellenük.
Leander levéltetûLeander levéltetû (Aphis nerii)
A leander a leveleinek torzulását okozhatja ez a kártevõ, ami a növény virágszárait és fiatal leveleit szívogatja, és ennek hatása mutatkozik meg a leveleken.
A leander levéltetû testének színe arany-vagy narancssárga, hossza 1,8-2,2 mm. A feje, a csápjai és a lábak sötétbarna színûek. Nõstényei szárnyatlanok.
A leander levéltetû júniusban a fiatal selyemkóró leveleit és virágait támadja meg, majd júliusban telepszik át a leanderre.
A táplálkozásuk során mézharmatot ürítenek, melyen korompenész telepedik meg. Ez egyrészt esztétikai kárt, másrészt hosszútávon csökkenti a növény fotoszintetizációs képességét.
A kártevõ észlelésekor érdemes a növényt felszívódó szerekkel permetezni, majd a kezelést többször megismételni. Ha a tetveket sikerült elpusztítani, ajánlott alaposan lemosni a korompenészes részeket is.
Leander baktériumos betegségeKÓROKOZÓK:
Leander baktériumos betegsége (Pseudomonas savastanoi pv. nerii)
Melegigényes kórokozó, ezért tartósan meleg idõszakokban könnyebben elszaporodik.
A leander egyik nemrégiben elterjedt, és egyik legveszélyesebb betegségei közé tartozik.
A beteg növényeknek a hajtásain, ágain és levelein szemölcsös daganatok, csomók jelennek meg. Súlyos esetben a hajtások torzulnak, majd elszáradnak, a levelek lehullanak. A virág és a magtok is deformálódhat, a bibe pedig elhal. A baktérium a tejcsövekbe bejutva tovább szaporodik és az egész növényben elterjed.
A fertõzött levelek eltávolításával és elégetésével megfékezhetjük a baktérium elszaporodását. A betegség kezdeti tüneteinek megjelenésekor 7- 10 naponkénti réztartalmú szerek permetezésével megelõzhetjük a betegség terjedését.
Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.