Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
KÁRTEVÕK:
Talajlakó kártevõk:
A talajlakó kártevõk lárvái a talajban fejõdnek és a növények gyökereit rágják.
A védekezés alapja közvetlenül telepítés elõtt vagy az elõzõ évben talajfertõtlenítés, a terület gyommentesen tartása, sorközök mûvelése.
Pajzstetvek:
Károsításuk következtében a hajtásnövekedés gyengül, a bokrok sínylõdnek, kisebb termésmennyiséget hoznak.
A védekezés alapja egészséges szaporítóanyag telepítése, metszéskor a fertõzött részek eltávolítása, tél végi lemosó permetezés kozmetikai vazelinolajtartalmú szerekkel. A vegetációban fehér ragacslapos elõrejelzésre, megfigyelésre alapozott védekezés.
Levéltetvek:
A levélpirosító ribiszke levéltetû a leggyakoribb s egyben a legjelentõsebb levéltetûfaj a ribiszkén.
A levéltetvek a levélfonákon szívogatnak. A károsított levelek felhólyagosodnak, majd a naptól bepirosodnak, nyáron elszáradnak.
Nyári tápnövényei vad ajakosvirágúak (Labiatae fajok) pl. árvacsalán.
Védekezés tél végi lemosó permetezéssel lehetséges az áttelelõ populáció gyérítésére. Évközben felszívódó és kontakt hatóanyagok permetezésével lehet védekezni ellenük az élelmiszer egészségügyi várakozási idõ betartásával.
Üvegszárnyú ribiszkelepke (Synanthedon tipuliformis)
Évente 1 nemzedéke van, lárvaként telel a vesszõ belsejében.
Fertõzött szaporítóanyaggal terjed.
Virágzás után a ribiszke zöldbogyós fenológiai állapotában kezdõdik az imágók elhúzódó rajzása, mely átfedi a betakarítási idõszakot. Nõsténye a szár felületére rakja a tojását, a lárva berág a szárba.
Védekezés feromoncsapdás és ribiszkeszörpös rajzásmegfigyelésre alapozva felszívódó szerekkel lehetséges, mielõtt a lárva berágna a szárba. Légtérterítés is alkalmazható. Fontos a fertõzött vesszõk nyugalmi idõszakban történõ eltávolítása.
Foto forrása: www.biolib.cz
Ribiszkerügy gubacsatka (Cecidophyes ribis)
A rügyekben imágóként telel át.
Fõként szaporítóanyaggal terjed.
Az okozott kártétel a fekete ribiszkén jelentõsebb és látványosabb. A kártétele nyomán erõsen megduzzadó rügygubacs figyelhetõ meg. A rügyek sokszor el is pusztulnak.
A védekezéshez egészséges szaporítóanyag használata ajánlott, rügyfakadástól a virágzás kezdetéig a levelekre vándorló egyedek ellen felszívódó szerek használhatóak.
Ribiszke levélszúnyog (Dasyneura tetensi)
A fiatal levelek besodrásával a hajtásnövekedés mértékét csökkenti.
Fõleg a hûvösebb, csapadékos termõtájakon, a fekete ribiszkén gyakori a kártétele.
A talajmunkák jelentõsen gyérítik a bábjait, rajzó imágók ellen rügypattanás után felszívódó szerekkel védekezhetünk.
Hernyó kártétel:
Kép forrása: www.lepiforum.de
KÓROKOZÓK:
A köszméte és a (fekete)ribiszke amerikai lisztharmata (Sphaerotheca mors uvae )
A kórokozó a beteg vesszõkön telel át.
A kórokozó spórái májustól júniusig folyamatosan szóródnak ki. Ezzel párhuzamosan a veszõkön képzõdõ konídiumok is fertõznek.
Jellegzetessége a kezdetben finom, fehér, majd nemezes, sötétbarna bevonat. Jelentõségét növeli, hogy a ribiszke minden föld feletti részét károsítja, még a bogyókat is. A károsított töppedt bogyók gyakran felrepednek.
Védekezés alapja egészséges szaporítóanyag használata, a beteg vesszõk eltávolítása a ritkító metszés során, fungicides kezelés virágzás után, legkésõbb május elejétõl június második feléig folyamatosan felszívódó szerekkel. Szüret után, amennyiben szükséges kiegészítõ kezelés végezhetõ.
Kép forrása: www.jule.pflanzenbestimmung.de
A köszméte és a ribiszke drepanopezizás levélfoltossága (Drepanopeziza ribis f. sp. rubri, f. sp. nigri, f. sp. grossulariae)
Ribiszkén rendszeresen elõforduló jelentõs lombvesztéssel járó levélbetegség.
Fertõzési források a beteg levelek, ahol a kórokozó áttelel.
Tavasszal májustól folyamatosan fertõzi a fiatal leveleket A leveleken apró foltok alakulnak ki, melyek levélfonáki oldalán kiemelkedõ acervulusz látszik. A levelek sárgulnak, lehullnak.
A védekezéshez a lehullott lomb talajba forgatása ajánlott, majd a virágzás kezdetétõl folyamatosan június elejéig végzett fungicides kezelés szükséges réz tartalmú szerekkel.
Kép forrása: www.mkk.szie.hu
A köszméte és a ribiszke mikoszferellás levélfoltossága (Mycosphaerella ribis )
Jelentõs levélbetegség.
A kórokozó a lehullott lombban telel át.
Májusban az aszkospórák, majd a vegetáció alatt a levélfoltokban lévõ piknídiumokból kiszóródó piknokonídiumok terjesztik a betegséget. A fertõzés hatására a leveleken apró lilás vagy vörös színû foltok alakulnak ki, amelyek nem folynak egybe. Késõbb a foltok közepe kifehéredik.
A védekezés megegyezik a drepanopeziza elleni védekezéssel.
Ribiszkerozsda (Cronartium ribicola )
Gazdacserés kórokozó. Köztes gazdái az öttûs Pinus fajok (Pinus strobus, Pinus cimbra).
A Ribes fajok közül fõként a fekete ribiszke érzékeny, de a piros ribiszkén is elõfordul a betegség.
A ribiszkelevél színén szegletes, sárgás elszáradó foltok, a fonákon uredopusztulák képzõdnek. Erõteljes lombvesztést okoz.
A ribiszke fiatal leveleit tavasszal a lehullott leveleken áttelelt uredospórák fertõzik.
Védekezés a lehullott lomb talajba forgatásával lehetséges. Fungicides védekezés a virágzás elõtt és a virágzás után, majd a szüret után 10 napos idõközzel felszívódó szerekkel szükséges.
Kép forrása: www.wikipedia.org
Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.