Szilva

Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.

Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.


Szilva-pajzstetű Szilva-pajzstetû
Akác pajzstetű Akác pajzstetû

KÁRTEVÕK:

Pajzstetvek:

A pajzstetvek a fa leveleit, gyümölcseit és/vagy kérgét szívogatják, amelynek hatására a fa kondíciója romlik. Mézharmatot ürítenek, amin megtelepedik a korompenész.

  • Szilva-pajzstetû (Sphaerolecanium/Eulecanium/ prunastri)
    A szilva pajzstetû lárvái pedig a fák kérgét szívogatják.
    Évente 1 nemzedékük fejlõdik.
    A kép forrása: https://www.flickr.com/photos/fturmog/19338505679
  • Akác pajzstetû (Parthenolecanium/Eulecanium corni)
    A kép forrása: http://selhozrabota.ru/archives/36
  • Kaliforniai pajzstetû (Quadraspidiotus perniciosus)
    Kaliforniai pajzstetű Kaliforniai pajzstetû

    A kaliforniai pajzstetû a fa kérgén és gyümölcsén is táplálkozik.
    Évente 2 nemzedéke fejlõdik.
    Elsõdlegesen szaporítóanyaggal terjed!
    Kép forrása: http://visualsunlimited.photoshelter.com/image/I0000Rc1SSl0MciE

Pajzstetvek elleni védekezés: A legfontosabb védekezés a kártevõmentes szaporítóanyag használata, metszés után, a nyugalmi idõszakban végzett kozmetikai vazelinolajos lemosó permetezés a telelõ lárvák ellen.
Tenyészidõszakban, virágzás után, fehér ragacslapos lappal történõ csapdázásra alapozva a rajzó repülõ hímek ellen április végén, május elején védekezhetünk.
A hímek ilyenkor nem táplálkoznak, de kontakt szerekkel jól irthatók. A mozgó lárvák ellen június közepén szisztemikus szerekkel lehet védekezni.


Almailonca Almailonca
Kis téliaraszoló Kis téliaraszoló

Sodrómolyok, araszolólepkék

  • Almailonca (Adoxophyes reticulana)
    Az almailonca lárvái a rügyeket odvasítják, a fiatal hajtásokat összeszövik, megrágják.
    A kép forrása: http://www.lepiforum.de/lepiwiki.pl?Adoxophyes_Orana
  • Kis téliaraszoló (Operophtera brummata)
    A szilva gyakori kártevõi. Fakadáskor már megjelennek a sodrómolyok és az araszolólepkék fejletlen lárvaként, kéregrepedésekben áttelelt egyedei és intenzíven táplálkoznak.
    A kis téliaraszoló lárvái néhány levelet összeszõnek, és azok rejtekében táplálkoznak.
    Kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Operophtera_brumata_-_Burgenland_2.jpg

Besodródott leveleknél már csak mélyhatású és szisztemikus szerekkel lehet védekezni.


Sárga szilvalevéltetű Sárga szilvalevéltetû
Sárga szilvalevéltetű Sárga szilvalevéltetû

Levéltetvek:

  • Sárga szilvalevéltetû (Brachycaudus helicrysi)
    Tavaszi kártételétõl a hajtásvégi levelek besodródnak, torzulnak, megkeményednek, elszáradnak, lehullnak; a hajtások gyengén fejlõdnek.
    Késõ tavasszal fészkesekre (õszirózsa, napraforgó) migrál.
    Kép forrása: http://aphidos.blogspot.hu
  • Hamvas szilvalevéltetû (Hyalopterus pruni)
    A levélfonákon alkot hamvas zöld telepeket, nem okoz levéltorzulást.
    Polpulációjának egy része nyáron is a szilván károsít.
    Kép forrása: http://aphidos.blogspot.hu/    

Levéltetvek elleni védekezés:harmonikus tápanyagellátás, a telelõ tojások gyérítõse a nyugalmi idõszakban végezett lemosó permetezéssel, a hajtásnövekedés idején aficidekkel végzett kezelés.


sárga szilvadarázs kártétele A sárga szilvadarázs kártétele

Poloskaszagú gyümölcsdarazsak:

  • Poloskaszagú szilvadarázs (Hoplocampa minuta)
  • Sárga szilvadarázs (Hoplocampa flava)

A szilva jelentõs kártevõi.

Virágzáskor, április elején jelennek meg.

Imágóik lerágják a portokokat, tojásaikat a csészelevelek cimpájába vagy a frissen kötõdött termésbe süllyesztik.

Csontszínû álhernyóik az apró, kötõdött termést kiüregesítik. Egy lárva több gyümölcsöt is károsít.  A kötõdés utáni természetes hullást követõen a körülbelül 1 cm-es zöld szilvák tömegesen lehullanak a fáról. A hullott gyümölcs összegyûjtésével a talajba vonuló álhernyók egyedsûrûsége és a következõ évi fertõzés mértéke csökkenthetõ.

Április elején napos délelõtt ajánlotta virágok és a hajtások vizsgálata (az imágók figyelése), valamint fehér, ragacsos lapok kihelyezése az imágók csapdázására. Ezzel nyomon követhetjük a rajzást.

A vegyszeres védekezést a kelõ lárvák ellen célszerû idõzíteni, sziromhullás után azonnal felszívódó hatású szerekkel.  


A szilvamoly A szilvamoly
Keleti gyümölcsmoly Keleti gyümölcsmoly

Gyümölcsmolyok:

  • Szilvamoly (Grapholitha funebrana)
    A kép forrása: http://www.hantsmoths.org.uk/species/1247.php
  • Keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta)
    Kép forrása: http://www.lepiforum.de/lepiwiki.pl?Grapholita_Molesta

A szilva legjelentõsebb kártevõi közé tartoznak.

Két egymáshoz közel álló faj. Sokszor a rajzásuk is egy idõben történik.

A keleti gyümölcsmoly fõként a levélre rakja a tojásait, míg a szilvamoly a levélre és a gyümölcsre egyaránt.

Fiatal lárvája berág a gyümölcsbe egészen a csonthéjig. Az L3 fejlõdési fokozatig a lárvák sárgák, késõbb húsvörösek. A károsított gyümölcs hamarabb színezõdik, mézga folyik ki belõle. Korai gyümölcshullást okoz. A lehullott szilvát kettévágva vizsgájuk meg, mert a Plumpoxvirus is súlyos gyümölcshullást okoz. Károsításuk nyomán másodlagosan megjelenhet a monília fertõzés.

A védekezés alapja, hogy az áttelelt lárvák egyedsûrûségét a tél végi faápolási munkák során, a vegetációs idõszakban a hullott gyümölcs összeszedésével, illetve hernyófogó övekkel gyérítsük. Szexferomonoscsapda használatával kövessük nyomon a rajzást, majd a kelõ lárvák ellen, még a befurakodás elõtt kontakt és szisztemikus szerekkel is védekezhetünk.  


Közönséges takácsatka Közönséges takácsatka
Piros gyümölcsfa takácsatka Piros gyümölcsfa takácsatka

Atkák:

  • -Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
    A kép forrása: http://www.biologicalservices.com.au/pests/two-spotted-mite-90.htm
  • -Galagonya takácsatka (Tetranychus viennensis)
  • Piros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi)
    A kép forrása: http://www.irac-online.org/pests/panonychus-ulmi/
  • Szilva takácsatka (Eotetranychus pruni)

Száraz, meleg nyarakon okoznak jelentõs károkat.

A szilva levelének fonákán szívogatnak.

A takácsatka szívogatásának hatására a leveleken klorofillelhalás következik be, majd a levelek idõ elõtt lehullanak a fáról. A takácsatka elszaporodásának jellegzetes tünete a leveleken megfigyelhetõ szövedék, amely védelmet nyújt nekik a növényvédõ szerekkel szemben. Károsításuk miatt felborul a növény vízháztartása, a kötõdés csökken, nem lesz megfelelõ a következõ évi rügydifferenciálódás.

Nyugalmi állapotban végezzünk lemosó permetezést olajtartalmú szerekkel. A megfelelõ gyomirtás nagyon fontos, mert a takácsatkák a gyomnövényekrõl mennek át a szilvafára. Kontakt hatású atkaölõ szerekkel védekezhetünk ellenük.


A szilvalevél-gubacsatka A szilvalevél-gubacsatka

Levél- és gubacsatkák:

  • Csonthéjasok levélatkája (Vasates cornutus), A szilva levelén károsít
    A levélatka által károsított fák levelei kezdetben ólomfényûvé, késõbb barnává változnak.
    A levéllemez gyakran a színe felé kanalasodik.A vesszõk elseprûsödnek.
  • Szilvalevél-gubacsatkaa (Eriophyes padi), A szilva levelén károsít
    A levélgubacsatka által károsított levél színén gombostûfejnyi, rücskös felületû gubacsok képzõdnek, melyek szövete késõbb elhal.
    Kép forrása: https://www.biolib.cz/en/image/id180524/
  • Szilvakéreg-gubacsatka (Aceria phloeocoptes) A szilva vékony hajtásain károsít.
    A szilvakéreg-gubacsatka a hajtások tövi részén gombostûfej nagyságú, barna színû, csoportos gubacsokat képez. A szívogatás hatására a hajtások elszáradnak.

A levél-és gubacsatkák ellen tavasszal a nõstények tömeges megjelenésekor védekezhetünk eredményesen akaricidekkel.  


szilvahimlő tünete A szilvahimlõ tünete

KÓROKOZÓK:

Szilvahimlõ (Plum pox virus)

A kórokozó gazdanövényei: kajszi, õszi, szilva, ringló, kökény, számos díszfa- és gyomfajok.

A leveleken sárgászöld, határozatlan szegélyû mintázat alakul ki.

A gyümölcsök deformálódnak, a húsban barna elhalások keletkeznek.

A magvakon nincs elváltozás.

Fertõzési források a beteg anyanövények, magvak, magoncok, szaporítóanyag (oltóvesszõ, szemzõhajtás), pollen, valamint a levéltetvek.

A védekezés alapja a beteg fák megsemmisítése, vírusmentes szaporítóanyag használata, gyomok irtása, levéltetvek elleni védekezés!

Kép forrása http://outbreakwatch.blogspot.hu/2017/03/propl-plum-pox-virus-peach-south-korea.html


fertőzés tünetei A fertõzés tünetei

Csonthéjasok európai sárgulása (European stone fruit yellows phytoplasma)

Korai rendellenes fakadást okoz.

A levelek érközei sárgulnak, színük felé kanalasodnak, kisebbek.

A hajtás és a vesszõ háncsszövete elbarnul.

Vektora a szilvalevélbolha (Cacopsylla pruni).

Védekezés alapja egészséges szaporítóanyag, a fertõzött fa eltávolítása, szilva levélbolha elleni védekezés.


Agrobaktériumos gyökérgolyva Agrobaktériumos gyökérgolyva

A szilva agrobaktériumos gyökérgolyvája (Agrobacterium tumefaciens)

A gyökérgolyva a dugványokon, a magoncokon, a faiskolákban és az oltványokon gyakran megjelenik.

A kórokozó által fertõzött gyökéren és a gyökérnyakon különbözõ méretû daganatok figyelhetõk meg. A kezdetben néhány mm nagyságú daganatok elõször sárgásbarnák, puha állományúak, karfiolszerûek, felületük enyhén barázdált. Késõbb 5-20 cm átmérõjû, ritkán még nagyobbra is megnövõ golyvák sötétbarnák, elfásodottak, felületük mélyen barázdált.

A fertõzés a talajból indul, ahol a szétesõ golyvákban a kórokozó 2 évig is elél. A sebes gyökereken keresztül jut be a baktérium a növénybe.

A betegség ellen csak megelõzõ védekezést alkalmazható. A faiskolában a vetésforgót úgy kell összeállítani, hogy az elõvetemények egyszikû takarmánynövények vagy gabonafélék legyenek. Fertõzött tõkérõl ne gyûjtsünk szaporítóanyagot, a beteg, elpusztult fát az ültetvénybõl távolítsuk, majd égessük el. Agrobaktériumtól mentes szaporítóanyagot kell telepíteni. Sormûvelõ gépek használatakor kerülni kell a tõkék sérülését.

Kép forrása: http://susan-plant-kingdom.blogspot.hu/2015/01/agrobacterium-tumefaciens.html


Szilva tafrinás betegsége Szilva tafrinás betegsége

Szilva tafrinás betegsége (Taphrina pruni)

Szórványtelepítésû, idõs ültetvényekben fordul elõ.

Fertõzési források a beteg gyümölcsök és a vesszõk felülete, ahol a kórokozó micéliummal telel át.

A védekezés alapja a fertõzött részek eltávolítása, gyümölcsmúmiák megsemmisítése, rügypattanás elõtt lemosó permetezés réztartalmú szerekkel fehérbimbós állapotban és sziromhulláskor fungicides kezelés.

Kép forrása: https://alchetron.com/Taphrina-pruni-4589643-W


Polisztigmás levélfoltosság Polisztigmás levélfoltosság

Polisztigmás levélfoltosság, vörösfoltosság (Polystigma rubrum)

Súlyos kártételt csak elhanyagolt ültetvényben okoz.

Kiemelkedõ a Besztercei szilva nagyfokú érzékenysége.

A kórokozó gazdanövényei: szilva, ringló, mandula és kökény.

A levelek színén foltok figyelhetõk meg, narancsvörös színû endogén sztrómák. A foltok a levél fonáka felé besüppednek. Korai lombhullást okoz. Fertõzési forrás a lehullott lomb, ahol áttelel a kórokozó. A spórák sziromhulláskor légmozgással kerülnek a fakadó levelekre.

A fertõzéshez a 18-22°C hõmérséklet és a levélfelület nedvesség a kedvezõ.

Védekezéskor a lehullott lombokat forgassuk a talajba, sziromhullás idején fungicides kezelés szükséges szisztemikus szerekkel.  

Kép forrása: http://fungi.myspecies.info/taxonomy/term/6901/media


A monília virágfertőzése A monília virágfertõzése
A monília termés fertőzése A monília termés fertõzése

Csonthéjasok moníliája (Monilinia laxa és Monilinia fructigena)

  • Csapadékos tavaszokon a Monilinia laxa virág- és hajtáspusztulást okoz.
    A gomba a fás részekbe is behatol, részleges vagy teljes ágelhalást okoz.
  • A Monilinia fructigena kizárólag a gyümölcsöt fertõzi.
    A sérüléseken, sebzéseken keresztül fertõz.
    A rothadó gyümölcs felületén szabálytalanul, elszórtan penészpárnák jelennek meg. A fertõzött gyümölcsök lehullnak, vagy a fán maradva mumifikálódnak, belsejüket a gomba micéliuma teljesen átszövi.

A kórokozó a fertõzött gallyakban és gyümölcsmúmiákban telel át, micélium alakban.

A védekezéshez a kora tavaszi faápolási munkák során a fertõzött ágrészeket és a gyümölcsmúmiákat el kell távolítani, és meg kell semmisíteni.
Virágzás elõtt rezes lemosó permetezéssel védekezhetünk. Késõbb, a virágzáskor felszívódó hatóanyagú szerek használata ajánlott. A gyümölcsmolyok elleni védekezéssel csökkentjük a kórokozó fertõzési lehetõségét.

Képek forrása: http://www.apsnet.org/publications/apsnetfeatures/Pages/BrownRot.aspx


Szilvarozsda Szilvarozsda

Szilvarozsda (Tranzschelia prunispinosae, Tranzschelia discolor)

A kórokozó köztes gazdanövényei a szellõrózsák(Anemonefajok), fõ gazdanövényei a Prunus fajok.

A károsításuk során a levél színén apró, sárga, szegletes foltok láthatóak, a fonákon világosbarna uredoszóruszok. A tenyészidõszak második felében, augusztusban, korai lombhullás alakulhat ki.

Fertõzési forrás a beteg lehullott lomb, ahol a kórokozó uredo- és teleutospórákkal telel át, valamint a köztesgazdák, ahol a kórokozó a gyöktörzsön micéliummal marad fenn.

Védekezéskora lehullott beteg leveleket semmisítsük meg, sziromhullás idejétõl folyamatosan 10 naponként június végéig permetezzünk kontakt hatóanyagú készítményekkel, ha elhatalmasodott a fertõzés, akkor szisztemikus szerek használata ajánlott.

Kép forrása: http://www.padil.gov.au/maf-border/pest/main/143078/51299


Fómás betegség (Phoma pomorum)

A kórokozó gazdanövényei a szilva, a kajszi, a cseresznye, a meggy, az õszi és a mandula.

Az elsõ tünetek május végén jelennek meg. A levélen apró lilásbarna foltok, a hajtáson kicsit nagyobb foltok, a gyümölcsön piciny parás foltok látszanak.

Fertõzési források a beteg gyümölcsmúmiák, a lehullott levelek és a kiesett levélfoltok, ahol a kórokozó piknídiummal telel át. A kórokozónak a meleg, csapadékos idõjárás kedvez. A védekezés alapja a lehullott lomb megsemmisítése.

Kémiai védekezéshez szisztemikus szerek használata ajánlott.

 

Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.