Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
Cserebogár pajorKÁRTEVÕK:
Cserebogarak (Melolontha sp., Anomala vitis)
Nagyon fontos, hogy pajoroktól mentes területre telepítsünk szõlõt.
A lárvák jelenlétét térfogati kvadrát módszerrel mérhetjük fel.
A cserebogarak pajorjai a gyökerek megrágásával súlyos károkat okozhatnak. Telepítés után gyommentesen tartott területen különösen nagy lehet a gyökérkártétel. Sorközfüvesítés esetén kevésbé jelentõs a kártételük. A lárvák ellen még a telepítés elõtt talajfertõtlenítéssel védekezzünk.
Májusban figyelni kell a cserebogarak rajzását. Az L2-es lárvák már jelentõs károkat okoznak. Védekezés az ültetvénybe betelepedõ imágók ellen, még a tojásrakás elõtt, kontakt szerekkel lehetséges.
Szõlõ gyökértetûSzõlõ gyökértetû (Viteus vitifolii)
Amerikából behurcolt kártevõ, Magyarországon 1875-ben a délvidéki Pancsován észlelték elõször.
A kötött talajú területeken súlyos szõlõpusztulást okozott. A saját gyökéren termesztett Vitis vinifera ültetvényeket kipusztította.
Jelenleg is megtalálható kártevõ, de kártétele az oltványról történõ szaporítás következtében nem jelentõs.
Az európai szõlõ gyökerén a szívogatás hatására megvastagodások jelentkeznek, a gyökér tápanyag és vízfelvevõ képessége csökken. A földfeletti részen a növény kondicionális leromlása figyelhetõ meg, majd a tõkék elpusztulnak.
Teljes biológiai ciklusukhoz 2 év szükséges. A gyökérlakó alakok az amerikai és az európai szõlõn egyaránt megtalálhatók, de kárt csak az európai szõlõ gyökerén okoznak. Kötött talajú területeken, kizárólag amerikai alanyokra oltott európai szõlõt termeszthetünk a kártétel kockázata nélkül. A levéllakó alakok az amerikai szõlõ levelén gubacsokat képeznek. Levélkártétel fõleg a szõlõ alany anyatelepeken fordul el. Ha a legfiatalabb leveleket támadja meg, akkor a hajtásnövekedés leáll. Nyár végén, õsszel levándorolnak a talajba és kialakulnak a gyökérlakó alakok, amik a gyökéren szívogatnak. A lárvák és az imágók együtt károsítanak. Szívogatásuktól a gyökerek megvastagodnak, kéregelhalás alakul ki. Az ültetvény körkörösen pusztul.
Védekezésre kizárólag a szõlõ alany anyatelepeken lehet szükség a levéllakó alakok ellen az intenzív növekedés idõszakában (40 cm-es hajtásnál) felszívódó szerekkel.
Kép forrása: http://www.agroatlas.ru/en/content/pests/Viteus_vitifolii/
Akác pajzstetûKözönséges teknõs pajzstetûPajzstetvek
A csercsapon, az idõsebb részeken metszéskor figyelhetünk fel a nõstények barna pajzsaira, amely már az elpusztult állat maradványa.
Az L1-es lárvák a kéregrepedésekben telelnek.
A megtermékenyített nõstények pajzsa alól júniusban másznak ki a lárvák.
A levélerek mentén, a szõlõ levelein vándorolnak, táplálkoznak. Az alacsony peszticidterhelésû üzemekben jelentõs lehet az elõfordulásuk. Régebben a gyalogmûvelésû szõlõkben a kopaszmetszésnél nem voltak többéves részek, ezért nem volt jelentõsége ennek a kártevõnek.
Védekezés a levélen szívogató lárvák ellen felszívódó szerekkel, a szõlõmolyok elleni védekezéssel egybekötve június végén-július elején ajánlott.
Hamvas vincellérbogárHamvas vincellérbogár (Otiorrhynchus ligustici)
Két éves fejlõdésû kártevõ, lárva, majd imágó alakban telel.
Röpkétlen, mert a szárnyfedõi összenõttek. Idõsebb lárvái pillangósok fõgyökerével táplálkoznak.
Polifág kártevõ, lucernán, szõlõn, szamócán, mákon és gyümölcsfa csemetéken egyaránt elõfordul. Az utóbbi években a házikertek dísznövényein tesz jelentõs károsítást, fõként babérmeggyen és koralberkenyén, de sok más dísznövény levelét is megrágja.
Friss telepítésû szõlõn, a csirkézés után súlyos károkat okozhat.
Kép forrása: http://macroclub.ru/macroid/show_image.php?imageid=79213
KendermagbogárKendermagbogár (Peritellus familiaris)
1 nemzedéke fejlõdik évente, imágóként a talajban telel át.
Tavasszal a rügyeket odvasítja.
Védekezni kontakt hatóanyagú szerekkel lehet az imágók tömeges megjelenésekor.
Kép forrása: http://barry.fotopage.ru/gallery/show_image.php?imageid=13051
Ékköves faaraszolóÉkköves faaraszoló (Boarmia gemmaria )
Évente 1 nemzedéke fejlõdik.
Különösen az Alföldön szokott elszaporodni.
Fakadáskor (áprilisban) a fiatal lárvák elõjönnek a telelõhelyükrõl és a duzzadt fõrügyeket odvasítják, módosítják a rügyterhelést.
Szisztemikus szerekkel védekezhetünk ellenük.
Kép forrása: http://butterflies-moths.co.uk/the-willow-beauty-moth-boarmia-gemmaria/
Szõlõ levélatkaSzõlõ levélatka (Calepitrimerus vitis )
Évente több nemzedéke van, a vesszõk kéregrepedéseiben telel.
Kártétele a fakadás után,a kacsok megjelenéséig szembetûnõ. Törpe hajtások, rövid ízközök, torz kicsi levélkék láthatóak. Késõbb a torz levelek felszakadoznak. Vontatott hajtásnövekedéskor még jelentõsebb a kár.
Vándorlását megfigyelhetjük, ha a vesszõt sötétkék szigetelõszalaggal körbetekerjük, majd mikroszkóp alatt megvizsgáljuk a beleragadt atkákat. A hajtásnövekedés elõrehaladtával mindig a fiatal leveleken szívogatnak és rendszerint a rügyek differenciálódása idején, augusztus folyamán kezdik meg a telelõre vonulást.
Agrotechnikai védekezést végezhetünk csonkázással. Biológiai védekezésként kíméljük a ragadozó atkákat, illetve betelepíthetjük az ültetvénybe. Védekezés augusztusban a telelésre vonuló populáció ellen speciális akaricidekkel ajánlott.
Kép forrása: https://www.naturamediterraneo.com/forum/topic.asp?TOPIC_ID=151784
Szõlõ gubacsatkaSzõlõ gubacsatka (Eriophyes vitis)
Évente 6-7 nemzedéke fejlõdik, kifejlett egyedei a szõlõ rügyeiben telelnek át.
Károsításuktól a levél színén kidudorodások, a fonákon nemezes atkagubacs alakul ki.
Védekezést nem igényel.
A ragadozó atkáknak alternatív táplálékul szolgál.
Kép forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Eriophyes_vitis
TakácsatkaTakácsatkák (Tetranychidae)
A levelek szívogatásának hatására a növény kondíciója leromlik, klorofillelhalás következik be.
A takácsatkák természetes ellenségei a ragadozó tripsz, atkász böde és ragadozó atkák.
Védekezésre a szisztemikus szerek alkalmasak.
Kép forrása: http://www.biologicalservices.com.au/pests/two-spotted-mite-90.html
SzõlõtripszSzõlõtripsz (Drepanothrips reuteri)
Mediterrán faj.
Kártétele nagyon hasonlít a szõlõ levélatka károsításához.
A fiatal levelek torzulnak, kisebbek. A leveleken apró sárga pontok láthatóak. Tipikus kárképe, hogy a hajtástengely megrepedezik, és a széltõl letörik.
Tölgyön és különbözõ cserjéken is elõfordul.
Imágói kéregrepedésekben telelnek át. Egész tenyészidõben a szõlõn tartózkodnak.
Kép forrása: https://pnwhandbooks.org/insect/small-fruit/grape/grape-thrips
Szivarsodró eszelény (Byctiscus betulae)
Szõlõn gyakran elõfordul, de jelentõs károkat nem okoz.
Nem szükséges külön védekezni ellene.
Amerikai szõlõkabóca
SzarvaskabócaKabócák
Tarka szõlõmoly
Nyerges szõlõmolySzõlõmolyok
Károsításuk nagyon hasonló. A szõlõ generatív részein károsítanak, levéllel nem táplálkoznak.
Ribiszkén, somon, kökényen és más cserjéken is megélnek. Kívülrõl berepülõ populációi váratlan meglepetést okozhatnak a szõlõben.
Tojásaikat a levelekre rakják, innen másznak a fürtökre a lárvák. Elsõ nemzedékük összeszövi és megrágja a megjelenõ virágzatkezdeményt, de a kártétel ritkán súlyos. A szõlõ nagyobb bogyómérettel kompenzálja a károsítást. Ha a kocsányt is elrágják, jelentõsebb a kár. A tõke vagy a karó repedéseiben bábozódnak.
A második nemzedék károsítása a fürtzáródás idejére esik, amikor a kikelt lárvák azonnal befúrják magukat a bogyókba. Igazi kár a másodlagosan fellépõ szürkepenésztõl alakul ki. Feromoncsapdázásuk fajspecifikusan történik április közepétõl, amellye nyomon követhetõ a rajzás.
A védekezést a tömeges lárvakelésre kell idõzíteni, méhkímélõ technológiával. (A szõlõ ugyan szélporozta növény, de a gyomflóráján lehetnek méhek.) Kontakt és szisztemikus szerek egyaránt hatásosak ellenük.
SzõlõiloncaSzõlõilonca (Sparganothis pilleriana)
Egy nemzedékes faj. Fiatal hernyói telelnek át a szõlõ kérge alatt, fehér gubóban.
Tavasszal az áttelelt lárvák a fakadó leveleket károsítják. Károsításuk hatására április elején a levelek nem terülnek ki, szövedékkel összehúzottak.
Az összegubancolódott levelek között lévõ fürtkezdeményt is károsítják, elrágják a fürtkocsányt. Különösen az Alföldön gyakori a kártétele.
Védekezés ingerületvezetést gátló kontakt szerekkel lehetséges még a levelek összegubancolódása elõtt. A levélgubancban megbúvó lárvák ellen már csak a felszívódó hatású szerek hatnak.
Kép forrása: https://www.ukmoths.org.uk/species/sparganothis-pilleriana/
KormoslepkeKormoslepke (Theresimima ampelophaga)
Évente 1 nemzedéke fejlõdik, fejlett lárvaként telel.
Fõ tápnövénye a borszõlõ. 2-3 cm-es, erõsen szõrözött, sötétbarna lárvája a fakadó rügyeket károsítja. A kiterülõ leveleken firkálásszerû kárkép látszik.
A szõlõmoly elleni védekezéssel a kormoslepkék elleni védelem is megoldott.
Kép forrása: http://www.lepiforum.de/webbbs/images/forum_2/pic63587.jpg
SzõlõperonoszpóraKÓROKOZÓK:
Szõlõperonoszpóra (Plasmopara viticola)
A gomba a lehullott leveleken telel.
A betegség korai tüneteit a leveleken látjuk, olajfoltok formájában. Késõbb a bogyót is megfertõzi.
A fertõzés átterjedhet a kocsányra, hajtásra egyaránt. Akár 80-100% terméskiesést is okozhat, amely elsõdlegesen fürtpusztulásból és levélfelület vesztésbõl adódik. A vesszõk és a rügyek károsodása a következõ évi termést is veszélyezteti.
Csapadékosabb esztendõkben egyre nagyobb odafigyelést igényel az ellene való védekezés.
A sikeres védekezés alapja elõrejelzésre alapozott megfelelõ fürtvédelem réz tartalmú és felszívódó hatású készítményekkel preventíven kijuttatva (fakadástól az érésig), hatékony szerkombináció, szakszerû zöldmunka és megfelelõ tápanyagellátás.
Kép forrása: https://www.cropscience.bayer.com/en/crop-compendium/pests-diseases-weeds/diseases/plasmopara-viticola
SzõlõlisztharmatSzõlõlisztharmat (Uncinula necator)
A kórokozó a rügypikkelyek közt, valamint a vesszõkön telel át.
A fertõzött rügyek kihajtásával a lisztharmat gomba is növekedésnek indult. Míg az egészséges hajtások 40-50 centis nagyságot értek el, addig a fertõzött hajtások csak pár centiméteresek, leveleik köröm nagyságúak, és rajtuk fehér lisztes bevonat látható. Ezekrõl az úgynevezett zászlóshajtásokról terjed tovább a fertõzés.
A szõlõvesszõkön áttelelt termõtestekrõl a fertõzés május második felében indul. Így a szõlõvirágzásig nagymértékben elszaporodva indul el a tömeges lisztharmat fertõzés. A szõlõ a virágzás vége felé válik rendkívül fogékonnyá a fertõzésre. Kezdetben a tünetek nehezen észlelhetõk.
A kórokozónak kedvezõ a 18-25°C hõmérséklet és a magas páratartalom. Egészen a vegetációs idõ végéig fertõz.
A fertõzött bogyók felrepednek.
A sikeres védekezés alapja a szakszerû zöldmunka, a célzott bogyóvédelem és a hatékony szerkombináció. A vegetáció végén végzett kezelések csökkentik a kórokozó áttelelését. A védekezést már néhány cm-es hajtásnagyságnál meg kell kezdeni kontakt készítményekkel. Közvetlenül virágzás elõtt (20-30 cm hajtáshossz) a felszívódó vagy mélyhatású gombaölõ szereket használjuk.
Képek forrása: https://www.evineyardapp.com/blog/2015/08/31/powdery-mildew
SzürkepenészSzürkepenész (Botrytis cinerea)
A kórokozó ép növényi bõrszöveten, sztómákon vagy sebeken át jut a gazdanövénybe.
Polifág kórokozó.
Minden zöld növényi részt megtámad: kialakulhat kocsánybotrítisz, zöldrothadás, fakórothadás, szürkerothadás. A fertõzés kimenetele kettõs, nedves idõben szürkerothadást okoz, a szemek megbarnulnak, majd penészgyep képzõdik.
Ha kedvezõek az idõjárási viszonyok, tehát napközben száraz, meleg az idõ õsszel, akkor mértékletes szaporodásával aszúszemek alakulnak ki, a szõlõszemek mazsolaszerûvé válnak. A terméskiesés akár 30-40% is lehet.
A sikeres védekezés alapja a fürt védelme mindennemû sérüléstõl (károsítok elleni védelem, fürtválogatás), az érzékeny idõben (a virágzás kezdetétõl a szüretig) réz tartalmú és kontakt hatású szerek együttes kijuttatásával illetve szisztemikus készítményekkel, megfelelõ technikával (virágzatra, fürtre is juttatva) végzett védekezés, a megfelelõ zöldmunka.
Kép forrása: https://bawinetour.wordpress.com/2014/03/12/what-does-botrytis-cinerea-has-to-do-with-wine/
Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.