Saláta

Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.

Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.


Zöld õszibarack levéltetű Zöld őszibarack levéltetű

KÁRTEVÕK:

Levéltetvek:

  • Zöld õszibarack-levéltetû (Myzus persicae)
  • Sárgafoltos burgonya-levéltetû (Aulacorthum solani)

A levelek szívogatásának hatására a növény növekedése lelassul.

A levéltetvek mézharmatot ürítenek, melyen megjelenik a korompenész.

Veszélyes vírusvektorok.

Rajzásukat nyomon követhetjük sárga tállal, majd kémiai védekezés szükséges kontakt hatású szerekkel.


Spanyol csupaszcsiga  Spanyol csupaszcsiga

Meztelen csigák

Szabadföldön és hajtatásban is elõfordul a károsításuk.

Nedves, gyomos helyeken gyakori kártevõk.

Nagyon szeretik a salátát.

A fiatal növények leveleinek megrágásával okoznak károkat.

A védekezés alapja általános talajfertõtlenítés, csalétkek kiszórása, gyomok irtása.

Kép forrása: www.axcela.lonza.com


Mezei nyúl Mezei nyúl

Mezei nyúl (Lepus europeus)

Szabadföldön gyakran károsítja a salátát.

Kártétele az érés elõtt a legnagyobb.

Elkerítéssel, kutyás õrzéssel, vadriasztó készítmények használatával elkerülhetõ a kártétel.

Kép forrása: https://www.flickr.com/photos/philwinter/9215843019

 


Fonálféreg Fonálféreg

Gyökérgubacs-fonálférgek

  • Szabadföldi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne hapla)
  • Kertészeti gubacs-fonálféreg (Meloidogyne incognita)
  • Növényházi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne arenaria)
  • Melegövi gubacs-fonálféreg (Meloidogyne javanica)

Határozatlan nemzedékû fajok. A lárvák a talajban élnek, a gyökértenyészõcsúcs környékén furakodnak be a növénybe, amelynek hatására óriássejtek alakulnak ki a gyökéren. Ezután a lárvák a gyökérgubacsban fejlõdnek tovább. Ez akadályozza a tápanyag-és vízfelvételt. A fertõzött növények elhervadnak. Talajgõzöléssel védekezhetünk ellenük.

Kép forrása: https://www.cropscience.bayer.com/en/crop-compendium/pests-diseases-weeds/pests/meloidogyne-incognita


Vetési bagolylepke Vetési bagolylepke

Vetési bagolylepke (Scotia segetum)

Lárvája rövid idõ alatt tarrágást okozhat.

Felszívódó szerekkel védekezhetünk ellenük.  

Kép forrása: https://www7.inra.fr/hyppz/IMAGES/7030563.jpg

 

 


Salátamozaik tünete Salátamozaik tünete

KÓROKOZÓK:

Salátamozaik (Lettuce mosaic virus, Cucumber mosaic virus)

A károsítás hatására a saláta visszamarad a fejlõdésben, laza fejet alkot, mozaik és nekrotikus foltok, világos erek, hólyagok alakulnak ki.

Más növényekrõl, levéltetvekkel, szövetnedvvel, pollennel terjed.

Rezisztens fajták használatával megelõzhetõ a betegség, illetve fontos a vektorok elleni védelem.  

Kép forrása: https://www7.inra.fr/hyp3/pathogene/6letmov.htm

Salátaperonoszpóra

 Kép forrása: https://alchetron.com/Bremia-lactucae-1970043-W 


Saláta baktériumos betegsége Saláta baktériumos betegsége

Saláta pszeudomonászos levélszélrothadása (Pseudomonas marginalis pv. marginalis, Pseudomonas viridiflava)

Hûvös körülményeknél alakul ki.

Fertõzött növénymaradványokon marad fenn a baktérium.

3 éves vetésforgó alkalmazása javasolt, egyszikû elõvetemény használata, mély alászántás.    

Kép forrása: http://ephytia.inra.fr/fr/C/5936/Salades-Bacteries-foliaires


Saláta szklerotíniás rothadása Saláta szklerotíniás rothadása

Saláta szklerotíniás rothadása (Sclerotina sclerotiorum, S. minor)

Szántóföldön és hajtatásban egyaránt jelentõs kárt okozhat.

Az állományban szórtan fordul elõ.

A károsítás hatására levéllankadás, gyökérnyak rothadás látható, rajta fehér micélium és fekete szkleróciumok.

Fertõzési forrás a talaj és növénymaradványok.

A védekezés alapja 3 éves vetésforgó alkalmazása, talajcsere vagy gõzölés, nem túl mély ültetés. Kiültetés után mindjárt permetezzünk, majd 1 hét múlva ezt ismételjük meg kontakt hatású szerekkel.

Kép forrása: http://articles.extension.org/pages/30849/disease-management-in-organic-lettuce-production


Saláta botrítiszes rothadása Saláta botrítiszes rothadása

Saláta botrítiszes rothadása (Botrytis cinerea)

A saláta egyik legsúlyosabb betegsége, fõleg hajtatásban jelentõs.

A beteg növényeken levéllankadás, száradás, gyökérnyak nyálkás rothadása figyelhetõ meg.

A talaj és növényi részek fertõznek.

A védekezés alapja talajcsere, gõzölés, növénymaradványok eltávolítása, nem túl mélyre ültetés. Kémiai védekezés kontakt és felszívódó szerekkel egyaránt lehetséges.

Kép forrása: http://articles.extension.org/pages/30849/disease-management-in-organic-lettuce-production


Marsszoninás levélfoltosság (Marsonina panattoniana)

A tünetek elõször az idõsebb leveleken jelennek meg, vörösesbarna, kerek foltok láthatók.

Vetõmagon, fertõzött növénymaradványokon és vad salátafajokon marad fenn.

Mély alászántással, csávázással védekezhetünk a betegség ellen.


A saláta rizoktóniás palántadőlése A saláta rizoktóniás palántadõlése

A saláta rizoktóniás palántadõlése (Rhizoctonia solani, Phytium debaryanum)

A palántanevelés során valamint a palánták kiültetése utáni idõszakban, hûvös idõben lehet jelentõs.

Már a talajban elpusztítja a magvakat, hiányos lesz a kelés.

Fontos a 3 éves vetésforgó betartása, palántaágy talajcseréje, gõzölése vagy fungicides kezelés kontakt szerekkel.

Kép forrása: http://articles.extension.org/pages/30849/disease-management-in-organic-lettuce-production

 

saláta növényvéedelem

Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.