Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
Sokak kedvelt szobai dísznövénye a lepkeorchidea (Phalaenopsis), amelynek mára már számtalan hibrid fajtája létezik és igen könnyen beszerezhetõ.
A téli gondozásuk során figyeljünk arra, hogy elegendõ fényt kapjanak. Mivel ezek trópusi területrõl származnak, télen is szeretnek viszonylag meleg helyen lenni, a normál szobahõmérséklet teljesen megfelel nekik. A tél folyamán kevesebb tápanyagra illetve vízre van szükségük, így elég 6-8 naponta öntöznünk.
A pangó vizet nem szereti, így figyeljünk arra, hogy soha ne öntözzük túl!
KÁRTEVÕK:
Viaszos pajzstetvek (Pseudococcus spp.)
A viaszos pajzstetvek (más néven kósza pajzstetûnek vagy vándor pajzstetûnek nevezik) elsõsorban szobanövényeken okoznak károkat az õszi-téli idõszakban.
Tápnövénykörük igen széles.
Pajzsuk fehér, vattaszerû, méretük 3-4 mm. Egy vattacsomóban több ezer tojás lehet. A lárvák megjelenése június-júliusra tehetõ.
Ezek a pajzstetvek helyváltoztatásra képesek, miután kikeltek a tojásból, a lárva és a kifejlett alak is.
A pajzstetvek a levelek szívogatásával gyengítik a növény kondícióját, gyenge növekedést, levélsárgulást, korai lombhullást okozva. Táplálkozás közben mézharmatot ürítenek, melyen korompenész jelenik meg.
A leghatékonyabb módszer ellenük a mechanikai védekezés. Mosószappanos vízzel célszerû lemosni a kártevõket a fertõzött levelekrõl. Ezután bõ vízzel mossuk le az egész növényt. Ezek mellette felszívódó rovarölõ szerekkel lehet permetezni, vagy beöntözni a növényeket. A nyugalmi idõszakban olajos szerekkel is védekezhetünk a kártevõ ellen.
Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
Széles tápnövénykörrel rendelkezik. A gyümölcsfákon, zöldség-, gyógy- és dísznövényeken egyaránt károsíthat.
Mivel leginkább a meleg, száraz körülmények kedveznek neki, így a növényházakban, fûtött lakásokban is elszaporodhatnak.
A kártevõ minden mozgó, fejlõdési alakja a növénnyel táplálkozik. A levelek fonákának szívogatása közben egy pókhálószerû szövedékkel veszik körül magukat, melynek védelmében zavartalanul károsíthat. Ennek hatására a levelek színén világos, apró foltok alakulnak ki, mely foltok késõbb összeolvadnak. A szúrásoktól fokozódik a növény párologtatása, és klorofill-elhalás következik be a leveleken.
Fontos rendszeresen figyelni a növényeket, és a kártétel észrevételen után, azonnal elkezdeni védekezni ellene.
Kémiai védekezésként kizárólag atkaölõ szerek használhatóak. Itt fontos még egyszer kiemelni, hogy a kártevõ a levél fonáki részén található, így a növényvédõszert közvetlenül oda kell kijuttatni, mivel az atkaölõ szerek többsége kontakt hatóanyagú.
Ha a lakásban tartott dísznövényeken jelentkezik a kártevõ, akkor a növényvédõszeres kezelést mindenképpen szabadtéren kell elvégezni. A levegõ páratartalmának növelésével, szellõztetéssel, a növények rendszeres lezuhanyozásával megelõzhetõ a takácsatka megjelenése a lakásokban.

Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.