Ezeknek a leírásoknak a célja, hogy általánosságban megtalálják és felismerjék a különbözõ kártételeket. Pontos vegyszer neveket nem írunk ki, mert ahhoz folyamatosan frissíteni kellene az oldalt, a jogszabályok miatt.
Ha már megvan a károsító, a legközelebbi gazdaboltban tudnak majd segíteni, hogy aktuálisan milyen vegyszereket tudnak adni ellene.
Ha permetezésre van szüksége, vegye fel a kapcsolatot a NövényDokival.
KÁRTEVÕK:
Telepítés elõtt, a gyökérkártétel megelõzésére, a talajlakó kártevõk ellen talajkezelés lehet szükséges.
Szilva pajzstetuû
Kaliforniai pajzstetûPajzstetvek:
A pajzstetvek a fa leveleit, gyümölcseit és/vagy kérgét szívogatják, amelynek hatására a fa kondíciója romlik. Mézharmatot ürítenek, amin megtelepedik a korompenész.
Pajzstetvek elleni védekezés: A legfontosabb védekezés a kártevõmentes szaporítóanyag használata, metszés után, a nyugalmi idõszakban végzett kozmetikai vazelinolajos lemosó permetezés a telelõ lárvák ellen.
Tenyészidõszakban, virágzás után, fehér ragacslapos lappal történõ csapdázásra alapozva a rajzó repülõ hímek ellen április végén, május elején védekezhetünk.
A hímek ilyenkor nem táplálkoznak, de kontakt szerekkel jól irthatók. A mozgó lárvák ellen június közepén szisztemikus szerekkel lehet védekezni.
Zöld õszibarack-levéltetûLevéltetvek:
A levéltetvek az õszibarack levelén szívogatnak, melynek hatására a növény növekedése lelassul.
A leveleken mézharmat, majd korompenész figyelhetõ meg.
Veszélyes vírusvektorok!
Kontakt és szisztémikus szerekkel egyaránt védekezhetünk ellenük. Tojás alakban telelnek a fákon, ezért a tél végén lemosó permetezés is ajánlott.
Piros gyümölcsfa-takácsatkaPiros gyümölcsfa-takácsatka (Panonychus ulmi)
Száraz, meleg nyarakon jelennek meg.
Az õszibarack levelének fonákán szívogatnak. Ennek hatására klorofillelhalás következik be a leveleken.
A károsított levelek idõ elõtt lehullanak a fáról. Károsításuk következtében a növény vízháztartása felborul, csökken a kötõdés, a következõ évi rügydifferenciálódás nem lesz megfelelõ.
Nyugalmi idõszakban végezzünk lemosó permetezést olajtartalmú szerekkel. Fordítsunk figyelmet a megfelelõ gyomirtásra, mert a takácsatkák a gyomnövényekrõl telepszenek át az õszibarackra. Kontakt hatású atkaölõ szerekkel védekezhetünk ellenük.
Kép forrása: http://www.irac-online.org/pests/panonychus-ulmi/
Gubacsatkák:
Károsításától a tavaszi idõszakban a levelek ezüstös színûvé válnak és csónakszerûen összepöndörödnek, majd lehullnak.
Nyugalmi állapotban lemosó permetezés ajánlott olajtartalmú szerekkel.
Szüret után felszívódó hatóanyagú szerekkel lehet ellenük védekezni.
ÕszibarackhimlõKÓROKOZÓK:
Õszibarackhimlõ (Plum pox virus)
A termés háján kör alakú, szabálytalan foltok alakulnak ki, a levelek deformálódnak.
A levéltetvekkel, oltással, szemzéssel és pollennel terjed.
A vírusok elleni védekezés alapja egészséges szaporítóanyag használata fertõzött fák eltávolítása, vírusvektorok elleni védekezés, valamint öntözéssel és tápanyag utánpótlással tompítható a tünet.
Agrobaktériumos gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens)
A gyökéren és a gyökérnyakon okoznak károkat, melyeken kisebb-nagyobb daganatok figyelhetõk meg.
A daganatok elõször sárgásbarnák, felületük enyhén barázdált, karfiolszerûek, puha állományúak. Késõbb 5-20 cm átmérõjûvé nõnek a golyvák, melyek sötétbarnák, felületük mélyen barázdált, elfásodottak.
A fertõzési forrás a talaj, ahol a kórokozó 2 évig is elél. A baktérium gyökérsebeken keresztül jut be a növénybe.
A betegség ellen csak megelõzõ védekezést tudunk folytatni. A faiskolában vetésforgó alkalmazásakor az elõvetemények egyszikû takarmánynövények vagy gabonafélék legyenek. A beteg vagy elpusztult fát az ültetvénybõl el kell távolítani. Egészséges szaporítóanyagot használjunk telepítéskor!
Kép forrása: http://susan-plant-kingdom.blogspot.hu/2015/01/agrobacterium-tumefaciens.html
Pszeudomonászos elhalás (Pseudomonas syringae pv. syringae)
A károsítás hatására a háncs és a kambium barnulása következik be.
A szállítószövetek mûködése leáll, az ágak elhalnak, súlyos fertõzés esetén pedig az egész fa elpusztul.
Sebeken keresztül fertõz.
Az õszibarack tafrinás levélfodrosodása (Taphrina deformans)
Az õszibarack legsúlyosabb betegsége.
Nagyon korán, már a rügypikkelyek kipattanásának idõszakában (február végén, március elején) fertõzheti a fiatal lomblevélkéket.
A kórokozó alacsony hõigényû; 2-14°C átlaghõmérséklet között megnõ a fertõzési veszély.
Lappangási ideje hosszú: 3 hét!
A megtámadott leveleken elõször apró, piros foltok lesznek, majd jellegzetes torzulás, fodrosodás. Elvirágzás után a hõmérséklet emelkedésével alábbhagy a fertõzésveszély.
A védekezés alapja fertõzött hajtások eltávolítása, rezes lemosó permetezés rügypattanás elõtt kétszer. Fakadás után, a fiatal zöld részeket megelõzõ jelleggel folyamatosan (5-7 naponta) szükséges védeni mindaddig, amíg a hõmérséklet tartósan el nem éri a 15-20°C-ot. Kémiai védekezéshez szisztemikus szerek használhatóak.
Az õszibarack lisztharmata (Sphaerotheca pannosa var. persicae)
A nyári idõszak alattomosan támadó betegsége.
A kórokozó a felsõ rügyek pikkelyei alatt és a hajtások felületén micéliummal telel át.
Májustól alakulnak ki a tipikus lisztharmat tünetek a leveleken, hajtásokon, vesszõkön. A micélium a termésen is megjelenhet (fõleg a késõi érésû és a nektarin fajtákon), de nehezen észlelhetõ. Késõbb már parásodhat a barack felülete. A fajtafogékonyság eltérõ.
Védekezéshez a fertõzött vesszõket semmisítsük meg. Metszés után rügyfakadásig lemosó permetezés ajánlott. Sziromhullás után szisztemikus szerek használhatóak.
Az õszibarack moníliás betegsége (Monilinia laxa és M. fruchtigena)
A gyümölcsmúmiákban, és a fertõzött hajtásokban konídiummal telel át.
Jellemzõ gutaütésszerû tüneteket produkál.
Ha a barack virágzása alatt csapadékos idõjárás uralkodik, tömeges virágfertõzés következhet, ami miatt a virágok elszáradnak, a hajtások visszaszáradnak. Súlyos esetben a fiatal hajtások és ágrészek elhalnak.
A gyümölcsöt sebeken keresztül fertõzi. A védekezéshez beteg hajtásokat és múmiákat távolítsuk el, a rákos sebeket kezeljük.
Nyugalmi idõszakban lemosó permetezés ajánlott réztartalmú szerekkel. Virágzáskor folyamatos védekezés kontakt és szisztemikus szerek kombinálásával. Fontos a termésritkítás és a gyümölcsmolyok elleni védekezés.
Kép forrása:: http://www.apsnet.org
Az õszibarack sztigminás levéllyukacsosodása (Stigmina carpophyla)
Hûvös, csapadékos tavaszokon súlyos megbetegedést okozhat.
A nyár végére jelentõs lombvesztés következhet be.
A kórokozó micéliummal és konídiummal telel át a vesszõkön és a lehullott leveleken.
A védekezés alapja a beteg vesszõk eltávolítása, rügypattanás elõtt rezes lemosó permetezés. Vegetációban kontakt és szisztemikus szerek egyaránt használhatóak.
Az õszibarack leukosztómás ágelhalása (Leucostoma cincta)
Gyakori kórokozó.
A száraz idõjárás kedvez a terjedésének.
Ágelhalást és korai pusztulást okoz.
A védekezés alapja a beteg ágak eltávolítása, metszési idõpont pontos megválasztása, rezes lemosó permetezések.
Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.