Blog

Leander baktériumos betegsége

(Pseudomonas savastanoi pv. nerii) Melegigényes kórokozó, ezért tartósan meleg idõszakokban könnyebben elszaporodik. A leander egyik legveszélyesebb betegségei közé tartozik. A beteg növényeknek a hajtásain, ágain és levelein szemölcsös daganatok, csomók [...]
Tovább olvasom

Nagy rózsa-levéltetű

A napokban több helyen is tapasztaltam, hogy ez a kártevõ igen nagy mértékben jelent meg a házi kertekben, és komoly problémát okoz a tulajdonosoknak. Rózsa-levéltetû kolóniaA nagy rózsa-levéltetû (Marcrosiphum rosae) fõ [...]
Tovább olvasom

Körte hajtáselhalása májusban

A hajtáshervasztó darázs kártétele. Az elmúlt idõszakban sokan kerestek meg a körte hajtáselhalásának problémájával. Ez a kártétel könnyen felismerhetõ és szembetûnõ, azonban általában nem túl jelentõs. A kártételt  a hajtáshervasztó [...]
Tovább olvasom

Szil zacskós gubacstetű

Szil zacskós gubacstetű. A szil zacskós gubacstetû (Tetraneura ulmi) Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is elterjedt faj, melynek fõ tápnövénye a szil (Ulmus campestris, U. scabra). A szil kérgén elhelyezkedõ petékbõl [...]
Tovább olvasom

Kecskerágómoly

Kecskerágó moly lárvák szövedékeA pókhálós kecskerágómoly (Yponomeuta evonymella) Európából származó faj. A kecskerágó az egyetlen gazdanövénye, más növényekre veszélytelen. Ha megjelenik rajta, jelentõs lombvesztést is okozhat. Évente egy nemzedéke fejlõdik. [...]
Tovább olvasom

Talpas muhar

A talpas muhar erõsen invazív (erõszakosan terjedõ) faj, ami akár ki tudja szorítani a gyepet a kertbõl. Egynyári gyomnövény, júnustól októberig virágzik. Virágzata füzéres buga, mely 3-15 cm hosszú. Szemtermései [...]
Tovább olvasom

Almafalisztharmat

Podosphaera leucotricha A kórokozónak elsõsorban a meleg és csapadékos tavasz, illetve a száraz nyár kedvez. Fõ tápnövénye az alma, de birsen és körtén is megjelenhet. A kórokozóa rügypikkelyek védelmében telel [...]
Tovább olvasom

Az amerikai lepkekabóca rajzása

Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) 2004-ben jelent meg hazánkban elõször, és azóta már az egész országban gyakori kártevõ lett. Rendkívül széles tápnövénykörrel rendelezõ, polifág kártevõ. A hajtásokon és a levelek fonákán a fõerek [...]
Tovább olvasom

Boróka-viaszospajzstetű

A Boróka-viaszospajzstetû (Planococcus vovae) nem egy jelentõs kártevõ, de idén a gyenge tél miatt, nagymértékben felszaporodtak a házi kertekben. A kártevõt könnyû felismerni, mivel szabad szemmel is jól látható. A [...]
Tovább olvasom

Tujakabóca

A tujakabóca (Liguropia juniperi) már a legtöbb európai országban elterjedt (Ausztria, Ukrajna, Spanyolország, Horvátország, Franciaország, Olaszország), hazánkban 2009-ben észlelték elõször a jelenlétét. A faj viszonylag kisméretû: 3,0-3,5 mm szárnyakkal együtt. [...]
Tovább olvasom

A lisztharmat

A lisztharmat jellemzõje   Rózsa lisztharmatA lisztharmat gyümölcsökön, zöldségeken és dísznövényeken is megjelenõ gombabetegség. Ektoparazita gomba, tehát a növény felszínén élõsködik. A mérsékelten meleg (20-24°C) idõ, esõs idõszakok és a [...]
Tovább olvasom

Pettyesszárnyú muslica

Pettyesszárnyú muslica (Fotó: www.georgofili.world/detail.aspx?id=42) A pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) Ázsiában õshonos kártevõ. Amerikai elterjedését követõen Európában is megtelepedett. Magyarországon 2012-es megjelenését követõen az autópályák mentén rohamosan terjedt el. Ez a [...]
Tovább olvasom

Nyugati dióburok-fúrólégy

Nyugati dióburok-fúrólégy (foto: www.portal.nebih.gov.hu) A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) egy Amerikából behurcolt karantén kártevõ, amely a legtöbb európai országban már elterjedt. Hazánkban 2012 nyarán jelent meg. Az imágó teste barna [...]
Tovább olvasom

Spanyol csupaszcsiga

Spanyol csupaszcsiga (Foto: www.axcela.lonza.com) A Spanyol csupaszcsiga (Arion vulgaris) jellegzetes, általában vörösesbarna színû csigafaj. A hazai szakirodalomban a megjenésük már az 1900-as években is feljegyzésre került. Kedvelt élõhelyük a rétek, [...]
Tovább olvasom

Tölgy csipkéspoloska

A tölgy csipkéspoloska A tölgy csipkéspoloska (Corythuca arcuata) Észak-Amerikából származó faj. Európában elsõ példányai 2000-ben kerültek elõ, Magyarországon 2013-ban észlelték elõször. Hazájában nem tartják jelentõs kártevõnek, de egy-egy fán jelentõs lombvesztést okozhat. A [...]
Tovább olvasom

Ázsiai márványospoloska

Az ázsiai márványospoloska Kép forrása: http://davesgarden.com/guides/bf/go/2704/ Az Ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys)  Japánból, Koreából behurcolt faj. Európában 2004-ben kezdett el terjedni, magyarországi megjelenése 2013-ra tehetõ, legnagyobb mértékben a fõvárosban terjedt el. Széles tápnövénykörû [...]
Tovább olvasom

Tujaszú

A tujaszú (Phloeosinus thujae) teste barnás-feketés színû. Legfõbb tápnövényei a tuja ( legelõször a smaragdtuját támadja), a boróka és a cédrus. Kártételének hatására a fa kérgén röpnyílások, a kéreg alatt [...]
Tovább olvasom

Fenyőilonca

Kép forrása: http://www.technogreen.at/krankheit-insekt-kiefer.html. A fenyõilonca (Evetria buoliana), hazánkban, a fenyvesekben, széles körben elterjedt faj. Fõ tápnövényei az erdei fenyõ (Pinus silvestris), a fekete fenyõ (P. austriaca), a tengeri fenyõ (P. [...]
Tovább olvasom

A kacsafarkú szender

Más néven a magyar kolibrinek (Macroglossum stellatarum) szokták nevezni, a szenderfélék (Sphingidae) családjába tartozik. Európa déli részéről származik, onnan repül észak felé minden évben. Májustól októberig folyamatosan jelen van a [...]
Tovább olvasom

Rózsakabóca

A rózsakabóca (Edwardsiana/Typhlocyba rosae) 3-4 mm hosszú, karcsú, zöldessárga színű rovar. Szárnya a csúcsi részen enyhén füstös. A lárvák és az imágók is károsítanak. Évente 2-3 nemzedéke jelenik meg. A [...]
Tovább olvasom

A füge-levélmoly

A füge fák levelének leggyakoribb kártevője a füge-levélmoly (Choreutis nemorana), azonban előfordul szőlőlugasokban, parkokban is. Dél- Európából behurcolt faj, azonban hazánk meleg időjárása, és az enyhe telek kedvezően hatnak elterjedésére. [...]
Tovább olvasom

Kanyargós szillevéldarázs

A kanyargós szillevéldarázs (Aproceros leucopoda) magyar elnevezését a lárva kanyargós rágásnyoma után kapta, mely alapján könnyen észlelhetjük a levéldarázs jelenlétét. A kártevő Kelet-Ázsiából származik. Magyarországon, 2003-ban Nógrád megyében, Dejtáron találták meg először [...]
Tovább olvasom

Az oldalt a tartalomdesign.hu készítette.